Melyek Jézus Krisztus életének legfőbb eseményei és állomásai (első rész)?


Kérdés: Melyek Jézus Krisztus életének legfőbb eseményei és állomásai (első rész)?

Válasz:
A következőkben Jézus Krisztus életének legfőbb állomásain megyünk végig, mintegy listaszerűen felsorolva azokat. A sorrend tekintetében a Biblia kronológiáját vesszük alapul. A jelen cikk három részes cikksorozatunk első része.

Születése és korai gyermekkora: Máté 1.-2. fejezet; Lukács 2. fejezet-

A fent nevezett igeszakaszokban találjuk a karácsonykor oly sokszor idézett történet minden jól ismert elemét, Jézus Krisztus földi pályája kezdetének leírását. Címszószerűen a következőkről teszünk említést: Mária és József nem talált helyet megszállni, így egy istállóban kerestek menedéket, az újszülött gyermeket pedig egy jászolba helyezték. Mindeközben a pásztorok, kint a réten, angyali seregek örömhíre által értesültek a megszületett Messiásról. A történet további szereplői a keleti bölcsek (vigyázat — szó nincs arról, hogy mindössze hárman voltak), akik Bethlehemig követtek egy csillagot, és mélyen jelképes ajándékokat hoztak a kis Jézusnak. Mária és József eztán Egyiptomba mennek alá, majd a fenyegetettség megszűntével visszatérnek Názáretbe. Ezen igeszakaszok arról is bizonyságot tesznek, amint Jézust nyolc napos korában bemutatják a templomban, amint 12 éves korában elvész, majd a templom bölcsei között megtalálják. A világ Megváltójának ca. 2000 évvel előtti születésének történte tele van olyan jelentőségteljes mozzanatokkal és a szívek belsejét átható részletekkel, melyekre tömör összefoglalásul szolgáló jelen cikkünkben nem térhetünk ki. Tény azonban, hogy ezek nem csak a közvetlen jelenlévők számára voltak fontosak, hanem a Biblia minden nyílt szívű olvasójára évezredekkel később is változatlanul kifejtik hatásukat. Isten Fiának halandó ember képében való eljövetelét prófétáin keresztül — már jóval Jézus Krisztus születése előtt — jelezte az Úr. Isten ugyanis már a teremtéstörténet egyik legelső felvonásában, közvetlenül a bűneset után, megígéri az eljövendő Messiást (1.Mózes 3:15). Jó ezer évvel később Ézsaiás próféta azt is megjövendöli, hogy egy szűz fog fiút szülni, és Emmanuelnek (a név jelentése: Isten velünk van) fogja őt nevezni (Ézsaiás 7:14). Jézus Krisztus életének egyik első meghatározó és mélyen jelképes eseménye, hogy Isten úgy határozott, hogy a legalázatosabb körülmények közé születik meg, csak hogy aztán 33 év elteltével majd nagyságával szabadítsa meg a Benne hívő emberiséget minden bűne örök következményétől.

Keresztsége: (Máté 3:13-17; Márk 1:9-11; Lukács 3:21-23) — Jézust keresztelő János merítette be a Jordán folyó vizébe. Ez volt Krisztus földi szolgálatának első nyilvános eseménye. János a bűnök bocsánatára keresztelt, és bár Jézus — bűntelen lévén — nem szorult erre a keresztségre, mégis beleegyezett ebbe, mert már ezzel is ki akarta fejezni, hogy Ő minden bűnös emberrel hajlandó azonosulni. Mikor azonban János ellenkezett, és azt mondta, hogy valójában Jézus kéne megkeresztelje őt, akkor az Úr e szavakkal ragaszkodott az Atya akaratához: "...Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk..." (Máté 3:15). Megkeresztelkedésével tehát azt jelezte, hogy ő eggyé lett minden bűnössel, kiknek bűneit végül a kereszten is elhordozta. Ekkor a bűnösöknek az Ő igazságossága lett beszámítva (2.Korinthusbeliekhez 5:21). Maga a megkeresztelkedés aktusa egyben már halálát és feltámadását szimbolizálta, előre kirajzolta a megkeresztelkedés szokásának jövőbeli fontosságát, továbbá nyilvánosan azonosította Jézust mindazokkal, akikért később letette életét. Ekkor történt az is, hogy a rég várt messiási mivoltát maga az Atya erősítette meg, mikor így szólt a mennyből: "Ez amaz én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm" (Máté 3:17). Nem utolsó sorban pedig, Jézus keresztsége az az alkalom volt, mikor az isteni Szentháromság először jelent meg az embereknek. A Fiú megkeresztelkedett, az Atya hangját hallatta, a Szent Lélek pedig galamb formájában szállt alá. Az Atya parancsa, a Fiú engedelmessége, valamint a Szent Lélek felhatalmazó ereje minden irodalmi eszköznél találóbban és tömörebben foglalják össze Jézus Krisztus földi pályáját és szolgálatát.

