Kérdés
Mit jelent Jakab levelének 1:12-es igeverse, mely kimondja: "Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart..."?
Válasz
Gyakran előfordul, hogy mikor életünk egy nehéz szakaszán kell keresztülmenjünk, egyszer már csak nem látjuk a fától az erdőt, és szem elől veszítjük a valóban lényeges dolgokat. Jakab apostol arra bátorít minket, hogy ekkor se maradjunk vakok az isteni perspektívára, hogy megláthassuk a földi megpróbáltatásaink mögött álló magasabb isteni rendeltetést. Az apostol ma is így erősít minket a Szent Lélek által: "Boldog és áldott, aki a kísértésben kitart, mert miután kiállta a próbát, megkapja az örök élet koszorúját, amelyet Isten azoknak ígért, akik szeretik őt" (Jakab 1:12, EFO).
A Jakab által itt használt görög szó (makarios - magyar fonetika szerint), amelyet "áldott"-nak fordítanak, többet jelent annál, mint egyszerűen boldognak vagy szerencsésnek lenni. Ez a kifejezés olyasvalakire utal, aki Isten nagy irgalmának a kegyeltje. Ez a melléknévi igenév olyan belső örömöt ír le, amelytől a külső körülmények sem foszthatnak meg minket, ugyanis az az Úrban való békéből és bizalomból fakad (Róma 15:13). Jézus a boldogmondások során többször is használta ezt a kifejezést az Isten országában élő mennyei polgár végső állapotának leírására (Máté 5:3-12). Az ilyen ember élete áldott és beteljesedett, mert a Király oltalmazó uralma alatt áll, és az Ő országa előírásai szerint él.
A Jakab 1:12 igeversben szereplő kitartani ige a következő jelentést hordozza: "bátran szembenéz és ellenáll", "kitart". Jakab apostol tehát nem azt állítja itt, hogy a kísértés megélése önmagában áldás. Sokkal inkább a kísértésben való állhatatos kitartás az, ami Isten áldott ajándékát - "az élet koszorúját", "az életnek koronáját" (KAR) megadja nekünk. Isten rendkívüli áldást tartogat mindazok számára, akik hűségesen szolgálják őt, és az Ő Nevéért szenvednek (2Timótheus 4:8; 1Péter 5:4; Jelenések 3:11). Maga Jézus ígérte azt, hogy az élet koronáját adja azoknak, akik üldöztetések közepette is hűek maradnak "mind halálig" (Jelenések 2:10).
A megpróbáltatásokon keresztül kapott áldások nemcsak a távoli jövőben, hanem már a jelenben is érvényre jutnak. Amikor problémáinkat mennyei látószögből kezdjük szemlélni és elfogadni, akkor egyszer csak mind a személyes növekedés-, mind pedig a szellemi gazdagodás lehetőségét is felismerjük bennük. Ihletett levele mai igénket megelőző passzusában így ír az apostol: "Testvéreim, örüljetek, amikor különböző megpróbáltatásokat kell elviselnetek, hiszen tudjátok, hogy ezek a nehézségek az Istenben való bizalmatokat és hiteteket teszik próbára. Ha pedig a hitetek kiállja a próbát, az kitartóvá tesz benneteket. Az állhatatosságban azonban egészen a célig tartsatok ki! Akkor lesztek majd érettek és tökéletesek, akikben nincs semmi hiányosság..." (Jakab 1:2-4, EFO).
A Zsidókhoz írt levél szerzője úgy tartotta, hogy a különféle próbatételeket Isten "...javunkra teszi . . . . hogy szentségében részesüljünk" (Zsidókhoz 12:10). És bár a fenyítés nem egy kellemes dolog, de "később az igazság békés gyümölcsét hozza azoknak, akiket . . . . nevel" (11. vers, ESV). (A fenyítés szavunk mai, szinte kizárólag pejoratív jelentésével szemben a szó valós jelentése olyan szerető szándékú fegyelemzés, melynek a testi erőszakhoz, ill. az azt magában foglaló retorzió kilátásba helyezéséhez, továbbá embertársunk megalázásához vajmi kevés köze van - a fordító megjegyzése.)
Jobb és pozitívabb hozzáállással tarthatunk ki a kísértések között, ha igyekszünk Isten (életükre néző) végcélját szemeink előtt tartani. Péter apostol maga is e szavakkal buzdított a hitben való kitartásra és állhatatosságra: "...Ezért tölt el benneteket nagy öröm — annak ellenére, hogy most még egy kis ideig különböző megpróbáltatások szomorúságot okoznak nektek. S hogy miért van ez így? Mert szükséges, hogy ezek a nehézségek próbára tegyék a hiteteket, vajon valódi-e. Az igazi hit ugyanis értékesebb a színtiszta aranynál. Az aranyat tűzzel tisztítják meg, mégsem marad meg örökké. Hitetek viszont, miután kipróbálták és valódinak bizonyult, dicséretet, elismerést és dicsőséget szerez nektek, amikor Jézus Krisztus megjelenik..." (1Péter 1:6-8, EFO).
Pál apostol a következő példán keresztül ösztönzött minket arra, hogy a megpróbáltatásainkban is állhatatosak maradjunk: "...türelmesen elviseljük a nehéz körülményeket, a szorult helyzeteket, a bajokat és a nélkülözést. Bizony, előfordul, hogy megvernek vagy börtönbe zárnak bennünket, és a tömeg ellenünk támad. Keményen dolgozunk, néha még sincs mit ennünk, néha pedig éjjel sem alhatunk. Mi valóban Isten szolgái vagyunk! Ezt bizonyítja, hogy senki sem vádolhat bennünket bűnnel, ezt bizonyítja a tudásunk, a türelmünk, jóságunk, a bennünk élő Szent Szellem. Ezt bizonyítja a képmutatás nélküli szeretetünk, az igazság üzenete, amit hirdetünk, és Isten ereje, amely megmutatkozik rajtunk keresztül..." (2Korinthus 6:4-7, EFO). Pál egy olimpiai sportoló sziklaszilárd elszántságával tűzte ki maga elé azt, hogy ő márpedig célba ér, és így elnyeri a mennyei jutalmát (Filippi 3:12-14; 1Korinthus 9:24-25; 2Korinthus 4:8-12; 11:23-27).
Megpróbáltatások és kísértések között, nehézségekkel szembesülve jól tesszük, ha emlékeinkbe idézzük annak a változhatatlan igazságát, hogy "boldog és áldott, aki a kísértésben kitart". Tudjuk, hogy maga Isten munkálkodik bennünk, hogy Ő az, Aki erővel ruház föl minket, Aki a jellemünket csiszolva kitartást ad és isteni kegyelmében részesít minket, miközben a végső áldás, az élet hervadhatatlan koronája felé igazgatja lépteinket az Ő jelenlétében való örök otthonunkba való megérkezésünkig.
English
Mit jelent Jakab levelének 1:12-es igeverse, mely kimondja: "Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart..."?
