Mi a test?


Kérdés: Mi a test?

Válasz:
John Knox (1510 k. – 1572) egy skót anglikán lelkész volt, a protestáns reformáció vezetője, és akit a skót presbiteriánus egyház alapítójának tartanak. A kortárs teológusok nagyra tartották Knoxot, mivel az Isten iránti buzgóság, illetve a Szentírás igazsága és a szent élet iránti elkötelezettség példáját testesítette meg. Mégis, halálához közeledve Istennek eme szentje elismerte, hogy személyesen milyen küzdelmei voltak a bűnös természetével, amelyet Ádámtól örökölt (Róma 5:12). Knox azt mondta: „Tudom, milyen nehéz a test és lélek közötti harc a szenvedés súlyos keresztje alatt, amikor a világ nem jön védelmünkre, csak a halál jelenik meg. Ismerem a test haragos és morgó panaszkodásait..."

Knox kijelentése a megszólalásig hasonlít Pál apostol szavaira, aki szintén elismerte személyes küzdelmét a bűnös természetével: „Tudjuk ugyanis, hogy a törvény lelki, én pedig testi vagyok: ki vagyok szolgáltatva a bűnnek. Hiszen amit teszek, azt nem is értem, mert nem azt cselekszem, amit akarok, hanem azt teszem, amit gyűlölök. Ha pedig azt cselekszem, amit nem akarok, akkor elismerem a törvényről, hogy jó. Akkor pedig már nem is én teszem azt, hanem a bennem lakó bűn. Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó, minthogy arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs. Hiszen nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat. Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor már nem én teszem, hanem a bennem lakó bűn. Azt a törvényt találom tehát magamban, hogy — miközben a jót akarom tenni — csak a rosszat tudom cselekedni. Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint, de tagjaimban egy másik törvényt látok, amely harcol az értelmem törvénye ellen, és foglyul ejt a bűn tagjaimban lévő törvényével. Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?" (Róma 7:14-24)

A Római levélben Pál azt mondja, hogy van valami a „tagjaiban", amit testnek nevez, és ami megnehezítette a keresztyén életet, és a bűn rabjává tette. A Római levél bevezetőjében Luther Márton így értelmezte a „test" páli kifejezését: „Ezért nem úgy kell érteni a testet, mint ami a tisztátalansággal kapcsolatos testiségre vonatkozik, hanem Pál a testet az egész emberre, a hústestre, a lélekre, értelemre és minden ehhez kapcsolódóra érti, mert minden, ami benne van, a test után vágyik és arra törekszik." Luther megjegyzése rámutat arra, hogy a test egyenlő minden vággyal és vonzalommal, amely ellene megy Istennek, és nemcsak a szexuális tevékenységre korlátozódik, hanem kihat az élet minden területére.

Ahhoz, hogy jól megértsük a „test" fogalmát, meg kell vizsgálnunk, hogy milyen meghatározást ad a Szentírás, és milyen kontextusban használja; hogy miként nyilvánul meg a hívők és hitetlenek életében, milyen következményekkel jár, és hogyan lehet végső soron leküzdeni.

A „test" meghatározása
A testre használt újszövetségi görög szó a szarx, amely a Szentírásban gyakran a fizikai testre vonatkozik. Az „A Greek-English Lexicon of the New Testament and Other Early Christian Literature" c. görög lexikon azonban így definiálja: „a fizikai test, mint funkcionáló entitás; főleg Pál gondolkodásában, a test minden része egy testnek nevezett egésszé áll össze, amit a bűn olyan mértékben ural, hogy ahol a test van, ott a bűnnek valamennyi formája szintén jelen van, és semmi jó nem jelenik meg".