Az első csodatétele: (János 2:1-11) — Igencsak jól illeszkedik a teljes képbe, hogy éppen János evangéliuma az egyetlen evangélium, amely feljegyzi Jézus Krisztus legelső csodáját. János hű bizonyságának célja és rendeltetése ugyanis éppen abban áll, hogy Jézus Krisztus isteni mivoltát tárja elénk. A csoda, melynek során Jézus a vizet borrá változtatta, megmutatta, hogy Jézusnak isteni hatalma van a föld és annak minden természeti eleme fölött, csak úgy, mint később ezt számos más csodás gyógyítás alkalmával is bebizonyította, vagy mikor például a tengernek és a szélnek parancsolt. János apostol azt is hozzáfűzi, hogy ezen első csoda két fontos dolgot is maga után von: Egyfelől Isten dicsősége valósággal testet öltött, más részt pedig a tanítványok hite megerősödött az Úrban (János 2:11). Krisztus isteni, megdicsőült természete elfedetett, mikor emberi alakot vett föl, az ilyen csodák alkalmakor azonban igaz lényének ereje szinte feltört és mindenki számára látható vált, akinek csak volt szeme a látásra (Máté 13:16). Bár tanítványai mindig hittek Jézusban, a csodák mégis nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy hitük az előttük álló nehéz időkre kellőképp megerősödjön.

A hegyi beszéd (Máté 5:1-7:29) — Minden idők talán legismertebb prédikációja Jézus Krisztus nyilvános szolgálata kezdetén hangzott el minden tanítványa-, és feltehetőleg sokan mások füle hallatára. Számos emlékezetes mondat származik ebből az igehirdetésből, melyeket sokszor még világi körökben is használnak, egyeseket közülük még helyesen is. Most felsorolásszerűen csak a következőket emeljük ki: "Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa", "Ti vagytok a földnek sója", "Szemet szemért és fogat fogért", "a mező liliomai", "kérjetek és adatik néktek", bárnybőrbe bújt farkasok. Olyan szellemi vezérelveket is találunk itt, mint a másik orca odafordítása, a bal kéz nem tudja mit csinál a jobb, vagy hogy azzal aki egy útra kényszerít minket, menjünk el két jártányi útra is. Ebben a prédikációban találjuk azt az imát is, amit maga Jézus Krisztus tanított minden követőjének, vagyis a "Mi Atyánkat". Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy a hegyi beszéd rendesen odapirít a farizeusoknak és a tettek általi üdvözülést hirdető minden vallásosságnak. Mikor Jézus a törvény betűje mögött meghúzódó Szellemre mutat rá, akkor kétséget nem tűrően világítja meg, hogy a törvénykező szemlélet nem vezet megváltásra, valamint hogy a törvény követelményeit emberi erőből képtelenség betartani. Igehirdetését a megváltásra megújító igaz hitre való felhívással zárja, és arra is figyelmeztet minket, hogy keskeny az az út, mely az életre visz, és hogy csak kevesen találják meg azt. Jézus a szavait hallgató-, és azokat a gyakorlatba átületető embereket azon bölcs építőmesterhez hasonlítja, aki házát szilárd alapra építi. Mikor aztán a vihar jön, az ő házuk ellenáll annak.

(Lásd szócikkünk második és harmadik részét oldalunkon.)

English


Vissza a magyar oldalra
Melyek Jézus Krisztus életének legfőbb eseményei és állomásai (első rész)?

Tudja meg, hogyan kell ...

Örökkévalóság Istennel



Bocsáss meg Istentől