Kérdés
Ki a Máté 6:13-ban említett gonosz?
Válasz
Máté evangéliumnak 6:9-13 igerészében Jézus arra ad példát, hogy hogyan imádkozzunk. Az Úr imája, ahogyan azt angolszász nyelvterületen nevezni szokás, hat kérést tartalmaz. Mindegyik kérés Isten dicsőítésére, valamint a hívők "gonosztól" való védelmére irányul (13. igevers). A gonosz maga a Sátán, akiről Jézus azt mondja, hogy "...kezdettől fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazudik, magából meríti, mert hazug, és a hazugság atyja" (János 8:44, SZIT). Azonban mégis mi tévők lehetnek a hívők annak tudatában, hogy a Sátán egyben gyilkos és hazug is? Imádkoznunk kell Istenhez, mégpedig az Úr imájának mintájára.
Amikor így imádkozunk: "...Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a neved" (Máté 6:9, SZIT), akkor azzal valójában Isten mindenek feletti szuverenitását és szentségét ismerjük el. Ebbe az uralkodói hatalomba természetesen a gonosz feletti uralom is beletartozik. Ennek elismerése megerősíti a gonosszal szemben való szellemi védelmünket, aki nyilván nem veheti fel a versenyt Istennel. Valahányszor azt kiáltjuk, "Abba, Atyám", azzal a gonosz hazugságait, megtévesztését, ármánykodásait, és minden romlottságát egyszerre utasítjuk el. Az Úr magasságos nevében lévő erőt illetően Salamon király ezt írja: "Az Úr neve olyan, mint az erős torony, hozzá fut az igaz, és biztonságban van" (Példabeszédek 18:10, SZIT). Fussunk tehát az Úrhoz annak teljes bizonyosságában, hogy nála biztonságban leszünk a gonosztól.
Az Isten országának eljöveteléért való könyörgés voltaképp a gonosz földi hatalma és uralma elleni ima (Máté 6:10). Az Isten országa kifejezés jelen korunkban Isten a hívők szívében és életében való királyi jelenlétére utal: "...Az Isten országa nem szemmel láthatóan jön el. Nem mondják majd, hogy íme, itt vagy íme, ott van, mert az Isten országa bennetek van" (Lukács 17:20-21, KAR2011). Az Isten országa állandó szókapcsolat Krisztus az egyháza felett való uralmát is jól jelzi: "Mindent lába alá vetett, őt magát meg mindenek fölött az egész Egyház fejévé tette: ez az ő teste és a teljessége annak, aki mindenben mindent teljessé tesz" (Efézus 1:22-23, SZIT). Bár Isten "az Ura mindenkinek" (Róma 10:12, KAR2011), a hívőknek szeretet és az engedelmesség által (János 14:15) továbbra is meg kell szentelniük az Úr Jézust a szívükben (lásd 1Péter 3:15).
Azért is imádkoznunk kell Istenhez, hogy az Ő akarata beteljesüljön: "jöjjön el az országod, legyen meg az akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is" (Máté 6:10, SZIT). Ezzel azt fejezzük ki, hogy mi Isten akaratához igazodunk, ahelyett, hogy a gonosznak szolgáltatnánk ki magunk. A gonosz csak arra vágyik, hogy szabadon "lopjon, öljön és pusztítson" (János 10:10, SZIT). Ennek érdekében pedig megpróbál minket a bűn és az Isten elleni lázadás felé terelni. Azzal tehát, hogy Isten akaratához igazodunk, ellenállunk a gonosz mindazon próbálkozásának, hogy tévútra vezessen minket.
A "mindennapi kenyérért" való imádság által elismerjük, hogy minden szükségletünk tekintetében - legyen az fizikai vagy szellemi természetű - magától Istentől függünk (Máté 6:11). A gonosz ezzel szemben az önhittség és a kapzsiság felé próbál minket elvinni. Az önhittség és a kapzsiság azonban nem Isten életünkre néző akarata. Ő sokkal inkább azt szeretné, ha mindenben Őreá támaszkodnánk, és Tőle függnénk. Ebben az imádságban tehát semmi önzés sincs. Ahogy azt D. A. Carson teológus professzor találóan megfogalmazta: "Az ima a szükségleteinkért-, nem pedig a kapzsiságunk kielégítésére való kérés" (Matthew: The Expositor's Bible Commentary, 8. kötet, Zondervan, 1984, 171. o. - magyar kiadás nem ismert).
A bűneink megbocsátásáért való fohász, valamint a másoknak való megbocsátás szándékának megfogalmazása közvetlenül megy szembe a gonosz viszálykodást, széthúzást, és megosztást szító stratégiájával (Máté 6:12). A gonosz ugyanis haragtartó, kaotikus környezetben virágzik. Az Úr imájában elhangzó ezen könyörgés által viszont Jézus békéjének és békéltetésének edényeivé válunk, azon Krisztusé, Aki "...a kereszten vérével békességet szerzett" (Kolossé 1:20, SZIT).
A kísértéstől és a gonosztól való megszabadíttatásért mondott fohász a szellemi harc valósságára világít rá (Máté 6:13). Mikor Jézus "a gonosz"-ról beszél, azzal konkrétan a Sátánt jelöli meg fő ellenfelünkként. Az Úr imájának ezen záró része Isten közbeavatkozásának tudatos kérése a gonosz arra irányuló kísérleteivel szemben, hogy bűnbe ejtsen minket. Bár az ördög valóban bűnre akar csábítani minket, Isten mindig biztosítja számunkra a kimenekvés útját: "Eddig emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Hűséges az Isten, erőtökön felül nem hagy megkísérteni, hanem a kísértéssel együtt a szabadulás lehetőségét is megadja, hogy kibírjátok" (1Korinthus 10:13, SZIT). Az ima az egyik olyan menekülési út, ami biztosítja számunkra a mellvértet, vagyis azt a szellemi páncélt, valamint azt a stratégiát, ami szükséges ahhoz, hogy sikeresen ellenálljunk a gonosz ármánykodásainak.
English
Ki a Máté 6:13-ban említett gonosz?
