A vallás a tömegek ópiuma?


Kérdés: A vallás a tömegek ópiuma?

Válasz:
A vallás elutasítói között gyakori taktika a keresztyénséget (vagy más vallásokat) „az emberek ópiumának" vagy „a tömegek ópiumának" bélyegezni. Az ilyen kifejezések arra jók, hogy elhessegessék a vallást, még mielőtt megvizsgálták vagy megvitatták volna. Nem Karl Marx volt az első, aki ezt a kifejezést használta, de a legtöbben rá asszociálnak ennek a vádnak a kapcsán. Marx álláspontja az volt, hogy a vallás egy mesterséges, képzelt boldogságot ad az embereknek – akárcsak az ópium a kábítószerfogyasztóknak –, és az emberek kiszabadítása ebből a valószerűtlen illúzióból részét képezi egy jobb társadalom létrehozásának.

Alapvetően Marx-szal kezdődően, az ateisták gyakran támadják a vallást „a tömegek ópiuma" címszó alatt. Mivel elutasítják Isten létezését, valamivel meg kell magyarázniuk a vallás folyamatos létezését. Nem látták a vallás szükségét, ezért nem értik, hogy másoknak miért van rá szüksége. Marx nem konkrétan a keresztyénséget értette a vallás alatt. A vallást általánosságban ítélte el, mint olyant, ami kihasználta az „embereket" – a szó lekicsinylő értelmében, akik alatt a szegényeket, tudatlanokat és könnyen megtéveszthető személyeket értette. Ennek az érvnek a lényege az, hogy a vallás a gyengébb képességű és érzelmileg labilis embereknek jó, akiknek egy mankóra van szükségük, hogy átevickéljenek az életen. A mai ateisták hasonló kijelentéseket tesznek: „Isten a felnőttek elképzelt barátja".

A vallás tehát tényleg a tömegek ópiuma? Tényleg nem több egy érzelmi mankónál a gyengébb képességű emberek számára? Néhány egyszerű tény segít nemmel válaszolni a kérdésre. (1) Isten létezése mellett számos szilárd logikai, tudományos és filozófiai érv szól. (2) Világszerte nyilvánvaló tény, hogy az emberiség megromlott, és szüksége van megváltásra/szabadításra (ami a vallás fő üzenete). (3) Az emberiség történelme során a legbriliánsabb elméjű írók és gondolkodók zöme teista volt. Mankóként használják-e némelyek a vallást? Igen. Ez azt jelenti-e, hogy a vallás alapvető tételei érvénytelenek? Nem. A vallás egy természetes válasz Isten létezésének bizonyítékaira és arra, a felismerésre, hogy „elromlottunk" és javításra szorulunk.

Ugyanakkor különbséget kell tennünk a hamis biztonságot adó, hamis vallás (akár a hamis jó érzetet biztosító ópium) és a keresztyénség között, amely az egyetlen igaz vallás és az egyetlen igaz reménység az emberiség számára. A hamis vallás arra az elvre épül, miszerint az ember valamilyen egyéni erőfeszítés során (cselekedetek) elfogadhatóvá teszi magát Isten előtt. Csak a keresztyénség ismeri fel, hogy az ember vétkeiben halott, és képtelen tenni bármit, ami megszerezné számára az örökkévalóságot a mennyben. Az ember teljes tehetetlenségére csak a keresztyénség nyújt megoldást – ez pedig Jézus Krisztus helyettes halála a kereszten.

English


Vissza a magyar oldalra
A vallás a tömegek ópiuma?

Tudja meg, hogyan kell ...

Örökkévalóság Istennel



Bocsáss meg Istentől