Kérdés
Mi a "szentséges hit" (Júdás 1:20)?
Válasz
Júdás levelének 1:17-23 igerészében az író arra hívja fel a hívőket, hogy maradjanak hűségesek az Istennel való életvezetésükben. Egyidejűleg azonban az apostolok által megjövendöltekre is emlékezteti Krisztusban lévő barátait, vagyis arra, hogy hamis tanítók, gúnyolódók, és hitetlen emberek fognak betörni az egyházba, akik megpróbálják majd megosztani és (szellemileg) rombolni a híveket. Júdás ezért arra sürgeti az egyházat, hogy tudatosan álljon ellen minden ilyen törekvésnek: "Ti azonban, szeretteim, épüljetek szentséges hitetekben, imádkozzatok a Szentlélek által" (20. vers, MBT; "...abban a hitben, amely a legszentebb dolog a világon" - lásd EFO).
A "szentséges hit" szellemi életünk alapköve - nem más, mint a Jézus Krisztus halála és feltámadása által teljességre vitt üdvözítő munka (bőven) elégséges voltába vetett hit. Pál apostol hasonló felszólítást hallat: "...mivel befogadtátok Jézust, mint Krisztust és Urat, egész életmódotokat igazítsátok hozzá! Mélyen gyökerezzetek bele Krisztusba — ő legyen az a szilárd alap, amelyre az életetek felépül! Erősödjön meg a benne való hitetek, és mindenben szüntelen adjatok hálát Istennek — ahogyan azt tanultátok!" (Kolossé 2:6-7, EFO).
Júdás ma is így buzdítja olvasóit: "tusakodjatok a hitért, a mely egyszer a szenteknek adatott" (Júdás 1:3). A szentséges hit, vagyis a hívő ember Jézus Krisztusba és az evangélium üzenetébe vetett bizalma ugyanaz a "hit", amit Pál hirdetett, amelyet egykoron viszont még ő maga is "el akart pusztítani" (Galata 1:23, EFO). Pál azonban megtérése után, élete hátralévő részében, a hit "ama nemes" harcát harcolta (2Timóteus 4:7), hitbéli testvéreit pedig ugyanerre bátorítja: "Harczold meg a hitnek szép harczát, nyerd el az örök életet, a melyre hívattattál, és szép vallástétellel vallást tettél sok bizonyság előtt" (1Timóteus 6:12).
Júdás azért nevezi ezt a hitet "szentséges" hitnek, mert az egyedülálló módon különül el a hit egyéb tárgyaitól és megnyilvánulásaitól (Efézus 4:4-6). Az igei tanítás fő corpusa - vagyis a hit, amelyhez ragaszkodnunk kell - tiszta kell maradjon, mindenféle hamis tanítástól és hivalkodó új tanbeli adaléktól szennyezetlenül (Galata 1:6-9). A Zsidókhoz írt levél szerzője pontosan erre figyelmeztet minket: "Ne engedjétek, hogy különféle idegen tanításokkal félrevezessenek benneteket! Isten kegyelmével erősítsétek meg a szíveteket, ne különböző ételekre vonatkozó szabályok betartásával, mert azoknak semmi értelmük sincs!" (Zsidók 13:9, EFO). Az idegen és megosztó tanítások lerombolják hitünket és eltérítenek minket attól az úttól, amelyet Isten tűzött ki nekünk. Péter apostol minket is így oktat: "Olyanok vagytok, mint az újszülött csecsemők, tehát kívánjátok a tiszta szellemi „tejet”, vagyis Isten beszédét, amelynek segítségével felnövekedhettek egészen az üdvösség teljességéig" (1Péter 2:2, EFO).
A szentséges hitben való épülés annak a mindennapi elhatározását is magában foglalja, hogy minél többet tudjunk meg és sajátítsunk el Isten Igéjének romlatlan igazságából, majd engedelmeskedjünk annak, és aszerint éljünk (lásd Jakab 1:22-25; lásd még Apostolok Cselekedetei 20:32; Zsidókhoz 5:12; Titusz 1:9). Isten azért adja nekünk az Igét, hogy tanítson és korrigáljon-, hogy "minden jó cselekedetre" felkészítsen és felvértezzen minket (2Timóteus 3:16-17). Krisztus első követői akkor erősödtek meg igazán ebben a szentséges hitben, amikor "...foglalatosok valának az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyérnek megtörésében és a könyörgésekben" (Apostolok Cselekedetei 2:42).
Júdás a szentséges hitben való épüléshez szükséges kulcsot is a kezünkbe adja, ami nem más, mint a "Szent Lélek által" való imádkozás (Júdás 1:20). Isten Igéje és az imádság a szellemi növekedést mozgató dinamikus duó (lásd Apostolok Cselekedetei 6:4). A Szent Lélek és az Őbenne való imádkozás "..segítségünkre siet abban, amiben erőtlenek vagyunk. Hiszen sokszor még azt sem tudjuk, hogy miért és hogyan imádkozzunk. A Szent Szellem azonban maga könyörög értünk, szavakkal ki sem fejezhető sóhajtásokkal. . . . mert ő Isten akarata szerint könyörög Isten népéért. Egészen biztosak vagyunk benne, hogy minden összedolgozik azoknak a javára, akik Istent szeretik — akiket ő a saját terve szerint elhívott" (Róma 8:26-28, EFO). Amikor a keresztény hívő a Szent Lélekhez folyamodik és a Lélek vezeti őt az imádságban, akkor Isten elvezéreli őt (az életére néző) akarata és céljai teljesülésére. Ennek eredményeként valósul meg a hitben való növekedés.
A szentséges hit keresztény életünk alapja. Pál apostol így magyarázza ezt: "...Mint bölcs építőmester, én fektettem le a ház alapját, ahogy Isten erre képessé tett. A további építést azonban már mindenki maga végzi! Jól vigyázzatok, mit és hogyan fogtok erre az alapra építeni! A ház alapja már készen van: Jézus Krisztus ez az alap, hiszen más alapot senki sem készíthet." (1Korinthus 3:10-11, EFO). A "...szegletkő maga Jézus Krisztus", vagyis Ő a hitünk alapköve (Efézus 2:20). Hívőként szilárdan meg kell álljunk a hitben, és mindvégig erősen meg kell tartsuk a Jézus Krisztusba vetett bizodalmunkat (lásd 1Korinthus 16:13; lásd Zsidókhoz 3:14; továbbá Filippi 1:27 és 1Timótheus 6:20-21).
English
Mi a "szentséges hit" (Júdás 1:20)?
