Mit tanít a Biblia könyörületről?


Kérdés: Mit tanít a Biblia könyörületről?

Válasz:
Az a héber és görög kifejezés, amit a Bibliában „könyörület"-ként fordítanak, szó szerint azt jelenti, „kegyelmesnek lenni", „együttérezni valakivel", „megszánni valakit". Meg van írva, így biztosan tudjuk, hogy Isten „könyörülő és irgalmas" Isten, Aki „késedelmes a haragra, nagy kegyelmű és igazságú" (Zsoltárok 86:15). Isten minden más jellemvonásához hasonlóan a könyörülete sem ismer véget az egész örökkévalóságban. „...Nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!" — az Írás így tesz bizonyságot Istenről (Jeremiás Siralmai 3:22b-23).

Isten egyszülött szerelmes Fia, az Úr Jézus Krisztus, Mennyei Atyánk minden tulajdonságát magában hordoz(t)a, így az Ő könyörületességét is hűen példázta. Mikor Jézus látta, hogy barátai hogyan keseregnek a halál átka miatt, akkor szíve nagyon megindult bánatukon, és együtt sírt velük (János 11:33-35). Felebarátai szenvedését megszánva, Jézus az elébe járuló nagy sokaságot ugyanúgy gyógyította (Máté 14:14), mint az egyes személyeket (Márk 1:40-41). Mikor látta, hogy nagy tömegek pásztor nélküli juhokként tévelyegnek és hányattatnak ide s tova, akkor el nem múló nagy kegyelme arra vezérelte Őt, hogy közölje velük mindazon Igéket, amiket Izráel hűtlen és mihaszna pásztorai hagytak a földre hullani. A nép elöljárói, a papok és az írástudók, szívükben felfuvalkodva korruptakká váltak, megvetették és mellőzték a közembert. Jézus azonban együttérzett (minden) nép minden fiával, tanította és szerette őket, akárcsak ellenségeit.

Mikor azt kérdezték Jézustól, hogy melyik a legnagyobb parancsolat, akkor Ő úgy felelt, hogy Istent teljes szívünkből, teljes lelkünkből, teljes elménkből, és minden erőnkből szeretnünk kell. Azonban rögtön hozzá is fűzte, hogy a második parancsolat az elsőhöz hasonlatos, és így hangzik: „Szeresd felebarátodat, mint magadat" (lásd Máté 22:34-40). A farizeusok azt kérdezték Tőle, hogy melyik az egy nagy parancsolat, de Ő máris két parancsolattal válaszolt. Nem csak arra mutatott rá világosan, hogy mi az ember legfőbb dolga ezen a világon, de az odavezető utat is megvilágította. Felebarátunk iránti szeretetünk az Istennek odaszánt életünk természetes hozománya és velejárója.

János apostol első levelének 3:17 igerészében ez áll: „A kinek pedig van miből élnie e világon, és elnézi, hogy az ő atyjafia szükségben van, és elzárja attól az ő szívét, miképen marad meg abban az Isten szeretete?" Az ember (bukás előtti állapota szerint) Isten képére lett teremtve, így arra is elhívása van, hogy Isten jellemét testesítse meg. Ebbe természetesen Isten könyörülete is beletartozik. Mindebből továbbá az is egyenesen következik, hogy „Ha azt mondja valaki, hogy: Szeretem az Istent, és gyűlöli a maga atyjafiát, hazug az: mert a ki nem szereti a maga atyjafiát, a kit lát, hogyan szeretheti az Istent, a kit nem lát" (1.János 4:20). A Szentírás világosan adja tudtunkra, hogy könyörület Isten embereinek épp úgy tulajdonsága kell legyen, mint Istennek.

English


Vissza a magyar oldalra
Mit tanít a Biblia könyörületről?

Tudja meg, hogyan kell ...

Örökkévalóság Istennel



Bocsáss meg Istentől