Kérdés
Miben áll az amerikai őslakosok vallási/spirituális hite?
Válasz
Az amerikai őslakos megnevezés azon népcsoportok gyűjtőneve, melyek az európai telepesek megérkezése előtt népesítették be Észak- és Dél-Amerikát. Tekintettel e két kontinens kiterjedésének nagyságára, valamint változatos, egymástól adott esetben elszigetelt tájaira, nem meglepő, hogy az amerikai őslakosok kultúrája csoportonként és törzsenként drasztikusan el-eltért egymásétól. Ez egyben azt is jelenti, hogy az "amerikai őslakos vallás" egy rendkívül tág megnevezés. A modern amerikaiak - az ázsiaiakkal, európaiakkal és afrikaiakkal egyetemben - vallási meggyőződései szerteágazóak, nem különben az amerikai őslakosok spirituális hagyományai.
Ennek ellenére az amerikai őslakosok legtöbb vallása mégis számos közös vonást mutat. Ezek közül a legfontosabbak a szellemi világ és a természeti világ közötti különbségtétel elmaradása, valamiféle teremtő istenség létezésének hite, valamint az objektív, rögzített (hit)elvek általános hiánya. Az amerikai őslakosok által táplált vallási elképzelések legkevesebbike tekinthető kőbe vésettnek, azaz megváltozhatatlannak, de még annál is kevesebbet kodifikáltak és őriztek meg írásos formában. Ennek eredményeként az amerikai kontinens történelmi távlatokba nyúló spirituális hiedelmei sokszínűek és rendkívül képlékenyek voltak.
Az amerikai őslakosok számos spirituális hagyományának közös ismertetője az uniformizált valóságszemlélet, vagyis hogy mintegy egybegyúrják a szellemi és az anyagi világot. Összevetésképp megjegyezhetjük, hogy bár a keresztény tanok szintén gyakran hivatkoznak a szellemi világ valós(s)ágára, azt azonban mégis jól megkülönböztetik az anyagi világtól. Az amerikai őslakosok hitrendszereiben ilyen differenciálás viszont nincs. A szellemek és istenségek "világa" maga a természet által betöltött és emberek által lakott "világ", amikor pedig e két világ közötti különbségekkel, éles distinkciókkal szembesülnek, azokat gyakran nagyívűen áthidalják.
Az amerikai őslakosok számos vallásában szerepet kap valamiféle isteni teremtő. Sok esetben ez egyetlen istenség, akire rendre csak Nagy Szellemként hivatkoznak. Ezt a szerepet egyéb esetekben az istenek egy csoportja vagy szellemek egész sora tölti be. Más megközelítések szerint ez a szellem sokkal inkább egy személytelen (azaz személyiséggel nem rendelkező) erő, sem mint egy megragadható, személyes létező. Ezen széles skálán mozgó eltérésekre vezethető vissza az, hogy az amerikai őslakosok vallása a teista, henoteista, politeista vagy akár panteista kategóriákba is besorolható.
Az amerikai őslakosok vallásai jellemzően nem tartalmaznak objektív szabályokat vagy törvényeket. Ez persze még nem jelenti azt, hogy ezen spirituális hagyományok ne közvetítenének erkölcsi elveket. Ezen elvekre azonban jellemzően csupán irányelvként vagy kiindulási alapként tekintenek, nem pedig szigorúan veendő konkrét szabályként. És bár ezen hagyományok etnicitásonként el-eltérhetnek egymástól, az amerikai őslakosok spiritualitása jellemzően mégis sokkal kevésbé rigid, mint a kereszténység, a buddhizmus, vagy az iszlám vallási rendszerei.
Az amerikai őslakosok vallástörténetében nem léteznek a Bibliához, a Koránhoz, vagy a Védákhoz (legalább a formátumukban) hasonlítható írott szövegek, vallásgyakorlásukban azok helyett inkább a szóbeli hagyomány és a személyes tanítás kap nagyobb hangsúlyt. Ennek egy rendkívül praktikus oka van: az amerikai őslakosok felfogása szerint a hagyományok megismerésének egyetlen bensőséges módja a bennük való részvétel. Az írott szövegeknek ennélfogva vajmi kevés hasznát veszik.
