Kérdés
A Szentírás miért fényként, világító testként írja le a Holdat?
Válasz
A Szentírás több igehelyen is “fényként”, “világító testként” írja le a Holdat, noha, mint tudjuk, a Holdnak nincs saját fénye. Az 1.Mózes 1:16 igeverse így írja le a Nap és a Hold teremtését: “Teremté tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel...”. Az Ézsaiás 30:26, az Ezékiel 32:7, valamint Márk evangéliumának 13:24 igeverse szintén fényként hivatkozik a Holdra.
Hogy a Hold leírható-e fényként, az a helyes szemantikai, azaz jelentéstani értelmezés függvénye. A Hold ugyanis még akkor is egy világító égitest, ha az éjszakai égboltot megvilágító fénye valójában nem is a sajátja. Azt mondani tehát, hogy a Holdnak fénye van, az ún. fenomenológiai nyelvhasználat egy példája, amivel az emberek egyébként (tudattalanul is) állandóan élnek. Nem helytelen “napfelkeltéről” beszélni, holott a Nap valójában nem kel fel (sokkal inkább a Föld forog önnön tengelye körül). Éppígy elfogadható az is, hogy a Holdat fényforrásnak nevezzük – a mi szemszögünkből ugyanis annak tűnik. Igaz, hogy a Nap nélkül a Hold nem működhetne fényforrásként, Mózes első könyvének első fejezete viszont egy szóval sem állítja ennek ellentettjét. A két égitest párhuzamosan lett megteremtve, és a leírásban is együtt szerepel.
Ami az 1.Mózes 1:16-ban található uralkodjék éjjel szófordulatot illeti, ez egy idiomatikus szókép, ami egyszerűen azt jelenti, hogy a Hold az uralkodó éjszakai fényforrás. Annak ténye, hogy a Hold néha a nappali égbolton is látható, semmiképp sem vonja kétségbe azt a tényt, hogy az éjszakai égboltot ő uralja.
Az, hogy a Biblia “kisebbik világító test”-ként írja le a Holdat, még nem jelenti azt, hogy a Holdat a Naphoz hasonló fényforrásnak minősítené. Ez a kifejezés inkább a Hold és a Nap összehasonlítható fényerejének találó leírásaként szolgál. Ez a mondatrész tehát annyit jelent, hogy a holdfény, a Földet elérve, kevésbé fényes, mint a napfény – ezt a tényt pedig mindannyian (el)ismerjük.
A tv-s időjósoktól sem kívánjuk meg, hogy tudományosan pontos terminológiát használjanak, mikor az előrejelzést közlik – senki nem jön zavarba, ha “napfelkeltéről” vagy “naplementéről” beszélnek, még akkor sem, ha ezek nem pontos szakkifejezések azon jelenségekre, melyek ténylegesen végbemennek a Naprendszerben. A fenomenológiai nyelvhasználattal meg kell barátkozzunk, és fel kell tudjuk ismerni azt a Szentírásban is. Isten érthető és felfogható módon kommunikált az emberiséggel. A Hold valóban világít, még ha csupán csak reflektált fényt is, így teljesen helytálló, hogy a Biblia “fényként”, “világító test”-ként beszél róla.
English
A Szentírás miért fényként, világító testként írja le a Holdat?
