Milyen jelentőséggel bírnak az Istennek odaszánt családi áhitati órák?


Kérdés: Milyen jelentőséggel bírnak az Istennek odaszánt családi áhitati órák?

Válasz:
A családi áhitati alkalmak kiemelt jelentőségűek, hiszen segítenek abban, hogy hitünket az imaterem és templom falai közül a valós életbe is kivigyük, hogy az cselekvő és virágzó hitté válhasson. De mit is értünk pontosan a családi áhitat kifejezése alatt?

A családi áhitati órák olyan Istennek odaszánt időt jelentenek, mely istentiszteleti alkalom keretében a férj és a feleség, valamint gyermekeik családként ülnek össze, hogy Isten Igéjét tanulmányozzák, és hogy együtt imádkozzanak. A család életében ez annak az ideje, mikor minden egyes családtag lélekben és szellemben épülhet, és mikor a család egysége megerősödik. A család ekkor egy közös entitásként keresi Isten iránymutatását.

Fontos, hogy családként tudatosan tegyük félre ezt az időt, hogy az áhitat ezen formája az ismételt gyakorlaton keresztül olyan szokássá váljon, mely beépül a család kulturális és szellemi életébe. A családi áhitatok alkalmával lehetőségünk nyílik arra, hogy gyermekeinkkel való kapcsolatunkat egyre jobban elmélyítsük, hogy imádkozzunk értük, és velük. Eleinte lehet, hogy némi időbeli átállásra és alkalmazkodásra lesz szükség, ha azonban az áhitat a családdal eltöltött idő szerves részévé válik, akkor abból családunk szellemi növekedése örökké profitálni fog. Arról nem is beszélve, hogy milyen értékes örökséget hagyunk így gyermekeinkre.

Ha szülőként még nem tettük saját hétköznapjaink gyakorlatává az Istennek rendszeresen odaszánt csendes órákat, akkor a családi áhitat alkalmai kezdetben némileg furán hathatnak ránk, és kihívásnak élhetjük meg őket. Azonban már a személyes áhitati órák után való puszta vágyakozás is példaként hat gyermekeinkre, amint ők is tanúi lesznek annak, hogy miként törekszünk mindennapi kapcsolatra élő Istenünkkel. Az imában való állhatatosságunk és a rendszeres Bibliatanulmányozás iránti elkötelezettségünk rengeteget mond el gyermekeinknek arról, hogy szülőként mi mekkora hangsúlyt fektetünk szellemi fejlődésünkre. Annyi baj legyen, ha a rendszeres családi áhitati alkalmakba még gyermekeinkkel együtt kell belenőnünk, annál izgalmasabb és csodálatosabb közös utazásban lesz majd részünk. Mint sok minden másnak, ennek a dolognak is a kitartás és az őszinteség a nyitja.

A családi áhitat egyik célja mindenképpen az, hogy gyermekeinket olyan közel vihessük Istenhez, hogy felnőttként is mindennapi életük része legyen Isten arcának és akaratának keresése. Legyen az is vágyunk, hogy úgy nevelhessünk fel őket, hogy felnőtté érvén majd minden kapcsolatukban, minden döntéshozataluknál, és minden nagy horderejű cél meghatározásánál Isten élő Igéjére-, az imára-, a család megtartó kötelékére-, a hittestvérekre és a gyülekezetre támaszkodjanak.

Isten a következőképp tanította és utasította Izráel nemzetségét: "És ez ígék, a melyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben. És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz" (5.Mózes 6: 6-7). Az Efézusbeliekhez írt levél 6:4 igerészén keresztül így szól Isten Szent Lelke a ma élő hívőkhöz is: "Ti is atyák ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek azokat az Úr tanítása és intése szerint."

Már csak ezen igerészekből is világosan kitűnik, hogy a szülőknek nem pusztán feladatuk-, hanem Istennel és utódaikkal szembeni kötelességük is, hogy gyermekeiket Isten ismeretére-, és az Ő tökéletes útjának minél behatóbb megszívlelésére tanítsák. Isten bölcsességét és hatalmát segítségül hívva mi jobb alkalom nyílna erre, mint a közös Bibliatanulmányozással és imával kísért családi áhitat. Ezen alkalmakkal ugyanis nem csak legjobb tudásunk szerint tanítjuk gyermekeinket, hanem magatartásunkkal viselkedési mintákat is közvetítünk feléjük, melyek nagyban hozzájárulhatnak csemetéink szellemi növekedéséhez. Mikor gyermekinket tanítjuk, meg fogjuk tapasztalni, hogy mi magunk is mennyit tanulunk abból, hogy új, friss nézőpontból kell hitünket szemléljük. Így a családi áhitat az egész család szellemi növekedését szolgálja.

