Mit mond a Biblia a bolondságról?


Kérdés: Mit mond a Biblia a bolondságról?

Válasz:
A bibliai értelemben vett bolondság annak az eredményeként lép fel, ha egy adott személy visszaél azzal az ésszel és intelligenciával, amit Isten ajándékozott neki. A bolond tehát arra használja — az egyébként jó — intellektuális és érvelési képességeit, hogy megtagadja Istent, vagy hogy ellenálljon az Ő hívásának (Zsoltárok 14:1). A Biblia bölcsessége szerint az oktalanság karöltve jár a lobbanékony természettel (Példabeszédek 14:16-17), a elferdült és kifordult beszéddel (Példabeszédek 19:1), és a szülőknek való engedetlenséggel (Példabeszédek 15:5). Minden ember veleszületett bolondságában látja meg a napvilágot, a fegyelmezés azonban a bölcsességben is megedz minket (Példabeszédek 22:15).

A Példabeszédek könyvének 19:3 igerészéből azt is megtudjuk, hogy a bolondság finoman szólva sem célravezető: „Az embernek bolondsága fordítja el az ő útát..." Márk evangéliumának 7:22 igehelyén az Úr Jézus szintén a „bolondság" szót használja. Ez a szó az eredeti nyelvi környezetben „értelmetlenség"-et is jelenthet. Ebben az igei passzusban Jézus arról tanít, hogy a szívből a szájon át megnyilvánuló dolgok fertőzik meg igazán az embert, nem pedig a testi tisztátalanságok. A bolondság puszta létezése is ékes bizonyítéka az ember veleszületett, eredendően bukott természetének. A Példabeszédek könyvének 24:9 igerésze így tanít minket ma is: „A balgatag dolognak gondolása bűn..." Ennek mentén tehát azt is gyorsan beláthatjuk, hogy a bolondság megsérti Isten törvényét, hiszen a bűn nem más, mint maga a törvénytelenség (1.János 3:4).

A bolond számára Isten utai kifürkészhetetlenek, így azokat bolondságnak tartja: „Mert a keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak, a kik elvesznek; de nekünk, kik megtartatunk, Istennek ereje" (1.Korinthusbeliekehez 1:18 vö. 23. vers) A bolond cseppet sincs összhangban Isten bölcsességével. Az evangélium tehát élesen szembemegy a hitetlen veleszületett testi okoskodásaival és minden ún. rációjával. Mégis „tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket" (1.Korinthusbeliekhez 1:21), miután a világ Isten bölcsességében nem akarta megismerni Őt (értsd minden egyes próféta üzenetében, és végül személyesen a legnagyobb prófétában, Jézus Krisztusban).

A Krisztusban élő hívő, akiben az Atya és a Fiú is benne él, Isten természetében, az Ő jellemében részesül (2.Péter 1:4). Ebben az Úr Jézus Krisztus értelme is bennefoglaltatik. A hívő a benne lakozó Szent Lélek ereje által válik képessé a bolond balgatagságok minden minősített esetét élből elvetni. Gondolataink tehát Istennek tesző gondolatokká válhatnak, és az Úr Lelke által képesek leszünk olyan döntéseket hozni, melyek Istent dicsőítik, a saját-, valamint a körülöttünk élő emberek életét pedig csak gazdagítják (Filippibeliekhez 4:8–9; Efézusbeliekhez 5:18—6:4).

Tessék ez a világ viszkető füleinek vagy sem, az örök sorsunk tekintetében összesen két embertípus létezik: a bolond és a bölcs. A bolond elutasítja Jézus Krisztus dicső evangéliumának puszta hallását is. A bölcs ezzel szemben az Ige hallásból hitre jut, és Jézus Krisztus egyre szorosabb követésének szenteli életét (Máté 7:24-27). A hívő eljut arra a felismerésre, hogy a kezdetben általa is bolondságnak tartott evangéliumi örömhír nem más, mint Isten színtiszta bölcsessége, amiben örök lelki üdvössége rejlik.

English


Vissza a magyar oldalra
Mit mond a Biblia a bolondságról?

Tudja meg, hogyan kell ...

Örökkévalóság Istennel



Bocsáss meg Istentől