A Biblia világossá teszi, hogy az emberiség nem így kezdte. Mózes első könyvéből megtudjuk, hogy az emberiség eredetileg jó és tökéletes volt: Isten azt mondta: „Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá", majd „Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket" (1Mózes 1:26-27). Mivel Isten tökéletes, és mivel az okozat lényegét tekintve mindig tükrözi az okot (azaz egy teljesen jó Isten csakis jó dolgokat képes teremteni, vagy ahogy Jézus mondta: „egy jó fa sem teremhet rossz gyümölcsöt" – Máté 7:18), a teremtéskor Ádám és Éva egyaránt jó volt és bűntelen. De amikor Ádám és Éva vétkezett, a természetük megromlott, és ez a természet átruházódott az utódaikra. „Ádám százharminc éves volt, amikor fiút nemzett, magához hasonlót, a maga képmására, és elnevezte Sétnek" (1Mózes 5:3, kiemelés tőlem).

A bűnös természet tényét több helyen is megtaláljuk a Szentírásban, pl. Dávid színvallásában: „Lásd, én bűnben születtem, anyám vétekben fogant engem" (Zsoltárok 51:7). Dávid nem arra utal, hogy egy házasságtörő kapcsolat eredményeként jött volna a világra, hanem hogy a szülei bűnös természetet adtak neki át. A teológiában ezt néha a traducianizmussal (latin: „ágból") magyarázzák. A traducionista nézet szerint az ember lelkét a szülők hozzák létre, és a folyamat során a gyermek megörökli a bukott természetet.

A Biblia tanítása abban tér el a görög filozófiától, hogy a Szentírás azt mondja, az ember fizikai és lelki természete eredetileg egyaránt jó volt. Ezzel szemben Platón és társai az emberben egy dualimzust vagy dichotómiát véltek felfedezni. Ez a fajta gondolkodás végül elvezetett ahhoz az elmélethez, hogy a (fizikai) test rossz volt, a személy lelke pedig jó. Ez a tanítás befolyásolta a gnosztikusokat és hasonló csoportokat, akik azt hitték, hogy a világot egy félisten, Démiurgosz teremtette – véletlenül. A gnosztikusok azért vetették el Krisztus megtestesülésének tanát, mert azt vallották, hogy mivel a test gonosz, Isten soha nem öltene fizikai formát. János apostol felismerte ennek a tanításnak egy korabeli formáját, és így figyelmeztetett rá: „Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy azok az Istentől valók-e, mert sok hamis próféta jött el a világba. Az Isten Lelkét erről ismeritek meg: amelyik lélek vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el, az Istentől van. Amelyik lélek pedig nem vallja Jézust, az nem az Istentől van." (1János 4:1-3).

Továbbá a gnosztikusok azt tanították, hogy mindegy, hogy egy személy mit tett a testével (annak felhasználásával), mivel csak a lélek számít. A platóni dualizmusnak hasonló hatása volt az első századra is, mint napjainkra: vagy aszketizmushoz vagy szabadossághoz vezet, de a Biblia mindkettőt elítéli (Kolossé 2:23, Júdás 4).

Szemben tehát a görög gondolkodással a Biblia azt mondja, hogy az ember természete mind fizikai, mind lelki vonatkozásban jó volt, de a bűn mindkettőt megfertőzte. A bűn végső eredménye az a természet, amelyet a Szentírás gyakran „testnek" hív – egy olyasvalami, ami ellenszegül Istennek, és bűnös kedvtelést keres. Mark Bubek lelkipásztor így határozza meg a testet: „A test a bukás beépített törvénye, amely ellehetetleníti a természeti ember számára, hogy Istennek tetsszen vagy neki szolgáljon. Egy belső kényszerítő erő, ami az ember bukása következtében szállt ránk, és az Isten és az Ő igazságossága elleni általános vagy konkrét lázadásban nyilvánul meg. A testet soha nem lehet megreformálni vagy megjavítani. A test törvénye alól csak akkor szabadulhatunk fel, ha a testet teljesen megöljük, és az Úr Jézus Krisztus által új életre kelünk."

A test megnyilvánulása és az ellene való küzdelem
Miként nyilvánul meg a test az emberekben? A Biblia ezt a választ adja: „A test cselekedetei azonban nyilvánvalók, mégpedig ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, pártoskodás; irigység, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Ezekről előre megmondom nektek, amint már korábban is mondtam, akik ilyeneket cselekszenek, nem öröklik Isten országát" (Galata 5:19-21).

