Mit tanít a Biblia a kapzsiságról?


Kérdés: Mit tanít a Biblia a kapzsiságról?

Válasz:
A kapzsiság egy olyan önző vágy, mely arra kényszeríti foglyait, hogy különböző javakból, pénzből vagy hatalomból egyre többet és többet akarjanak birtokolni. A Biblia számos alkalommal figyelmeztet arra, hogy ne adjuk be a derekunkat a kapzsiságnak, és hogy ne vágyjunk gazdagságra. Az Úr Jézus ma is óvatosságra int minket: „Monda azért nékik: Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget; mert nem a vagyonnal való bővölködésben van az embernek az ő élete" (Lukács 12:15). „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és a hol a tolvajok kiássák és ellopják; Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak" (Máté 6:19, 24b). Tudunk arra egyetlen bibliai példát mutatni, mely szerint Jézus Krisztus valaha is anyagi javak felhalmozásával foglalkozott volna? Annyi sok, egy ilyen példát nem közöl velünk Isten Igéje. Ennek az ellenkezőjéről azonban több helyen is hosszasan olvashatunk. Jézus Krisztus teljesen megüresítve magát szegénnyé lett értünk (2.Korinthusbeliekhez 8:9), és annak ellenére, hogy Ő teremtette a teljes anyagi világot (és azon túl mindent), „az ember Fiának" nem jutott „hely fejét lehajtani" ezen a földön (Máté 8:20). Isten egyszülött Fia hatalomra se vágyott, mint ahogyan azt a pusztai megkísértéséből is egyértelműen leszűrhetjük. Ő inkább így tanította az embereket: „...a ki nagy akar lenni közöttetek, az legyen a ti szolgátok; És a ki közületek első akar lenni, mindenkinek szolgája legyen: Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért" (Márk 10:43–45).

A kapzsiság és anyagi javak utáni sóvárgás olyan testi csapdák, melyek szellemi pusztulást és csődöt vonnak maguk után. „A kik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértetbe meg tőrbe és sok esztelen és káros kívánságba esnek, melyek az embereket veszedelembe és romlásba merítik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme... Ne reménykedjünk „a bizonytalan gazdagságban, hanem az élő Istenben" (lásd 1.Timótheushoz 6:9-10, 17-18). A mohóság és pénzsóvárság karöltve járnak a fösvénységgel is, ami a Szentírás szavai szerint bálványimádás. Az Efézusbeliekhez írt levél 5:5 igerészét így olvassuk: „Mert azt jól tudjátok, hogy egy paráznának is, vagy tisztátalannak, vagy fösvénynek, ki bálványimádó, nincs öröksége a Krisztusnak és Istennek országában." Ez a vezérelv, amit jól be kell vésnünk szívünk és elménk táblájára, a Zsidókhoz írt levél 13:5-ből is visszhangzik: „Fösvénység nélkül való legyen a magatok viselete; elégedjetek meg azzal, a mitek van; mert Ő mondotta: Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled;"

Fontos megértenünk azt is, hogy nem önmagában a pénzzel van gond, hanem a pénz szeretetével. Ember legyen azonban a talpán, aki gazdagságra jutván képes a pénz csábos szerelmes szózatának ellenállni. A pénz szeretete azért is bűn, mert ez az eszköz nagyobb eséllyel válik bálvánnyá az életünkben, mint talán bármi más e világon. Jézus Krisztus nyomós okkal mondja azt, hogy a gazdag embernek szinte már a lehetetlenséggel határos — de legalábbis különösen nehéz — bejutni a mennyek országába. Mikor a gazdag ifjú arról faggatja az Urat, hogy mit tegyen, hogy örök élet örököse lehessen, Jézus azt felelte neki, hogy adja el minden vagyonát és adja az abból befolyt pénzt a szegényeknek. „Az ifjú pedig e beszédet hallván, elméne megszomorodva; mert sok jószága vala" (lásd Máté 19:16-22). Mikor az Úr Jézus ezt a tanácsot adta az ifjúnak, akkor valóban a fiatalember fő problémájára mutatott rá, ami nem volt más, mint a pénz kapzsi szeretete. Ez az ember abban az állapotában még nem állt készen Jézus Krisztus követésére, hiszen a pénz volt az Ő vezérlő mestere. E világ szeretete sehogy sem egyeztethető össze Isten szeretetével, hiszen a világ (anyag, test) szeretete ellenségeskedés Istennel (lélek, szellem) szemben.

A kapzsiság központi eleme éppen abban rejlik, hogy soha le nem csillapítható, és mint a sír és a pokol, soha sem mondja, hogy elég. Legyünk őszinték magunkkal szemben is, és ismerjük el, hogy minél több (fölösleges) dolgunk van, annál több (fölösleges) dologra vágyunk. A bolond gazdag példájában Jézus nagy szellemi precizitással mutat rá a dolog lényegére (lásd Lukács 12:13-21). Még egyszer, önmagában véve van nem a pénzzel, vagy a vagyonnal van gond. A gond azzal van, hogy mi, emberek, nem tudjuk helyükön kezelni ezeket a dolgokat, és helyesen bánni velük. Ha biztonságunkat az elmúló anyagiaktól várjuk, és nem az örökké változhatatlan Istentől, ha a kapzsiság férge már elkezdte rágni életünk szövetét, és csillapíthatatlanul mindig csak többet és többet akarunk, akkor nem leszünk képesek megadni azt a tiszteletet és dicsőítést, ami egyedül Istent illeti meg. Szolgáljuk hát inkább Istent, mintsem hogy azzal vesztegessük időnket, hogy gazdaggá váljunk (Példabeszédek 23:4). Szívünk vágya az legyen, hogy a mennybe gyűjtsünk magunknak kincseket. Szívleljük meg az Úr Jézus atyai intelmeit, és — a pogányok módjára — ne azon görcsöljünk, hogy miből veszünk élelmiszert és ruhát. „Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek" (Máté 6:25-34).

English


Vissza a magyar oldalra
Mit tanít a Biblia a kapzsiságról?

Tudja meg, hogyan kell ...

Örökkévalóság Istennel



Bocsáss meg Istentől