Kérdés
Mit jelent az, hogy a törvény betöltése a szeretet (Róma 13:8)?
Válasz
A Rómabeliekhez írt levél 13. fejezetében Pál apostol arra tanítja a hívőket, hogy mit jelent áldozatos keresztény életet élni. Először is arról beszél, hogy engedelmeskedni kell a (földi) hatóságoknak. Aztán, embertársaink szeretetének témájára térve át, Pál a következő kijelentést teszi: "Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek; mert a ki szereti a felebarátját, a törvényt betöltötte" (Róma 13:8). Hasonlóképpen a Galata 5:14 igerversben is ezt mondja: "Mert az egész törvény ez egy ígében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat".
A törvény, amiről Pál ezekben az igeversekben beszél, Mózes törvénye, amit maga Isten adott Izráelnek (2Mózes 20-40; 3Mózes 1-7; 23). A törvény magában foglalta a Tízparancsolatot és mindazon erkölcsi, szertartási, és polgárjogi előírásokat, amelyek az Istennel való szövetségi kapcsolat keretein belül Izráel népének életét szabályozták. Pál rámutat, hogy a teljes törvény egyetlen élő és ható igében foglalható össze - a szeretetben. A mások iránti szeretet által a hívők ugyanis a Mózesi törvény minden követelményét képesek teljesíteni. Az egyetlen legitim adósság, amit a keresztények soha nem lesznek képesek teljesen visszafizetni, az egymás szeretetének folyamatos kötelezettsége: "Mi szeressük őt; mert ő előbb szeretett minket!" (1János 4:19).
Pál arra az igazságra világít rá, miszerint a törvény belső magva maga a szeretet. A Krisztusi törvény középpontjában szintén a szeretet parancsa, vagyis a "...szeressed felebarátodat, mint magadat..." (3Mózes 19:18) felszólítása áll: "Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét" (Galata 6:2; lásd még 1Korinthus 9:20-21). Jakab apostol egyenesen királyi törvénynek nevezi azt a parancsot, amely azt mondja ki, hogy szeresd felebarátodat, mint önmagadat: "Ha ellenben megtartjátok a királyi törvényt az Írás szerint: Szeressed felebarátodat, mint tenmagadat, jól cselekesztek" (Jakab 2:8).
A törvény mindig is Jézus Krisztusra mutatott rá: "A Törvény ugyanis Krisztusban érte el a végső célját: aki bízik és hisz Jézus Krisztusban, azt Isten elfogadja" (Róma 10:4, EFO). Az ember képtelen betartani Mózes törvényét (Galata 3:10), saját erőnkből nem vagyunk képesek megfelelni a törvény követelményeinek (Galata 3:24; Róma 8:4; 10:4). Megváltónk, az Úr Jézus, viszont tökéletesen és maradéktalanul betöltötte a törvényt, bűneinkért cserébe pedig az Ő igazságosságát adta (lásd Máté 5:17).
Hit által hisszük és fogadjuk el (magunkra nézve is), hogy Jézus Krisztus viselte a törvény átkát, amikor meghalt értünk a kereszten. Krisztus által kapjuk a Szent Lelket is, Aki képessé tesz minket a szeretet isteni törvényének betartására: "A szeretet nem tesz semmi olyat, amivel a másiknak ártana" (Róma 13:10, EFO). Most már tehát ahelyett, hogy azon aggódnánk, aminek magunktól - a saját hajlandóságunk és erőnk mentén - soha nem leszünk képesek eleget tenni, nevezetesen a törvény megtartásának, engedvén Neki szabadon ráhagyhatjuk a Lélekre, hogy Ő szeressen rajtunk keresztül.
Egy alkalommal, mikor Jézus az egybegyűlt tömeget tanította, egy farizeus a következő kérdést szegezte neki: "Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?". Jézus így válaszolt: "...Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták" (Máté 22:36-40). A keresztények mindmáig úgy tehetnek eleget a törvény minden követelményének, hogy előbb Istent-, és csak utána szeretnek mindenki mást, beleértve önmagukat is.
Lehetetlen szeretni Istent és egyidejűleg szeretetlen lenni az emberekkel szemben. Isten legbelső lénye, az Ő természete maga a szeretet. Ha Isten Szent Lelke valósággal bennünk lakozik, akkor az Ő szeretete áramlik ki rajtunk keresztül másokra (1János 3:10, 14, 16; 4:2-20). Az Isten iránti szeretetünk arra fog késztetni minket, hogy úgy lássuk az embereket, ahogyan Isten látja őket, és úgy szeressük őket, ahogyan azt Isten teszi.
Végül pedig azt is életbevágó fontosságú helyesen érteni, hogy a Szentírás pontosan mit ért "szeretet" alatt ezekben a igeversekben. A törvényt betöltő szeretet az agapé szeretet. Ez a szeretet nem érzelmeken alapul, hanem az akarat cselekedete. Ez az önfeláldozó, tudatos, tevékeny szeretet. Valakit Isten szeretetével szeretni azt jelenti, hogy az adott személy érdekeit helyezzük előtérbe - aktívan azon munkálkodunk, hogy még véletlenül se ártsunk neki, hanem kizárólag jóval illessük őt. Ez a szeretet nem csupán hitbéli testvéreink felé irányul, hanem minden ember felé, még az ellenségeink felé is. Függetlenül attól, hogy egy adott embertársunk milyen érzelmi reakciót vált ki belőlünk, az agapé szeretet mindig az ő legjobb javát szem előtt tartva fog cselekedni, nem tekintve arra, hogy annak milyen ára lesz. A Szentírás pontosan erről a típusú szeretetről beszél, amikor azt mondja, hogy szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Ez a fajta szeretet maga a törvény betöltése.
English
Mit jelent az, hogy a törvény betöltése a szeretet (Róma 13:8)?
