Kérdés
Mik a mennyek országának kulcsai?
Válasz
Az a bibliai utalás, ami a "mennyek országának kulcsai"-ra vonatkozik, Máté evangéliumának 16:19 igeversében található. Ott annak lehetünk tanúi, amint Jézus arról kérdezte tanítványait, hogy kinek tartják őt az emberek, majd miután meghallgatott néhány, a nép szájából való véleményt, Jézus előbbi kérdését közvetlenül a tanítványainak szegezte. Péter apostol, aki a tizenkettő nevében válaszolt, ekkor elismerte Jézust Krisztusnak, vagyis az élő Isten Fiának. E csodálatos megvallás után Jézus e szavakkal reagált Péter szavaira: "...Boldog vagy Simon, Jónának fia, mert nem test és vér jelentette ezt meg néked, hanem az én mennyei Atyám. De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat. És néked adom a mennyek országának kulcsait; és a mit megkötsz a földön, a mennyekben is kötve lészen; és a mit megoldasz a földön, a mennyekben is oldva lészen" (Máté 16:17-19).
A kulcs, mint olyan, egy bizonyos ajtó zárására és nyitására szolgál. Azok az ajtók, amelyekre Jézus ebben a igeszakaszban utalt azonban nem közönséges ajtók, hanem a mennyek országának ajtajai. Jézus ezzel a kijelentéssel voltaképp egyháza alapjait fektette le (Efézus 2:20). Ennek az új intézménynek tehát a tanítványok lettek a vezetői, Jézus pedig felhatalmazta őket arra, hogy megnyissák a mennyország ajtaját, és arra hívogassák a világ minden emberét, hogy bátran lépjenek be azon. Itt máris fontos tisztázni, hogy bibliai értelemben hogyan léphet be valaki a mennyországba.
Jézus azt mondta, hogy ha valaki nem születik újjá, az nem láthatja meg a mennyek országát (János 3:3). Az ember úgy születik újjá, hogy a Szent Lélek Isten Igéjén keresztül új életet lehel belé, azaz a bűneiben halott teremtményébe. Ennek az igei üzenetnek a központi eleme maga Jézus Krisztus bűneinkért való helyettesítő áldozata, kereszthalála, és az azt követő feltámadása (Róma 10:9-10). Az evangélium hű hirdetése tehát maga a mennyek országának kulcsa.
A Máté 16:19 igeversben Jézus konkrétan Péternek címezi a fenti kijelentést, ezért is olyan jelentős rámutatni, hogy az Apostolok Cselekedetei ihletett könyvének bizonysága szerint Péter kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy három különböző embercsoportnak is "ajtót nyitott", hogy azok beléphessenek a mennyek országába. Az Apostolok Cselekedetei 2. fejezetében ugyanis azt látjuk, hogy Péter az, aki pünkösd napján Jeruzsálemben prédikál, Lélek-lehelte szavaira pedig mintegy háromezer zsidó ember üdvözül - csak aznap. Péter prédikációja valósággal "megnyitotta a mennyország ajtaját" a zsidók előtt. Később, az Apostolok Cselekedetei 8. fejezetében azt láthatjuk, hogy a szamaritánusok hittel fogadják az evangélium örömhírét, és így ők is részesülnek a Szent Lélekben; ennél az eseménynél ismét Péter (és János) volt jelen. Péter tehát a szamaritánusok előtt is "kinyitotta az ajtót". Az Apostolok Cselekedetei 10. fejezete pedig arról számol be, hogy Péter egy római elöljáró háza népének közvetíti az evangéliumot, mire ők is megkapják a Szent Lelket. Péter ezzel a pogányok előtt is "kinyitotta az ajtót". A "kulcsok", amelyeket Jézus adott neki, minden esetben működtek.
Egy kulcs azonban persze nem csak egy adott ajtó nyitására, hanem annak bezárására is használható. Az evangélium üzenetének kardinális része, hogy szükség van hitre. A Krisztusba vetett hit nélkül a mennybe vezető ajtó zárva marad, és öles botránykő hengeríttetik elé (lásd János 3:18). Mindazok, akik az apostolok által hirdetett örömüzenetre hittel és bűnbánattal reagáltak, bebocsátást kaptak és kapnak a mennyek országába; azok viszont, akik továbbra is megkeményítették szívüket, és elutasították Isten üdvözítő kegyelmének evangéliumát, ki lettek zárva a mennyek országából (Apostolok Cselekedetei 8:23).
Máté evangéliuma 16. fejezetének szövegkörnyezete egy bizonyos fajta "kötést és oldást" is említ. Hogy jobban megértsük ezen fogalmakat, lapozzuk fel a Máté 18:15-20 igeszakaszt! Ott azt láthatjuk, hogy Jézus az egyházfegyelemre vonatkozó irányelvek lefektetésénél ugyanazt a "kötés és oldás" kifejezést használja, mint ahogy azt a Máté 16.-ban találjuk. Az apostolok nyilván nem élhettek vissza az egyes hívők és azok örök sorsa felett való Krisztustól kapott hatalmukkal, ugyanakkor nyilván szükség volt egy bizonyos fokú authoritásra a tévelygő hívők fegyelmezésénél, hiszen ha szükséges volt, ki kellett zárják az engedetlen gyülekezeti tagokat. Isten Igéje alapján a ma élő hívők is megváltásban nem részesültnek (a bűn terhével "megkötözöttnek") nyilváníthatnak egy meg nem tért bűnöst, míg egy Jézus Krisztus hitére tért hívőt pedig megváltottnak (a bűn terhe alól "feloldozottnak") proklamálhatnak. A megkötözés vagy feloldás, amely az evangélium elutasításán vagy elfogadásán alapul, magát az adott egyén mennybéli állapotát jelzi. Krisztus tehát jóváhagyja azt a mennyben, amit az Ő nevében és az Ő szavának engedelmeskedve tesznek a földön.
Isten akarata az, hogy Krisztus igazságossága által minden bűnös megtérjen Hozzá, és így bejusson a mennybe. Érdemes azonban felidézni Jézus a farizeusokhoz intézett figyelmeztetését: "De jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok, mert a mennyeknek országát bezárjátok az emberek előtt; mivelhogy ti nem mentek be, a kik be akarnának menni, azokat sem bocsátjátok be" (Máté 23:13). Ha tehát eltorzítják az evangélium üzenetét vagy tudatosan elfojtják azt, illetve ha a meg nem bánt bűnöket nem feddik meg megfelelően, akkor azzal bezárják a mennyország ajtaját az emberek orra előtt.
English
Mik a mennyek országának kulcsai?
