Hogyan találhat a hívő lelki vigaszt és nyugalmat szülője halála után?


Kérdés: Hogyan találhat a hívő lelki vigaszt és nyugalmat szülője halála után?

Válasz:
A szülő (vagy bármelyik közeli hozzátartozó) halála valóban nagy lelki és érzelmi terhet vethet minden emberre, így a keresztényekre is. Ez még akkor is így lehet, ha az elvesztett személy hitt Jézus Krisztusban, azaz az otthoni újratalálkozás biztosított. A földi búcsú sohasem egyszerű, különösen ha a gyász nagy hirtelenséggel ért minket. Szeretteink elsiratása természetes és társadalmilag is elfogadott, sőt bizonyos fokig elvárt is. Jézus Krisztus is sírt barátja, Lázár, sírjánál, mikor szíve megindult a gyász és halál átka miatt kesergőket látván (János 11:35). Hívőként Isten Igéjében mindig biztos vigaszra találunk, még olyan esetekben is, mikor egy a szívünknek igen kedves személyt veszítettünk el.

A hitben eltávozott szülő elvesztése során a hívő életében az a bizonyosság ad valós vigaszra okot, hogy szülővel való viszony nem ér véget a halál beálltakor. Az a keresztény, kinek a szülője az Úrban aludt el, nyugalmat találhat Isten azon hű ígéretében, mely szerint a mennybeli családegyesítés semmiképp sem fog elmaradni. A szülő jelenleg is Jézus Krisztussal van, és az Ő örömében osztozik (2.Korinthusbeliekhez 5:8). A feltámadáskor minden Jézus Krisztusban hívő ember, mindenki, aki Őt megváltójaként elfogadta, megdicsőül majd és romolhatatlan testet kap örökségül (1.Korinthusbeliekhez 15:42-44; János 11:25). Jézus Krisztus már egyszer és mindenkorra legyőzte a halált a hívő helyett és az ő javára. Isten Szent Lelke így kiált fel diadalmasan Pál apostolon keresztül: "...Elnyeletett a halál diadalra. Halál! hol a te fullánkod? Pokol! hol a te diadalmad? A halál fullánkja pedig a bûn; a bûn ereje pedig a törvény. De hála az Istennek, a ki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által" (1.Korinthusbeliekhez 15:54-57).

A szülő elvesztése sokkal nehezebb lehet, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy még halála előtt átadta az életét az Úr Jézusnak. Isten hű és igaz ígéreteibe azonban mindig kapaszkodhatunk, Nála nyugalmat találunk lelkünknek. Már előre várjuk annak a napnak az eljövetelét, melyen Isten mindent újjáteremt majd, mikor színről színre meglátjuk majd az Ő jóságát és igazságát.

A Szentírás Istene, az egy igaz Isten, szüntelen csak arra vár, hogy minden megtört szívű és alázatos lelkű embert meggyógyíthasson, Ő senkit sem vet ki, aki hozzá fordul (Jeremiás 17:14; 2.Korinthusbeliekhez 1:3-4; 7:6). Ő az "árváknak atyja, és úgy vigasztal minket, mint anya a fiát" (Zsoltárok 68:5). Mikor a szerettünk elvesztése felett szomorkodunk, Isten akkor sem haboz vigasztaló jobbját felénk nyújtani, és minden emberi értelmet meghaladó békéjével megajándékozni minket. Még gyászunkban is biztos tudatában lehetünk annak, hogy Isten jelenléte egy pillanatra sem hagy el minket, hogy angyalai szüntelen tábort járnak körülöttünk. Mély fájdalmunkban is közelíthetünk Őhozzá imában és imádatban. Hívőként ebben az élethelyzetben sem vagyunk magunkra hagyva. Jézus Krisztus testének, azaz a világból kihívottjainak egyházának, az összes tagja osztozik minden fájdalmunkban és örömünkben, gyülekezetünk tagjai pedig személyesen is segítenek terhünk hordozásában, mikor Isten Igéjének és a szeretet legfőbb belső parancsának engedelmeskedve, együtt sírnak a sírókkal (Rómabeliekhez 12:15).

A szüleink elvesztése nagyon mély fájdalommal járhat, hiszen ők azok az emberi személyek, akik életünket a legjobban meghatározták és formálták. Szüleink pont azok a személyek az életünkben, akiknél már számtalan alkalommal vigaszt találtunk, így tehát nem csoda, ha úgy érezzük, hogy elveszítettük lelki támaszunkat. A keresztény hívő szíve azonban újra megerősödhet azon tény tudatában, hogy a mi valós érzelmi, lelki és szellemi támaszunk nem más, mint maga a világmindenség Teremtő Istene. Ő jobban ismer minket, mint mi magunkat valaha is ismertük, így minden fájdalmunkat is érti, és érzi. Az Ő karjaiban gyógyulásra és békére találunk, hogy a nehéz időszak lezárultával szellemben megerősödve lehessünk hasonló helyzetben lévő embertársaink segítségére.

English


Vissza a magyar oldalra
Hogyan találhat a hívő lelki vigaszt és nyugalmat szülője halála után?