Kérdés
Miért említette Jézus a Siloám tornyát a Lukács 13:4-ben?
Válasz
Jézus a Siloám tornyát az annak említését nem sokkal megelőző, Jeruzsálemben történt tragédiával kapcsolatos kérdésre adott válaszában nevezi meg. Történt ugyanis, hogy egyesek egy Galileából érkezett csoportról számoltak be Jézusnak, akik áldozni mentek fel a templomba, de Poncius Pilátus lemészároltatta őket, valószínűleg az általuk okozott közfelháborodás miatt (Lukács 13:1). A történteket Jézusnak közvetítő emberek talán arra próbálták rávenni Őt, hogy Pilátus mellett vagy ellen foglaljon állást, vagy egyszerűen csak kíváncsiak voltak Jézus a vérontásra adott reakciójára. Bármi is motiválta őket, Jézus kijózanító választ adott nekik: "...Gondoljátok-é, hogy ezek a Galileabeliek bűnösebbek voltak valamennyi Galileabelinél, mivelhogy ezeket szenvedték? Nem, mondom néktek: sőt inkább, ha meg nem tértek, mindnyájan, hasonlóképen elvesztek" (2-3. igevers).
Jézus azzal folytatja a diskurzust, hogy egy másik (akkor) aktuális eseményt említ, ami a Siloám toronyhoz kapcsolódott: "Vagy az a tizennyolcz, a kire rászakadt a torony Siloámban, és megölte őket, gondoljátok-é, hogy bűnösebb volt minden más Jeruzsálemben lakó embernél? Nem, mondom néktek: sőt inkább, ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképen elvesztek" (Lukács 13:4-5).
A Siloám tornyának leomlásáról más történelmi feljegyzések nem tesznek említést, és mivel a Biblia sem közöl további részleteket a szerkezet összeomlásáról, így nem tudhatjuk biztosan, hogy mire szolgált a torony, és miért omlott össze. Jézus hallgatói előtt azonban nyilvánvalóan ismert volt a tragédia. Siloám közvetlenül Jeruzsálem falain kívül helyezkdett el, a város délkeleti oldalán. Egy föld alatti forrásból táplálkozó tó volt ott, amely Krisztus egyik csodájának színhelyéül is szolgált (János 9. fejezet). A siloámi torony feltehetőleg egy vízvezetékrendszer része lehetett, esetleg valami más olyan struktúra, amelynek építésébe Pilátus alatt fogtak bele. A torony mindenesetre leomlott, a katasztrófában pedig tizennyolc ember vesztette életét.
A szövegrészben tehát két aktuális eseményről volt szó - a templomhegyi mészárlásról, és a Siloám tornyának összeomlásáról -, Jézus azonban mindkettőből ugyanazokat a tanulságokat vonta le. Az első esemény kapcsán arra figyelmeztette a hallgatóságát, hogy ne feltételezzék, hogy az említett tragédiák áldozatai felettébvaló gonoszságuk miatt ítéltettek meg így. Mikor hirtelen, megmagyarázhatatlan halálesetek történnek, akkor egyesek körében mindig nagy a kísértés, hogy azokat Isten titkos (vagy nyílt) bűnökre válaszul adott ítéletének tulajdonítsák. Jézus viszont azt mondja, ne legyünk olyan gyorsak az ítélésre, ugyanis hiba volna az ilyen tragédiákat automatikusan Isten vélt bosszújának hinni. Akár ember okozta veszedelemről van szó (Pilátus lemészárolja a galileaiakat), akár feltehető gondatlanságból bekövetkezett tragédiáról (a Siloám tornyának leomlása), hiba azt feltételezni, hogy az áldozatok nagyobb bűnösök volnának, mint bárki más, és ezért érdemelték meg a halált.
A második dolog, amire Jézus mindkét esemény kapcsán rámutatott, az, hogy mindenkinek meg kell térnie. A bűnbánat voltaképp a teljes gondolkodás megváltozását jelenti, ami egyben a cselekedetek megváltozását is maga után vonja. Jézus kétszer is kiemeli a bűnbánat fontosságát ebben a szakaszban: Tarts bűnbánatot, vagy pusztulásra jutsz; térj meg, vagy férj meg a tüzes tóban. Ahelyett, hogy a galileaiak bűnén töprengenél, inkább a saját bűneiddel foglalkozz! Ahelyett, hogy a Siloám tornyánál meghaltaknak kezdenél gonoszságot tulajdonítani, inkább a saját szíved vizsgáld!
Amikor olyan tragédiák következnek be, mint például a Siloám tornyánál, természetes, hogy az emberek azon kezdenek töprengeni, hogy azok vajon miért történhettek meg. Az ember szinte óhatatlanul is azon kezd gondolkodni, hogy lehet, hogy az áldozatok valamiért megérdemelték sorsuk. Talán rossz emberek voltak, és ezért történtek velük rossz dolgok. Ugyanakkor sokszor viszont épp úgy tűnik, hogy jó emberekkel történnek tragédiák - különösen, ha az áldozatok gyerekek. Nyitva marad tehát a kérdés, hogy miért történnek jó emberekkel rossz dolgok, vagy miért történnek egyáltalán rossz dolgok?
A siloámi torony leomlása kapcsán elhangzó figyelmeztetéseiben Jézus négy olyan feltételezést cáfol, amelyekbe gyakran bocsátkozik az ember:
1) A szenvedés/tragédia e világon az azt elszenvedő személy bűnös mivoltához mért, azzal arányos.
2) Egy tragédia bekövetkezte Isten ítéletének biztos jele.
3) Rossz dolgok csak rossz emberekkel történnek.
4) Nekünk, embereknek, jogunk van ítélkezni az ilyen szélsőséges esetekben (is).
Jézus azonban mindezen feltételezéseket élesen elveti.
Amikor egy, a címlapokon harsogó tragédiáról olvasunk, ellen kell álljunk a kísértésnek, hogy az áldozatokat olyan bűnösöknek tekintsük, akikre Isten ítélete sújtott le. Jézus ehelyett inkább arra int minket, hogy a bennünk lévő bűnnel nézzünk szembe, a hírt pedig vegyük figyelmeztetésnek (arra gondolva, hogy az említett tragédia velünk is éppúgy megtörténhetett volna), és térjünk meg. Egy adott személy hirtelen halála nem annak hibáztatásra, hanem az önvizsgálatra kell alkalmat adjon.
Akár Galileából vagy Jeruzsálemből-, akár Kecskemétről vagy Kenyából-, akár vidékről vagy városból származol, legyél akár gazdag vagy szegény, fiatal vagy öreg, tartsd akár bűnösnek vagy szentnek magad, ha akarsz szellemi dolgokkal foglalkozni, ha nem, tény, hogy Isten ítélete alá esel, hacsak nem térsz meg, és nem veted hited Jézusba.
English
Miért említette Jézus a Siloám tornyát a Lukács 13:4-ben?
