settings icon
share icon
Kérdés

Mi Tamás evangéliuma?

Válasz


Tamás evangéliumának legrégebbi változata egy kopt nyelven íródott kézirat, amit 1945-ben az egyiptomi Nag Hammadiban fedeztek fel. A kézirat mintegy 114 olyan mondást tartalmaz, melyet Jézus Krisztusnak tulajdonítanak. Ezek közül egyesek igen hasonlítanak azon mondásokra, melyeket Máté, Márk, Lukács és János evangéliumában is megtalálunk. Más mondások ugyanakkor semmilyen módon sem kapcsolhatók az evangéliumokhoz, megint mások pedig teljesen szembemennek a négy evangélium tanításával és szellemiségével.

1945 decemberében a Nílus völgyének mélyén, két egyiptomi földműves paraszt ember egy a helyben felellhető (szabadfejtésű) nitrát tartalmú kőzetet gyűjtött, melyet földjeik műtrágyázására használtak. Ekkor történt, hogy egy nagyjából méteres nagyságú cserépbödönre bukkantak, melyet nagy szikladarab takart el a felületesen futó tekintet elől. Azt felnyitván egy egész gyűjteménnyi bőrkötéses ősi könyvet és kódexet találtak. Az a hely, ahol a könyvek előkerültek csupán egy pár kilométerre volt egy rég-feledett kolostortól, amit még az egyiptomi "cenobita" keresztény rend alapítója, egy bizonyos Pakhomiosz hozott létre. Ezen figyelemreméltó gyűjtemény nevét lelőhelyhez legközelebb eső kis falu, Nag Hammadi kölcsönzi azóta is.

A Nag Hammadi Könyvtár mintegy 52 szöveget, vagy "traktátust" tartalmaz, melyek mind kopt nyelven, papiruszra íródtak. Ezeket 13 kötetbe rendezték, melyek közül 12 önálló bőrkötést kapott. Ebből az 52-ből 40-et a tudósok előzetesen még nem ismertek. A legtöbb írás a gnosztikus filozófia kézjegyét viseli magán. Nyolc kódex kötésében talált papírmaradványok kormeghatározása után ezen konkrét könyvek keletkezését a Kr.u. negyedik század közepére datáltak, és még azt is meg tudták állapítani, hogy közülük legalább egy a kolostorból származott. A pontosabb kormeghatározásra irányuló törekvések mind a mai napig folynak, de nagy vonalakban elmondható, hogy a gyűjtemény valamikorra a harmadik és negyedik század közé tehető. A kopt szövegek sokkal idősebbek is lehetnek, de azon eredeti szövegek, melyeket vélhetőleg görögből és arámiból fordítottak kopt nyelvre, még ennél is régebbiek.

Tamás evangéliuma valóban a bibliai kánon tagja kéne legyen?

A korai egyház az alábbi elveket követve (vagy azokhoz nagyon hasonló módszerrel) határozta meg, hogy az újszövetségi iratok mely könyveit ihlette valóban Isten Szent Lelke: 1) Az emberi író maga is Krisztus közvetlen követője, azaz apostol volt, esetleg szoros kapcsolatban állt velük? 2) Krisztus teste (pontosabban a valós történésekhez korban közel lévő zsenge egyház) elfogadta az adott könyvet? 3) A könyvben közvetített tanítás következetesen összeegyeztethető az óhitű tanokkal? 4) Az adott könyv valóban olyan magas szellemi és erkölcsi értékek tárháza, mely jól rávilágít Isten Szent Lelkének kegyelmes munkásságára?

A Tamás evangéliuma igen csúfosan elhasal ezen a teszten. Kezdjük azzal, hogy Tamás evangéliumát nem Jézus apostola, Tamás írta. Tamás evangéliumát a korai keresztény vezetők egységesen hamisítványnak tekintették, de a korai keresztény hívek többsége is akként kezelte. Tamás evangéliuma számos olyan tanítást tartalmaz, mely szembemegy az evangéliumokban kijelentett igazsággal, mint ahogyan az Újszövetség egyéb ihletett irataival is. Nem csoda tehát az sem, hogy a Szent Lélek ujjlenyomatát keresve sem találjuk a szövegben.

