Kérdés
Mit jelent "a Felségesnek rejtekében" lakni (Zsoltárok 91:1)?
Válasz
A Szentírás egyik leglélekemelőbb igeszakaszában ezt a megnyugtató kijelentést olvashatjuk: "Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugoszik az" (Zsoltárok 91:1, KAR). A Felséges, avagy a Magasságos Isten rejtekében lakozni azt jelenti, Isten védelme ígéretének védernyeje alatt élni.
A lakozni ige a ma is használatos "lakni" szavunk egy archaikusabb változata, mely lényegében azt fejezi ki, hogy "valaki egy adott hely lakója". A rejtek szó jelentése "fedezék, védelem, oltalom". Az árnyék szó a Nap sújtó hevétől való "hűs védelmet, oltalmat" jelent. A nyugodni szó jelentése jelen kontextusban pedig a következő: "behúzódni, meghúzni magát, az éjszaka ijesztéseit átvészelni". A 91. zsoltár első igeverse tehát olyasvalakiről szól, aki - oltalomba elrejtve - teljes biztonságban érezheti magát, aki a Magasságos Isten házához tartozik, és így mindig közvetlen kapcsolata és közössége van az Úrral.
A Felséges mindenható Istenünk egyik olyan címe, ami azt jelzi, hogy Ő minden minket fenyegető bajnál nagyobb, hogy Ő mindenek felett állva, a legnagyobb rossz felett is Úr - tekintet nélkül arra, hogy ezt a mi emberi nézőpontunkból mindig így érzékeljük-e, vagy sem. Isten ezen neve tehát az Ő mindenek felett való hatalmát hangsúlyozza, és Őt a világ egyetlen teljhatalmú uralkodójának jelenti ki.
Ugyanez a Magasságos Isten, héberül El Shaddai, volt az, Aki a pusztai vándorlás izzó kemencéjében megpróbált héber ősöket táplálta és őrizte (2Mózes 6:3). A Magasságos minden ígéretéhez hű, és képes azokat afölött teljesíteni, mint ahogy azt mi, emberek képesek lennénk elképzelni.A Felséges rejtekében lakozni voltaképp annak a mindennapi megtapasztalása, hogy az Őbenne hívőt érheti még olyan veszély, arcát sápíthatja még olyan durva fenyegetettség is, ő mégis teljes mértékben rejtve van Jahve, Jákób erős Istenének, a Seregek Urának abszolút védelmében, oltalmazó nyugodalmában, vagyis hogy Nála biztonságban van. Az ilyen ember szívből hirdeti ezt az Úrról: "Azt mondom az Örökkévalónak: Te vagy Istenem, bízom benned! Te vagy erős kőváram, benned védelmet találok!" (Zsoltárok 91:2, EFO).
A 91. zsoltár hangos recitálása, a szellemvilágnak való zajos megvallása persze nem nyújt védettséget az élet veszélyei elől, hiszen ez nem egy varázsige valami elsötétült szemű varázsló nyelve hegyén.
Ez az igevers sem ígéri, hogy Isten minden veszélyt és bajt elhárít tőlünk, azt viszont ezen az Igén keresztül is ígéretbe kapjuk, hogy Isten minden nehézség és veszély közepette velünk marad, és Jobbjával támogat minket.A 91. zsoltár az Istenbe vetett abszolút bizalomra és az iránta való hűségre irányítja olvasója figyelmét. Ez a típusú bizalom azt sugallja, hogy Isten közeli barátjaként tekint az egyedül Őbenne bízó emberre. Ez a fajta szeretetteljes kapcsolat az, ami a következő felkiáltásra inspirálja a zsoltárost: "Mily drága a te szereteted, Istenem! Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek" (Zsoltárok 36:8, MBT). Ilyen a szív, ami mindig az Úrban remél, az imára kulcsolt kezek, melyek mindig Őbelé kapaszkodnak, és így zengnek Őt a világnak megvalló ajkak: "Megóv engem sátrában a veszedelem napján. Elrejt sátra mélyén, magas kősziklára helyez engem" (Zsoltárok 27:5, MBT).
Aki éjjel és nappal Isten rendeléseit, az Ő Igéjét forgatja szívében, aki teljes lelkéből, minden erejéből, és teljes elméljéből Őbenne bízik, ahhoz állandó társul szegődik a Mindenható. Az Úr kiterjeszti hűs "árnyékát" minden olyan férfi és nő fölé, aki az Ő jelenlétében ver tábort.Ézsaiás próféta Istentől ihletett könyvének 25:4 igeverse a "Felséges" rejtekét, Isten közvetlen oltalmazó jelenlétét így írja le: "Mert erőssége voltál a gyöngének, erőssége a szegénynek szorongásában; a szélvész ellen oltalom, árnyék a hévség ellen...". A Zsoltárok 18:2-es igeversének egykori földi írója ma is ezt hirdeti: "Az Örökkévaló az én Kősziklám és erős kőváram! Istenem a kősziklám, hozzá menekülök! Ő véd meg engem! Benne van minden erőm, ő vezet a győzelemre! Ő a rejtekhelyem..." (EFO). "Az Úr a te őriződ, az Úr a te árnyékod a te jobbkezed felől" - áll a Zsoltárok 121:5-ben.
A 91. zsoltár így folytatódik: "Ha az URat tartod oltalmadnak, a Felségest hajlékodnak, nem érhet téged baj, sátradhoz közel sem férhet csapás. Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon, kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben. Eltaposod az oroszlánt és a viperát, eltiprod az oroszlánkölyköt és a tengeri szörnyet. Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet" (Zsoltárok 91:9-14, MBT). Isten jelenlétében megmaradva biztonságra és védelemre lelünk az Ő meg nem szűnő gondoskodásában. A Krisztusban való végső győzelem ugyanis már a miénk - újfent függetlenül attól, hogy ezt emberi nézőpontunból sokszor hogyan látjuk, vagy épp hogyan nem látjuk.
A "Mindenható árnyéka" olyan, mint az Úr által vetett árnyék, ami világosan körvonalaz egy jól érzékelhető határt. Mindazok, akik az Úr Jézus Krisztusba vetett hitük által már ezen, a gonosz számára átjárhatatlan határvonalon belül vannak, azok örökké Isten jelenlétében laknak. A Jézusban hívők minden bűnösfogyatkozását Krisztus vére fedi el. Az Ő értünk kiontott vére biztosít szabad bejutást Isten kegyelmének tróntermébe (Zsidókhoz 10:19-22; 13:12; Efézus 2:13). Kizárólag az Úr értünk való áldozata által lehet üdvösségünk, a ránk kiterjesztett védelme pedig messze tovanyúl földi por-létünk kíméletlenül korrodálódó korlátain (Zsidókhoz 9:12). A következőt egyedül az Úr megváltottai mondhatják, ők viszont teljes bizonyossággal: "Hadd éljek örökké a te szentélyedben, biztonságban szárnyaid oltalma alatt!" (Zsoltárok 61:4, NLT).
A "Mindenhatónak árnyékában" nyugodni, a "Felségesnek rejtekében" lakni azt jelenti, hogy teljes és örök nyugalmat és biztonságot találunk, függetlenül attól, hogy mivel kell szembenéznünk ebben az életben, a halálban, vagy az eljövendő életben.
English
Mit jelent "a Felségesnek rejtekében" lakni (Zsoltárok 91:1)?
