Kérdés
A mennyben lehetséges lesz majd vétkezni?
Válasz
A Szentírás a Jelenések könyvének 21. és 22. fejezetében nagyon részletesen szól a mennyről, Isten örök országáról. Ezekben az igerészekben a bűnnek még a puszta lehetősége sem merül fel. Istentől való igaz ígéretünk van azonban arra, hogy az Ő el nem múló királyságában már nem lesz se halálban, se fájdalomban, se bánatban, se könnyekben részünk (Jelenések 21:4). A tény, hogy ezek a dolgok ott nem léteznek, már önmagában bizonyítja, hogy a mennyben bűn sincs, hiszen ezek az „előbbiek" mind a a bűn következményei közé sorolandók (lásd Rómabeliekhez 6:23).
Azok, kik bűnben leledznek, nem a mennyben-, hanem immáron a Tűz Tavában sínylődnek (Jelenések 21:8). A mennybe tisztátlan be nem teszi lábát (Jelenések 21:27). A bűnösök a mennyen kívül, a külső sötétségben vannak (Jelenések 22:15). Ezen ószövetségi jövendölés is biztosan állítja, hogy Isten országában nincs helye a bűnnek: „És lesz ott ösvény és út, és szentség útának hívatik: tisztátalan nem megy át rajta; hisz csak az övék az; a ki ez úton jár, még a bolond se téved el; Nem lesz ott oroszlán, és a kegyetlen vad nem jő fel reá, nem is található ott, hanem a megváltottak járnak rajta" (Ézsaiás 35:8-9). A válaszunk tehát határozott nem, a mennyben nem lesz már lehetséges vétkeznünk.
Isten jóváhagyja a megszentelésünket (1.Thesszalonikabeliekhez 4:3), azaz Jézus Krisztusban Ő maga tesz minket szentté és feddhetetlenné. A megszentelődés folyamata summáson három szakaszra bontható: a megváltás állapotának elérése (ún. pozicionális megszentelődés), a szüntelenül tovahaladó megszentelődés (progresszív megszentelődés), és a teljes megszentelődés. Első lépésben teljesen megmenekülünk a bűn jogos büntetésétől, mégpedig abban a szent pillanatban, mikor szívünk trónját átadjuk Jézus Krisztusnak, azaz megtérünk Hozzá. A progresszív megszentelődés már egy életen át tartó folyamatot ölel magába, melynek során egyre jobban is jobban győzedelmeskedünk a bűn ereje felett, amint mind közelebb követjük az Úr Jézus Krisztust. A teljes megszentelődés azonban csak akkor következik majd be, mikor nem csak a bűn erejétől-, hanem a bűn puszta jelenlététől is megszabadulunk végre. Ez pedig csak testi halálunk, vagy elragadtatásunk (lásd szócikkünk) pillanatában következik majd be, mikor valósággal belépünk Jézus Krisztus színről-színre való jelenlétébe. „De tudjuk, hogy ha (Jézus Krisztus) nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Ő hozzá; mert meg fogjuk őt látni, a mint van" (1. János 3:2 betoldva). Más szavakkal talán úgy lehetne leírni ezt a folyamatot, mint a megigazulás, a szellemi érettség, és megdicsőülés hármasát.
Az a megdicsőülés, melyet Isten gyermekeinek ígér, szükségszerűen magába foglalja a bűntelenséget is, hiszen bűnös lények semmilyen körülmények között sem nevezhetőek dicsőnek. Isten dicsőségének lakhelye, a mennyek országa, minden bűntől mentes. Pál apostol így imádkozik Isten Szent Lelke által: „Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestől; és a ti egész valótok, mind lelketek, mind testetek feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére" (1.Thesszalonikabeliekhez 5:23). Személyes megdicsőülésünket pedig az Úr Jézus Krisztus dicsőséges megjelenéséhez köti: „Mikor a Krisztus, a mi életünk, megjelen, akkor majd ti is, Ő vele együtt, megjelentek dicsőségben" (Kolossébeliekhez 3:4). A megdicsőült, örök állapotunk pedig a bűntől való végső elválasztást jelenti. Teljes megszentelődés ez a szó legszorosabb értelmében! Így hát az, hogy a mennyben vétkezzünk, szóba se jöhet.
Jakab apostol levelének 1:14-es igerésze a mennybéli bűntelen állapotunk további bizonyságát teszi: „Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága." Bűnös világunkban napi szinten nézünk farkasszemet a kísértés legkülönfélébb fajtáival. Jakab apostol két erőt is beazonosít, melyek bűnre sarkallnak minket: egyfelől a saját gonosz vágyaink, mely eredendően bűnös természetünk „idétlen szülötte", másfelől pedig az ördög „mesterkedéseinek sokasága", mellyel minket bűnre ingerel. Ezen erők egyike sem található meg a mennyben. Velünkszületett bűnös természetünk eltöröltetik majd, mikor Isten megdicsőít minket, a kísértő pedig örökre a tűz tavába vettetik, ahol bálványai rajához hasonlóan, már se jót, se rosszat nem tehet velünk (Jelenések 20:10).
A Szentírás szilárd Szellemének tántoríthatatlan tanítása szerint örök országunk teljességgel szent. Miután Jézus Krisztus igazságát, mint ruhát magunkra öltöttük, és hivatalosainak egyháza fehér gyolcsba öltözött menyasszonyként áll meg előtte (Jelenések 19:8), akkor örök frigyre lépünk Vele, boldogságunk biztosítójával. Azt a munkát, melyet Isten elkezdett bennünk, minden bizonnyal véghez is viszi (Filippibeliekhez 1:6). Teljes megváltásunk végleg ekkor tetőzik majd be, mikor Isten választottjaiként — a Bárány egyedüli érdemekéből — minden létező tekintetben megdicsőülünk (Jelenések 5:6-10).
English
A mennyben lehetséges lesz majd vétkezni?
