Honnan tudhatjuk, hogy a Bibliának melyik részeit alkalmazhatjuk az életünkre?


Kérdés: Honnan tudhatjuk, hogy a Bibliának melyik részeit alkalmazhatjuk az életünkre?

Válasz:
Sok félreértés adódik abból, hogy az olyan parancsolatokra, amelyeknek engedelmeskednünk kellene, azt mondjuk, hogy csak az adott korra vonatkoztak, vagy éppen az eredeti hallgatóságnak szóló parancsolatokat nevezzük örökérvényű igazságnak. Hogyan tegyünk különbséget?

Először is fontos megjegyeznünk, hogy a Szentírás kanonizálása a Kr.u. 1. század végére lezárult. Ez azt jelenti, hogy a Biblia nagy része, ha nem az egésze, eredetileg nem nekünk íródott. A szerzők a koruk hallgatóságát tartották szem előtt, és valószínűleg nem voltak tudatában annak, hogy szavaikat évszázadokkal később az egész világon olvasni fogják. Ez alapján óvatosnak kell lennünk, amikor a Bibliát a mai keresztyénekre vonatkoztatjuk. Úgy tűnik, a mai igehirdetők zöme akkora hangsúlyt fektet a relevanciára, hogy a Bibliát egy tóként kezeli, amelyből alkalmazásokat halászhat a mai keresztyének számára. Teszik mindezt a megfelelő exegézis és értelmezés kárára.

A hermeneutika (a Biblia értelmezésének művészete és tudománya) három legfőbb mérvadója a 1) szövegkörnyezet, a 2) szövegkörnyezet és a 3) szövegkörnyezet. Mielőtt megmondhatnánk a 21. századi keresztyéneknek, miként alkalmazzák a Bibliát, meg kell értenünk, mit jelentett az adott szakasz az eredeti hallgatóságnak. Ha olyan alkalmazással rukkolunk elő, amely idegen lett volna az eredeti hallgatóságnak, akkor nagy valószínűséggel nem értelmeztük a szakaszt helyesen. Ha már biztosak vagyunk abban, hogy megértettük, mit jelentett a szöveg az eredeti olvasóknak, akkor figyelembe kell vennünk a köztünk és közöttük levő különbségeket. Ilyen különbségek adódhatnak a nyelvben, időben, kultúrában, földrajzi viszonyokban, körülményekben és helyzetekben. Még mielőtt az alkalmazást leszűrnénk, mindezeket a különbségeket figyelembe kell vennünk. Ha már megértettük a kultúráink közti különbségeket, megkereshetjük a hasonlóságokat az eredeti hallgatóság és magunk között. Végül, megvizsgálhatjuk, milyen alkalmazást vonhatunk le a mi korunkra és helyzetünkre.

Ugyanúgy fontos észben tartani, hogy minden szakasznak csak egy helyes értelmezése van. Egy sor alkalmazást szűrhetünk le, de értelmezés csak egy van. Ez azt jelenti, hogy egyes alkalmazások jobbak másoknál. Ha az egyik alkalmazás közelebb áll a helyes értelmezéshez, mint egy másik, akkor az a jobb alkalmazása a szövegnek. Például sok prédikáció elhangzott az 1Sámuel 17 alapján (Dávid és Góliát története), amelyek arról szólnak, miként küzdjük le az „óriásokat" az életünkben. Könnyedén átsuhannak a történet felett, és egyből rátérnek az alkalmazásra, amely általában Góliátot allegorizálja, és egy nehéz és megfélemlítő helyzethez hasonlítja, amelyet hit által győzhetünk le. Mások megkísérlik az öt lapos követ allegorizálni, amelyeket Dávid felvett a földről. Ezek a prédikációk általában arra mennek ki, hogy legyünk hűségesek, mint Dávid.