A képlékeny tanok, az írásban rögzített szent iratok hiánya, továbbá a hiedelmek széles skálája együttesen járult hozzá ahhoz, hogy az európai telepesek csúnyán félreértsék az amerikai őslakosok spirituális hagyományait. Legtöbbjük a fentiek nyomán ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy az őslakosok vallása sekélyes, elég szimpla, és még a vallás gyakorlói számára sem bír kiemelt jelentőséggel. Míg az amerikai őslakosok spirituális nézetei valóban sokkal könnyebben ötvözhetők más vallásokéval, hagyományaikat ugyanolyan szigorúan őrzik, és azok épp olyan jelentőségteljesnek tekinthetők, mint bármely más kultúra vallási tradíciói.
Az amerikai őslakosok vallásának különösen érdekes közös eleme a katasztrofális, világméretű árvízről szóló mítoszok fel-felbukkanása. A világ egyéb spirituális hagyományaihoz hasonlóan az amerikai őslakosok mítoszaiban is megtalálható az özönvíz története - máris több változatban:
- Egyes hopi népmesék arról szólnak, hogy Tawa, a Napszellem, özönvíz által pusztította el a létező világot (amit egyébként Harmadik Világnak neveznek). Az elbeszélés szerint ezt azonban néhány jó ember nádból készült csónakokon menekülve túlélte (vö. 1Mózes 6:6-8).
- Egy Ottawából származó történet szerint egykoron egy ember nagyon feldühítette a tenger istenét, ezzel pedig olyan özönvizet váltott ki, ami az egész világot elborította. Ezt az embert egy istennő mentette ki, aki egy csónakon érkezett, melyben a túlélésre kiszemelt állatfajok hím és nőstény egyedei egyaránt helyet kaptak (vö. 1Mózes 6:20).
- A chippewák hagyománya szerint egy nagyon erős férfi megölte a gonosz Nagy Kígyót, mely esemény a hegyeket is elborító özönvizet szabadított a világra (vö. 1Mózes 7:19). Az emberek úgy maradtak életben, hogy tutajokra szálltak, amelyeken aztán addig lebegtek a vízfelszínen, amíg a víz egyszer csak le nem apadt (vö. 1Mózes 8:1).
- A cheyenne legendák szerint egy gyógyító fehér bölénybőrt feszített ki a hegyek közé, hogy így védje meg az embereket a felbőszült istenség esőjétől. Amikor a primer istenség mindezt látta, leállította az esőt, a bölénybőr összezsugorodott, és szivárvánnyá változott (vö. 1Mózes 9:12-13).
- A salish mítoszok elbeszélik, hogy volt egy idő, mikor sokan kezdtek rémálmokat látni egy hamarosan bekövetkező hatalmas özönvízről (vö. 1Mózes 6:13). Azok, akik hittek az álmoknak, összefogtak, hogy egy hatalmas, egymáshoz kötött kenukból álló tutajt építsenek (vö. 1Mózes 6:14), és csak ők élték túl az özönvizet. Azok viszont, akik figyelmen kívül hagyták az álmokat, a habokban lelték haláluk (vö. 1Mózes 7:22-23). Eztán idővel a túlélők összekülönböztek egymással, ami miatt törzsekre szakadtak és szétszóródtak az egész világon (vö. 1Mózes 11:1-9).
Ezen történetek mindegyike a Noé korában bekövetkezett világ-pusztító özönvíz bibliai leírásának egy-egy aspektusát csengi vissza. A világ számos kultúrájában ismert "alaptörténet" fennmaradásának ténye gyakran fókuszba kerül az emberiség eredetéről szóló diskurzusok során. Ha viszont egyszer már majd' minden emberi kultúrában fellelhetők az erről az eseményről megemlékező, számos közös részletet felvonultató történetek, akkor nyomós okunk van azt feltételezni, hogy ennek a történetnek valamilyen valóságalapja is kell legyen.
Az amerikai őslakosok szerteágazó hitrendszerének részletes, pontos körvonalazására tett kísérlet sajnos hiábavaló. A legtöbb más nagy népcsoport esetéhez hasonlóan a spiritualitás az amerikai őslakos kultúrákban is szó szerint több ezer egyéni szemüvegen keresztül kerül értelmezésre. A nehezen megragadható képlékenység, a szellemi és a természeti világ vélt egysége, valamint az írásos szent iratok hiánya számos ilyen vallási hagyomány közös jellemzője, ugyanakkor mindegyik ilyen hitrendszer egy-egy önálló világnézetet képvisel.
English
Miben áll az amerikai őslakosok vallási/spirituális hite?