A test munkái nyilvánvalóak a világban. Nézzünk meg néhány szomorú tényt egy nemrégiben készült felmérésből, amely a pornográfia hatását vizsgálta Amerikában. A tanulmány szerint az USA-ban minden másodpercben:

• 3.075,64 dollárt költenek pornográfiára,

• 28.258 internet felhasználó pornó oldalakat nézeget,

• 372 internet felhasználó „felnőtt tartalomra" vonatkozó szavakat üt be a keresőbe.

Ezen kívül az Egyesült Államokban 39 percenként egy új pornó videó kerül napvilágra. Ezek az adatok alátámasztják Jeremiás próféta szavait: „Csalárdabb a szív mindennél, javíthatatlan; ki tudná kiismerni" (Jeremiás 17:9).

A test következményei
A Biblia azt mondja, hogy a testnek számos negatív következménye van. Először is, a Szentírás azt állítja, hogy azok, akik a test szerint élnek, és akik soha nem akarják megváltoztatni bűnös viselkedésüket, vagy nem akarnak megtérni abból, mind a jelen, mind az eljövendő világban elszakítottságban élnek Istentől.

• „Micsoda gyümölcsét vettétek azért akkor [a bűnös dolgoknak], a miket most szégyenletek? mert azoknak a vége halál" (Róma 6:21, Károli).

• „Mert ha test szerint éltek, meg kell halnotok, de ha a Lélek által megölitek a test cselekedeteit, élni fogtok" (Róma 8:13).

• Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is: mert aki a testének vet, az a testből arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog aratni örök életet" (Galaták 6:7-8)

Továbbá az egyén rabszolgájává válik a maga testi természetének: „Nem tudjátok, hogy ha valakinek átadjátok magatokat szolgai engedelmességre, akkor engedelmességre kötelezett szolgái vagytok annak, mégpedig vagy a bűn szolgái a halálra, vagy az engedelmesség szolgái az igazságra" (Róma 6:16). Ez a rabszolgaság mindig egy bukott élethez és romboló életvitelhez vezet. Ahogy Hóseás próféta mondta: „Ha szelet vetnek, vihart aratnak. A gabona nem hoz kalászt, nem lesz belőle liszt, vagy ha lesz is, idegenek emésztik föl" (Hóseás 8:7).

A helyzet az, hogy a testnek való engedelmesség mindig Isten erkölcsi törvényének a megszegéséhez vezet. Mindazonáltal, a szó szoros értelmében soha nem tudjuk megszegni Isten erkölcsi törvényét. Ha például egy személy felmászik a háztetőre, egy pelerint köt a nyakára, és elrugaszkodik, remélvén, hogy meg tudja szegni a gravitáció törvényét, hamar rá fog jönni, hogy nem tud repülni, és nem a gravitáció törvényét fogja megszegni, hanem legfeljebb a saját nyakát, és közben bebizonyítja magát a törvényt. Ugyanez igaz az erkölcsi cselekvésekre is: ha valaki engedetlen Isten erkölcsi törvényével szemben a testi életvitele által, a viselkedésével csak azt fogja igazolni, hogy Isten erkölcsi törvénye igaz, és közben valamilyen módon magának árt.

A test legyőzése
A Biblia egy három lépcsős folyamatot mutat be a test legyőzésére és az Istennel való kapcsolat helyreállítására. Az első lépés az őszinteségben való járás, amely során az illető elismeri Isten előtt a bűnös viselkedését. Ezzel együtt jár, hogy egyetért azzal, amit a Biblia mond minden valaha született emberről: ő is bűnös, és úgy jön a világra, hogy megromlott a kapcsolata azzal az Istennel, aki őt alkotta:

• „Ha a bűnöket számon tartod, URam, Uram, ki marad meg akkor" (Zsoltárok 130:3)