Bár ezek az értelmezések magával ragadó prédikációkat szülnek, kétséges, hogy az eredeti hallgatóság ezt az üzenetet szűrte volna le. Mielőtt alkalmazhatnánk az 1Sámuel 17 igazságait, tudnunk kell, miként értelmezte a helyzetet az eredeti hallgatóság, és ehhez meg kell találnunk, hogy mi az 1Sámuel könyvének az általános célja. Anélkül, hogy részletes exegézisbe kezdenénk, annyit elmondhatunk, hogy a könyv nem az élet nehézségeinek, „óriásainak" a leküzdéséről szól. Ez lehet a szakasznak egy távoli alkalmazása, de ez az értelmezés idegen a szövegtől. A történet hőse Isten, és Dávid a választott eszköze, amellyel szabadulást szerez a népének. A történet szembeállítja a nép királyát (Saul) Isten (választott) királyával (Dávid), és előrevetíti, hogy mit fog tenni Krisztus (Dávid fia) a mi szabadulásunkért (üdvösségünkért).

Egy másik ismert példa a kontextus figyelmen kívül hagyására a János 14:13-14 magyarázata. Ha ezt a verset a szövegkörnyezetből kiragadva olvassuk, úgy tűnhet, hogy ha bármit kérünk Istentől „Jézus nevében", akkor megkapjuk. Ha a helyes hermeneutika szabályait alkalmazzuk erre az igeszakaszra, azt látjuk, hogy Jézus a tanítványaihoz beszél a felső szobában az elárulását megelőző éjszaka. A közvetlen hallgatóság a tanítványok köre. Itt alapjában véve Jézus megígéri a tanítványoknak, hogy Isten megadja a kellő erőforrásokat, amelyek a feladatuk bevégzéséhez szükségesek. Ez egy vigasztaló üzenet, mivel Jézus hamarosan elhagyja őket. Lehet ebből alkalmazást levonni a 21. századi keresztyének számára? Hát persze! Ha Isten akarata szerint imádkozunk (Jézus nevében), Isten megadja mindazt, amire szükségünk van ahhoz, hogy véghezvigye akaratát bennünk és általunk. Ráadásul a kapott válasz mindig Istennek fog dicsőséget szerezni. Távol attól, hogy megkapjuk, amit csak kérünk, ez a szakasz azt tanítja, hogy vessük alá magunkat Isten akaratának imádságban, és hogy Isten mindig megadja mindazt, amire szükségünk van ahhoz, hogy akaratát véghezvigye.

A helyes bibliaértelmezés a következő alapelvekre épül:

1. Szövegkörnyezet. Ahhoz, hogy a kontextust teljesen megértsük, kezdjük kicsiben, és haladjunk kifele: vers, szakasz, fejezet, könyv, szerző, szövetség.

2. Próbáld megérteni, hogy az eredeti hallgatóság miként értelmezte volna a szöveget.

3. Vedd figyelembe a saját és az eredeti hallgatóság kultúrája közti különbségeket.

4. Ha egy ószövetségi parancsolat megismétlődik az Újszövetségben, tekintsd „örökérvényű igazságnak".

5. Ne feledd, hogy minden szakasznak csak egy helyes értelmezése van, de sok alkalmazása (amelyek közül némelyek jobbak a többinél).

6. Mindig légy alázatos, és ne feledkezz meg a Szentlélek szerepéről az értelmezésben. A Szentlélek megígérte, hogy elvezet minket minden igazságra (János 16:13).

Ahogy már korábban említettük, a bibliamagyarázat egyformán művészet és tudomány. Vannak szabályok és alapelvek, és a nehezebb szakaszok több figyelmet igényelnek, mint mások. Legyünk mindig készek megváltoztatni az értelmezést, ha a Lélek arra indít, és a bizonyíték azt támasztja alá.

English


Vissza a magyar oldalra
Honnan tudhatjuk, hogy a Bibliának melyik részeit alkalmazhatjuk az életünkre?