Honnan tudjuk, hogy a Biblia az Isten igéje, és nem az apokrif iratok vagy a Korán vagy a Mormon könyve vagy valami más?


Kérdés: Honnan tudjuk, hogy a Biblia az Isten igéje, és nem az apokrif iratok vagy a Korán vagy a Mormon könyve vagy valami más?

Válasz:
Végtelenül fontos kérdés tisztázni, hogy van-e, és ha igen, melyik vallásos könyv Isten igaz beszéde. A körkörös érvelés elkerülése végett kérdezzük meg először ezt: honnan tudjuk mindenek felett, hogy Isten akart üzenni nekünk? Nos, Istennek úgy kell üzennie, hogy minden ember érthesse, ugyanakkor az emberek kitalálhattak saját üzeneteket, amelyeket majd egyszerűen Istennek tulajdonítottak. Ezért úgy tűnik, joggal hihetjük, hogy ha Isten hitelesíteni akarta az üzenetét, akkor úgy kellett ezt tennie, hogy egyszerű emberek ne tudják leutánozni, tehát csodákra volt szüksége. Ez jelentősen lekorlátozza a lehetőségeket.

A Biblia pontosságát alátámasztó (kéziratok) és a történelmiségét alátámasztó bizonyítékokon (régészeti leletek) kívül a legfontosabb bizonyítékot az ihletettsége jelenti. A bizonyíték arra, hogy a Biblia az abszolút ihletett igazság a természetfelettiségében (ide értve a próféciákat) rejlik. Isten prófétákat használt arra, hogy elmondják és feljegyezzék az Ő szavát, és csodákat és a próféciák beteljesedését használta, hogy hitelesítse a prófétákat. Például az 1Mózes 12:7-ben Isten megígérte, hogy Izrael földje Ábrahámé lesz és az utódaié. 1948-ban, a történelemben másodszor, Izrael földjét visszaszolgáltatták a zsidó népnek. Ez nem tűnik olyan nagy dolognak, amíg rá nem jövünk, hogy nem volt még olyan nép a történelemben, amely szétszóródott volna a szülőföldjéről, majd visszatért volna. Izrael ezt kétszer is megtette. Dániel könyve jóval azelőtt pontosan előrejelzi a négy nagy birodalom (Babilon, Perzsia, Görögország és a Római birodalom) felemelkedését, még mielőtt ezek a birodalmak egyáltalán színre léptek volna, és részletesen leírja, hogyan fognak uralkodni és elesni. Ide tartozik Nagy Sándor és Antiokhosz Epiphanész is.

Az Ezékiel 26 megdöbbentő részletességgel írja le, miként fog elpusztulni Tírusz városa, hogyan fogják lerombolni és törmelékeit a tengerbe szórni. Amikor Nagy Sándor azon a vidéken járt, rátalált egy csoport emberre, akik egy toronyban rejtőzködtek egy közeli szigeten. Nem tudott átkelni a tengeren, így nem tudott megharcolni azokkal, akik a toronyban voltak. Ahelyett, hogy megvárta volna, amíg az emberek előjönnek, a büszke hadvezér és serege a tengerbe dobálta a köveket, hogy hidat képezzenek a toronyhoz. Bevált. A sereg átkelt a tengeren, és legyőzte az erődítmény lakóit. De honnan szerzett Nagy Sándor ennyi követ? A kövek, amelyeket az átkelőhöz használtak, Tírusz városának romjaiból származtak... amelyeket tengerbe vetettek!

Rengeteg próféciát találunk Krisztusra vonatkozóan (több mint 270-et!), amelyeket felsorolni nem lenne elég helyünk. Még érdekesebb, hogy ezek közt olyan is van, amelyeket Jézus nem tudott befolyásolni, pl. a születési helyét és idejét. Másodszor, annak a valószínűsége, hogy ezekből a próféciákból akár csak 16 is egyszerre valósuljon meg, 1:1045. Mennyi is ez? Összehasonlításképp: kevesebb mint 1082 atom van az egész univerzumban! Jézus, aki azt állította, hogy a Biblia Isten szava, azzal igazolta megbízhatóságát és isteni voltát, hogy feltámadt (aminek a történelmiségét nehéz lenne cáfolni).