• „Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság.... Ha azt mondjuk, hogy nem vagyunk bűnösök, hazuggá tesszük őt, és nincs meg bennünk az ő igéje" (1János 1:8, 10)

A következő lépés a Lélekben való járás, ami azt jelenti, hogy Istenhez kiáltunk megváltásért, és elfogadjuk a Szentlelkét, amely lehetővé teszi, hogy Istennek tetsző életet éljünk, és ne a test kívánságainak engedjünk. Ez az átformálódás és új életvitel gyakran előkerül a Szentírás lapjain:

• „Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amit most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem" (Galata 2:20)

• „Ezért tehát ti is azt tartsátok magatokról, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a Krisztus Jézusban" (Róma 6:11)

• „Intelek titeket: a Lélek szerint éljetek, és a test kívánságát ne teljesítsétek" (Galata 5:16)

• „Akik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöttétek magatokra" (Galata 3:27)

• „öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne úgy gondozzátok, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne" (Róma 13:14)

• „Ne részegeskedjetek, mert a borral léhaság jár együtt, hanem teljetek meg Lélekkel" (Efezus 5:18)

• „Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened" (Zsoltárok 119:11)

A harmadik lépés a halálban való járás, melynek során úgy kiéheztetjük a testi vágyat, hogy végül meghal. Még ha Isten Lelke újjá is szült minket, meg kell értenünk, hogy még mindig megvan a régi természetünk a maga vágyaival, amely harcban áll az új természetünkkel és a Lélek szerinti vágyakkal. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a hívő tudatosan éhezteti a régi, testi természetet, és inkább a Lélek sugallta új viselkedést gyakorolja:

• „Te pedig, Isten embere, kerüld ezeket. Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra, szelídlelkűségre" (1Timóteus 6:11)

• „Az ifjúkori kívánságot pedig kerüld! Törekedj viszont az igazságra, a hitre, a szeretetre, a békességre azokkal együtt, akik tiszta szívből hívják segítségül az Urat" (2Timóteus 2:22)

• „megsanyargatom és szolgává teszem a testemet, hogy amíg másoknak prédikálok, magam ne legyek alkalmatlanná a küzdelemre" (1Korinthus 9:27)

• „Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami csak erre a földre irányul: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a szenvedélyt, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, ami bálványimádás" (Kolossé 3:5)

• „Akik pedig Krisztus Jézuséi, a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt" (Galata 5:24)

• „Hiszen tudjuk, hogy a mi óemberünk megfeszíttetett vele, hogy megsemmisüljön a bűn hatalmában álló test, hogy többé ne szolgáljunk a bűnnek" (Róma 6:6)

• „Ti azonban nem így tanultátok a Krisztust; ha valóban úgy hallottatok róla, és kaptatok felőle tanítást, ahogyan az megvalósult Jézusban. Vessétek le a régi élet szerint való ó embert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott; újuljatok meg lelketekben és elmétekben, öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett" (Efezus 4:20-24)

Következtetés
Susanna Wesley, a neves prédikátorok és vallásos himnuszok szerzőinek, John és Charles Wesleynek az anyja ezt írta a bűnről és a testről: „Ha van valami, ami megingatja az érvelést, érzéketlenné teszi a lelkiismereted, elhomályosítja Isten megértését vagy elveszi a lelki dolgok iránti éhségedet, tehát ha valami miatt a test átveszi a tekintélyt és hatalmat a Lélektől, akkor az a valami bűnné válik, bármennyire is jó önmagában." A keresztyén élet egyik célja, hogy a Lélek győzedelmeskedjen a test felett, és az életünk megváltozzon. Ez abban nyilvánul meg, hogy Isten előtt igaz életet élünk.

Noha komoly küzdelmekkel fogunk szembesülni (ezt a Biblia is világossá teszi), a keresztyének biztosak lehetnek abban, hogy Isten segít nekik végül legyőzni a testet. „Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára" (Filippi 1:6).

English


Vissza a magyar oldalra
Mi a test?