Kérdés
A keresztyének bűnösök, szentek, vagy mindkettő?
Válasz
A keresztyének egyszerre bűnösök és szentek. Minden ember bűnös, mivel bűnben születtünk. De nem minden ember szent. A Biblia szerint a szent nem egy olyasvalaki, aki csodálatos dolgokat hajtott végre, vagy akit egy egyház vagy szervezet szentnek ítélt. A szentnek fordított újszövetségi szó a hagiosz szó szerinti jelentése: testileg tiszta, erkölcsileg feddhetetlen, vallásos, ceremoniálisan elkülönített. Az újszövetségi szakaszok kontextusában szentek azok, akik kegyelemből, hit által üdvösséget nyertek és Krisztus testéhez tartoznak (Efezus 2:8-9). Más szóval a szent a hívő egy másik megnevezése, aki igazán hisz az Úr Jézus Krisztusban.
Egyértelmű a Biblia tanítása arról, hogy mindenki bűnben születik és bűnös természettel rendelkezik. A Szentírás szerint Isten az embert eredetileg jónak teremtette, bűnös természet nélkül: „Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá... Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket" (1Mózes 1:26-27). Az 1Mózes 3 azonban feljegyzi Ádám és Éva bukását, amely révén a bűn beleköltözött a két, korábban bűntelen teremtménybe. Amikor gyermekeik születtek, utódaiknak átadták a bűnös természetüket. Ily módon minden ember bűnös.
A szentek viszont nem szentnek születnek. Szentté újjászületés révén válnak. Mivel „mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének" (Róma 3:23), mindenkinek szüksége van lelki újjászületésre, ami nélkül az egész örökkévalóságon át bűnös állapotban lennénk. De Isten az Ő hatalmas irgalmában és kegyelmében rendelkezésünkre bocsátotta az (egyetlen) eszközt, amely révén a bűnösből szent válhat: az Úr Jézus Krisztust, aki azért jött, hogy „szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért" (Máté 20:28). Amikor elismerjük, hogy szükségünk van egy Szabadítóra, és elfogadjuk az áldozatát, amelyet értünk, a bűneink miatt hozott a kereszten, szentté válunk.
A szentek közt nincs hierarchia. Aki hittel Krisztushoz tartozik, az mind szent, és egyikünk sem „szentebb", mint bármelyik hívő testvérünk. Pál apostol, aki semmivel sem szentebb a legjelentéktelenebb hívőnél, azzal kezdi a korinthusi gyülekezethez címzett első levelét, hogy ők a Krisztus Jézusban megszenteltek, elhívott szentek, „mindazokkal egybe, a kik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét segítségül hívják bármely helyen" (1Korinthus 1:2, Károli, kiemelés tőlem). Ebben a versben a hagioszra a szent vagy megszentelt szót használják a különböző bibliafordítások, ami félreérthetetlenül arra enged következtetni, hogy ha valaki Krisztushoz kiáltott üdvösségért, az szent, azt az Úr megszentelte. Mindnyájan „polgártársai [vagyunk] a szenteknek és háza népe Istennek" (Efezus 2:19).
Nem attól vagyunk szentek, hogy egy egyház annak minősített, vagy hogy kimunkáltuk magunkban a szentséget. Ha viszont hit által üdvösséget nyertünk, bizonyos cselekedetekre vagyunk elhívva, hogy méltók legyünk Isten szentjeinek neveztetni. „mivel ő, a Szent hívott el titeket — magatok is szentek legyetek egész magatartásotokban, úgy, amint meg van írva: "Szentek legyetek, mert én szent vagyok"" (1Péter 1:15-16). A szentek nem bűntelenek, de az életük azt a valóságot tükrözi, hogy a szívükben jelen van Krisztus, akiben „élünk, mozgunk és vagyunk" (ApCsel 17:28).
English
A keresztyének bűnösök, szentek, vagy mindkettő?