Na most vegyük a Koránt: szerzője, Mohamed, semmilyen csodát nem tett, hogy alátámassza az üzenetét (még akkor sem, amikor erre a követői megkérték — Szúra 17:91-95; 29:47-51). Csak a sokkal későbbi hagyományok gyűjteményében (haditok) van néhány állítólagos csoda, amelyek mindegyike elég meseszerű (például Mohamed kettévágja a holdat), és semmilyen megbízható bizonyíték nincs ezek alátámasztására. Továbbá a Koránban egyértelmű történelmi valótlanságok is vannak. A muszlimok azt vallják, hogy a Biblia ihletett, de vannak benne tévedések (Szúra 2:136, akárcsak a 13, 16, 17, 20, 21, 23, 25. szúrák). Azonban nem tudnak egy kérdést kellően megválaszolni: „Mikor romlott meg a Biblia?" Ha azt felelik, hogy Kr.u. 600 előtt, akkor miért inti a Korán a híveit, hogy olvassák? Ha azt mondják, hogy Kr.u. 600 után, akkor cseberből vederbe estek, mert a bibliai kéziratok pontosságához a 3. század óta semmi kétség nem fér. Ha a keresztyénség hamis is volna, a Koránnak még mindig egy leküzdhetetlen problémával kell szembenéznie, mivel olyasmikért ítéli el a keresztyéneket, amiben nem is hisznek (és soha nem is hittek). Például a Korán azt tanítja, hogy a keresztyének szerint a Szentháromság az Atyából, az Anyából (Mária) és a Fiúból áll (Szúra 5:73-75, 116), és hogy Isten szexuális kapcsolatot létesített Máriával, hogy fia szülessen (Szúra 2:116; 6:100-101; 10:68; 16:57; 19:35; 23:91; 37:149-151; 43:16-19). Ha a Korán valóban Istentől származik, akkor pontosan tudnia kéne, mit hisznek a keresztyének.

Joseph Smith, a Mormon könyvének szerzője, próbált véghez vinni néhány csodát, például az által, hogy prófétált (a beteljesedett prófécia a valódi próféta próbája az 5Mózes 18:21-22 szerint), de mindannyiszor elbukott. Egyik könyvében előrejelezte Krisztus második visszajövetelét (History of the Church 2:382). Joseph Smith azt hirdette, hogy az Úr 56 éven belül visszajön (1891 körül). A második eljövetelre nem került sor 1891-ben, és a mormon egyház sem állítja, hogy bekövetkezett volna. És azóta se következett be. Azt is megprófétálta, hogy több város elpusztul (Doctrine and Covenants 84:114-115). New York, Albany és Boston városainak kellett volna elpusztulniuk, ha elutasították Smith evangéliumát. Joseph Smith maga ment ezekbe a városokba prédikálni. Egyik város sem fogadta el az evangéliumát, de egyik sem pusztult el. Egy másik híres hamis próféciája Smithnek a „minden nép vége" (Doctrine and Covenants 87), amit a dél-karolinai lázadás kapcsán jövendölt az államok közti háborúban. A délieknek elvileg Nagy-Britanniát kellett volna segítségül hívniuk, és ennek eredményeként minden népre kiterjedt volna a háború; a rabszolgáknak fel kellett volna lázadniuk, a föld lakóinak gyászolniuk kellett volna, éhínség, pestis, földrengés, villámlás, mennydörgés és minden nép vége kellett volna legyen a következmény. A Dél végül tényleg fellázadt 1861-ben, de a rabszolgák nem indítottak felkelést, a háború nem terjedt ki minden népre, és világméretű éhínség, pestis, földrengés, stb. sem következett be, és nem lett vége minden népnek.

A protestánsok által apokrif (titkos) iratoknak nevezett gyűjteményt a római katolikusok deuterokanonikus (kései vagy második kánon) könyveknek hívják. Ezek a könyvek Kr.e. 300 — Kr.u. 100 között íródtak, az intertestamentális korban, az Ószövetség prófétáinak és az Újszövetség apostolainak és kortársaiknak az írásai között. A Római Katolikus Egyház 1546-ban a Tridenti Zsinaton „tévedhetetlennek" fogadta el ezeket. Ha az apokrifák valóban ihletettek lennének, akkor a bibliai bizonyítékok ezeket is alátámasztanák, de úgy tűnik, hogy a bizonyítékokon kívül esnek. A Bibliában a próféták üzeneteit csodák vagy beteljesedett próféciák igazolták, és a nép azonnal elfogadta őket (5Mózes 31:26; Józsué 24:26; 1Sámuel 10:25; Dániel 9:2; Kolossé 4:16; 2Péter 3:15-16). Amit az apokrifákban találunk, az éppen az ellenkezője ennek. Egyetlen apokrif könyvet sem próféta írt. Egyik könyv sincs benne a héber Szentírásban. A szerzőket nem hitelesítik csodák. Későbbi bibliai szerzők nem idéznek az apokrif iratokból. Nem tartalmaznak beteljesedett próféciákat. Végül, Jézus, aki az Ószövetség minden részéből idézett, soha sem idézett apokrif iratból. Sem a tanítványok.

A Biblia annyira kimagaslik a szent iratok között mint Isten kinyilatkoztatása, hogy ha nem lenne Isten igéje, lehetetlen lenne a maradék irat közt bármelyiket is isteninek ítélni. Ha a Biblia nem Isten szava, akkor nem tudjuk, mi alapján dönthetnénk el, hogy melyik könyv az.

English


Vissza a magyar oldalra
Honnan tudjuk, hogy a Biblia az Isten igéje, és nem az apokrif iratok vagy a Korán vagy a Mormon könyve vagy valami más?