Mikor tehát családi alkalmakat készítünk elő (imában és Igével), akkor figyelmünk gyújtópontjában minden résztvevő jellembeli fejlődése is ott kell legyen. Hozzunk olyan igerészeket, melyek segítik az egészséges családi élet elsajátítását, és amelyek különféle — őszintén megvallott — emberi és társas szükségeink köré csoportosulnak. Ez nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy gyermekeink megértsék és megéljék, hogy Isten Igéje nem avítt koncepciók poros erkölcstára, hanem hogy az Ige egyenesen belebeszél a mai korunk emberének szívébe, életünk minden elképzelhető helyzetébe. Ez abban is segíteni fogja gyermekeinket, hogy mind jobban megértsék Isten gondoskodó — minden hitványságunk ellenére is — hű atyai szeretetét, hogy felérjék azt, hogy Isten mindig ott van az oldalukon, és kegyelemből adott bölcsességgel igyekszik életüket a legjobb javunkra vezetni.

Mikor gyermekeink egyre nagyobbak lesznek, akkor képesek lesznek majd az egészséges tanítást összevetni életük tapasztalati tényezőivel, és azok eredményeivel. Más vallásos nézetrendszerek összehasonlító tanulmányozása során (családi áhitatok alkalmával) elnyerik azt az analitikus képességet, melyre elengedhetetlen szükségük lesz, mikor hitben éretten kilépnek majd a világba.

A megszokott és bejáratott családi áhitati alkalmak mellett legyen nyitott szívünk és fülünk azokra a tanítási lehetőségekre is, melyeket Isten sokszor ezüsttálcán kínál fel nekünk. Annak ellenére, hogy ezek az alkalmak nem ritkák, nem kevésbé értékesek. Ezeket a lehetőségeket fölösleges, és nem is célszerű szürke tanórai keretek közé szorítani. Minden alkalommal, mikor gyermekünk nagyra nyílt szemmel és szívvel hozza elénk kérdését, vagy örömteli beszámolóval áll elő egy fontos megfigyelésről, melyet éppen tett, akkor ismerjük fel-, és ragadjuk meg a lehetőséget, hogy Isten szeretetének és gondoskodásának valósságát közvetítsük felé. Az is elő fog fordulni, hogy nem lesz mindenre kész válaszunk. Ilyen esetekben azonban mégannyira fontos, hogy gyakoroljuk magunkat az alázatban és őszinteségben, és hogy jelezzük gyermekünk felé, hogy annak ellenére, hogy pillanatnyilag nem tudunk felelni, kérdése fontos, és azt nagyon is meghallottuk, valamint hogy a legjobb tudásunk szerint fogunk rá választ keresni — akár közösen is. Ezáltal nem csak jövőbeli beszélgetések előtt tárjuk fel a kaput, hanem valóban engedelmeskedünk az Efézusbeliekhez 6:4 igerészben kinyilvánított szülői elhívásunknak.

A családi áhitatok az Istenünkkel töltött szellemi kirándulásaink gyönyörű és igen emlékezetes részét képezhetik. Ezen alkalmak a gyermekeink szellemi virágzását legjobban szolgáló légkör kialakulásával kecsegtetnek, főleg ha a gyülekezet hathatós támogatását is magunkénak tudhatjuk ebben a dologban.

A családi áhitat a kulcsa annak az áldásnak, amit Jakab apostol keresztül ígér meg nekünk Isten Szent Lelke: "De a ki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad a mellett, az nem feledékeny hallgató, sõt cselekedet követõje lévén, az boldog lesz az õ cselekedetében" (Jakab 1: 25).

English


Vissza a magyar oldalra
Milyen jelentőséggel bírnak az Istennek odaszánt családi áhitati órák?