Léteznek azonban más olyan érvek is, melyek egyértelműen kizárják annak a lehetőségét, hogy Tamás evangéliumát a Biblia ihletett könyvei közé soroljuk? Mikor az írásban bennefoglalt 114 mondást a Biblia fényénél vizsgáljuk, akkor azt találjuk, hogy egyesek hasonlóak-, míg mások kissé eltérnek a Biblia szavától, megint másokhoz hasonlót pedig a teljes Szentírásban sem találunk. Isten Igéjének minden kijelentése következetesen viszonyul a többi kijelentéshez, vagyis az Írás mindig kifejti és megerősíti önmagát. Úgy is mondhatjuk, hogy minden egyes bibliai tan és koncepció legalább két igehely tanúbizonyságán alapszik (ennek szellemi hátterét keresd itt: 2.Korinthusbeliekhez 13:1b; Zsoltárok 62:12 - a fordító megjegyzése). Tamás evangéliumának legtöbb tanítása viszont sehol máshol nem található.

Az egyik leghathatósabb kizáró okot maga Tamás evangéliuma szolgáltatja, ugyanis nem győzi hangsúlyozni, hogy 114 mondásában "mennyire titkos" tartalmat oszt meg olvasójával. Ez élből szembemegy a Biblia szellemével, ugyanis Isten Igéje annyira "titkos", hogy azt a háztetőre kiállva, nagy fennszóval is lehetne hirdetni minden egyes nemzetnek. Isten az egész emberiséggel közölte irgalmát és még afölötti kegyelmét is, mely Szent Lelke által olyannyira világos, hogy még pici gyerekek, és értelmileg nem ép emberek is megérthetik, mint ahogy meg is értik és bele is kapaszkodnak. Tamás evangéliuma viszont szemmel láthatóan arra törekszik, hogy a titkosság atmoszféráját megteremtse és félhomályos szavaival fenn is tartsa azt. (Az okkult szó jelentése: rejtett, titkos. Sátán az idők kezdetétől csábít embereket ezzel a technikával, hiszen ha valami rejtett, vagyis nem mindenki számára hozzáférhető, az az exkluzivitás érzését-, a “tompa tömegtől” való különbözés és megkülönböztetettség képzetét közvetíti, illetve hazudja. Ezzel nagyon hatékonyan meg tudja szólítani az eredendően bűnös emberi természet kevélységét. Ez a stratégia olyannyira jól működik, hogy egy azonos című könyv, csordultig telve nyíltan okkult tanok langyos limonádéval hígított elegyével, az utóbbi évtized egyik bestsellere volt. Lásd a “Tényleg erő rejlik a pozitív gondolkodásban” című cikket oldalunkon - a fordító megjegyzése).

Tamás evangéliuma egy az ún. gnosztikus evangéliumok közül, mely gnosztikus tanok kétes fényében sántikál a kereszténység felé. Tamás evangéliuma nem több egy eretnek hamisítványnál, csak úgy, mint Júdás evangéliuma, Mária evangéliuma, Fülöp evangéliuma stb. Egy nagy adag jóindulattal azt mondhatnánk, hogy a "kétkedő Tamás" név ez esetben találó volna, de félő, hogy az iromány kiötlője - az összes eretnek hamis tanítóhoz hasonlóan - tudatosan megy szembe a Biblia igazságával. Tamás kétkedését azonban ez egyszer érdemes magunkévá tennünk, így nem csúszunk félre, ha kételkedünk a hazugul neki tulajdonított evangélium szavahihetőségében.

English



Vissza a magyar oldalra

Mi Tamás evangéliuma?
Oszd meg ezt az oldalt: Facebook icon Twitter icon Pinterest icon Email icon
© Copyright Got Questions Ministries