Kérdés
Mit értünk a berisít-pészáh-prófécia alatt?
Válasz
A C. J. Lovik, a Rock Island Books gondozásában 2019-ben kiadott The Berisheet Passover Prophecy című könyvében (magyar kiadása nem ismert) nem kevesebbet állított, mint hogy Dániel hetvenedik hete, amelyet a nagy nyomorúság időszakának is nevez a Szentírás, 2023-ban veszi kezdetét, ebből kifolyólag pedig Krisztus ezeréves királyságának megalapítása 2030-ban fog bekövetkezni. Ha az egyház elragadtatásra Dániel hetvenedik hetének kezdete előtt kerül sor, ahogyan azt Lovik állította, akkor az valamikor 2023-ban kellett volna bekövetkezzen.
Lovik berisít-pészáh-próféciájában közölt számításai a Genezis 1. könyvében szereplő első héber szó, a b'reshit numerológiai interpretációján-, valamint a teremtés hat napja és az azt követő egy pihenőnap mintáján alapulnak. A Biblia első szavába ágyazva a szerző számos héber szót vélt felfedezni, a teremtés hetét pedig Isten általános idővonala modelljeként használva a teljes a világtörténelem lefolyását kódolva látta benne. Lovik szerint a berisít szó hét prófétai kezdetet is magában foglal:
1) A teremtés kezdete (Kr. e. 4004).
2) A bűn kezdete (Kr. e. 3970).
3) Az egyház korszakának kezdete (Krisztus keresztre feszítése, Kr. u. 30).
4) Az egyház mennyei korszakának kezdete (az elragadtatás, időpontja ismeretlen).
5) Dániel hetvenedik hetének kezdete (a nagy nyomorúság korszaka, Kr. u. 2023).
6) Krisztus ezeréves királyságának kezdete (Kr. u. 2030).
7) Az új ég és az új föld kezdete (Kr. u. 3030).
E kronológia alapján Jézus kereszthalálának időpontja (a Kr. u. 30. páska napja) pontosan 4000 évvel Ádám bűnbeesése után következett be, Krisztus második eljövetelére, országa felállítására pedig pontosan 2000 évvel halála és feltámadása után fog sor kerülni. Ez összesen 6000 évet fed le az emberiség "dolgos" történelméből, az utolsó 1000 év pedig a "pihenésre" van fenntartva az ezeréves királyságban. Összesen tehát hét prófétai "nap" e földi világ (lásd https://passoverprophecy.com, 2023/02/22).
Ahhoz, hogy állításai hiteles legyenek, a következő szempontoknak kell érvényesülniük:
- C. J. Lovik egyetlen héber szóra épülő numerológiai és gemátriai számításainak bonyolult rendszere a legapróbb részletekig, skrupulózusan pontosak kell legyenek
- a Föld körülbelül hatezer éves kell legyen
- Ádám éppen harminchárom éves és hat hónapos korában kellett szándékosan engedetlen legyen Istennek
- a könyv szerzője nem mehetett szembe Jézus Krisztus azon kijelentésével, miszerint "„azt a napot viszont, vagy azt az órát senki nem tudja: sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem csak az Atya egyedül" (Máté 24:36, MBT)
C. J. Lovik becsületére legyen mondva, hogy ragaszkodik a kereszténység történelmileg is etablált alapvető dogmáihoz: tanítása nem mond ellent Jézus Krisztus Isten-voltának, annak, hogy Isten maga a Szentháromság három személy, nem vonja kétségbe a Szentírás tévedhetetlenségét, mint ahogy az egyedül az Úr Jézusban való hit általi kegyelem üdvösséget sem. Mindezek alapján komolyan kell-e venni a berisít-pészáh-próféciát? Vajon C. J. Lovik valóban megfejtett volna egy olyan eszkatológiai rejtélyt, amely kétezer éven keresztül elkerülte a Biblia-kutatók figyelmét? A jelen cikk 2023-as keletkezése és annak a Got Questions Szolgálat magyar felületére való feltöltése között eltelt idő már megadta a választ - Lovik predikciója nem vált valóra, a 2023 őszére datált elragadtatás nem következett be.
Ennek tükrében érdemes tehát a hamis prófétákkal szembeni figyelmeztetést még egyszer megszívlelnünk: "És ha azt mondod a szívedben: "De gondolhatnád magadban: Miről ismerjük meg, hogy nem az Úr mondott egy igét? Ha egy próféta az Úr nevében mond egy igét, de az nem történik meg, nem teljesedik be: azt az igét nem az Úr mondotta, hanem a próféta mondta elbizakodottságában; ne félj tőle!" (5Mózes 18:21-22, MBT).
English
Mit értünk a berisít-pészáh-prófécia alatt?
