Szó szerint kell-e értelmezni a Biblia csodáit?


Kérdés: Szó szerint kell-e értelmezni a Biblia csodáit?

Válasz:
Igen, a Biblia csodáit szó szerint kell értelmezni. A teljes Szentírást szó szerint kell értelmezni, kivéve azokat a részeket, ahol nyilvánvalóan szimbólumokról van szó. Egy jó példa a szimbolizmusra a Zsoltárok 17:8. Nem vagyunk szó szerint Isten szeme fénye, és Istennek nincsenek szó szerinti szárnyai. De a csodák nem szimbolikus események, hanem igazi, megtörtént események. A Biblia minden csodájának célja volt, és valami olyasmit ért el, amit más módon nem lehetett volna elérni.

A legkorábbi és legátfogóbb csoda a teremtés. Isten mindent ex nihilo (a semmiből) teremtett, és minden további csoda a hatalmáról tesz bizonyságot. A 2Mózes könyve tele van csodákkal, amelyek révén Isten véghezvitte tervét. Az egyiptomi csapások, kezdve azzal, hogy a Nílus vérré változott (2Mózes 7:17) egészen Egyiptom elsőszülöttjeinek a haláláig (2Mózes 12:12) mind szó szerinti események voltak, amelyek következtében a fáraó szabadon bocsátotta az izraelitákat. Ha a csapásokra nem került sor, miért engedte el a fáraó a népet? És ha az elsőszülöttek halálára nem került sor, akkor Isten nem járt körbe Egyiptomban azon a bizonyos éjszakán, és nem volt okuk az izraelitáknak vért kenni az ajtófélfákra. Ha így lenne, akkor Jézus kereszten kiontott vérének előképe értelmét veszítené, és magát a keresztre feszítést is kétségessé tenné. Ha elkezdünk egy adott csoda valódiságában kételkedni, mindent ki kellene dobnunk, ami a Bibliában az adott csodához kapcsolódik, ami végső soron a teljes Szentírást megkérdőjelezhetővé tenné.

A legismertebb ószövetségi csodák közé tartozik a Vörös-tenger kettéválasztása (2Mózes 14), amelynek során a fáraó seregének nagy része megfulladt. Ha ez az esemény csak szimbolikus értelmű lenne, akkor hogyan hihetnénk a történet többi részét? Az izraeliták valóban elhagyták Egyiptomot? A fáraó serege tényleg követte őket, és ha igen, hogyan menekültek meg az izraeliták? A 78. zsoltár egyike azon igeszakaszoknak, amelyben Isten emlékezteti az izraelitákat azokra a csodákra, amelyek során felszabadította őket az egyiptomi szolgaság alól. Ezek a csodák a környező népeket is ráébresztették arra, hogy létezik Jehova, és hogy Ő az egy igaz Isten (Józsué 2:10). A saját fa és kőisteneik képtelen voltak ilyen csodák megtételére.

Az Újszövetségben Jézus számos csodát tett, kezdve a kánai menyegzővel, ahol a vizet borrá változtatta (János 2:1-10). Valószínűleg a leglátványosabb csodája az volt, amikor feltámasztotta Lázárt, minekutána már négy napja halott volt (János 11). Minden csoda azt hivatott igazolni, hogy Jézus valóban az volt, akinek mondta magát: Isten Fia. Amikor a Máté 8-ban lecsendesítette a vihart, még a tanítványai is elámultak: „Az emberek pedig elcsodálkoztak, és ezt mondták: "Ki ez, hogy a szelek is, a tenger is engedelmeskednek neki?"" (27.v.) Ha Jézus csodái nem voltak valódiak, akkor az evangéliumok feljegyzései Jézus gyógyításairól nem többek szép történeteknél, és azok az emberek tovább szenvedtek betegségükben, megkérdőjelezve Jézus együttérzését (Máté 14:14, 10:23, Márk 1:41). Ha nem adott ténylegesen enni az ötezernek néhány kenyérből és halból, azok az emberek éhen maradtak, és Jézus szavainak, miszerint „azért kerestek engem, ... mert ettetek a kenyerekből és jóllaktatok" (János 6:26) semmi értelme nem lenne. De Jézus tényleg gyógyított, tényleg ezreknek adott enni, tényleg borrá változtatta a vizet, és tényleg feltámasztotta Lázárt a halálból. A János 2:23 szerint sokan hittek benne a csodái miatt.

Istennek minden csodával célja volt, mégpedig az, hogy bebizonyítsa: nincs senki hozzá fogható; Ő irányítja a teremtést, és ha végre tudta hajtani ezeket a csodákat, akkor semmi sincs az életünkben, ami meghaladná az erejét. Azt szeretné, hogy bízzunk benne, és hogy tudjuk, hogy a mi életünkben is képes csodákat tenni. Ha a csodákra nem került sor, akkor hogyan bízhatunk bármiben is, amit a Biblia mond? Hogyan hihetjük el a Krisztusban ígért örök életről szóló jóhírt? Amikor a Szentírás bármelyik részét megkérdőjelezzük, akkor Isten teljes igéjét kétségbe vonjuk, és ajtót nyitunk a Sátán hazugságainak és ferdítéseinek, amelyekkel a hitünket próbálja aláaknázni (1Péter 5:8). A Bibliát szó szerint kell értelmeznünk, beleértve a csodákról szóló feljegyzéseket is.

English


Vissza a magyar oldalra
Szó szerint kell-e értelmezni a Biblia csodáit?