Kérdés
Mi a különbség a síita és a szunnita iszlám között?
Válasz
A szunniták és a síiták közötti fő különbség abban rejlik, hogy a Mohamed próféta halála után bekövetkezett örökösödési harc melyik oldalán állnak. A hitvallás, amelyet minden muszlim magáénak érez, a következő: Nincs más Isten, csak Allah, akinek prófétája Mohamed. A síiták ehhez azonban egy további mondatot is hozzátesznek: Ali pedig Isten barátja. Annak következtében, hogy a síiták meggyőződésesen vallják, hogy Ali kell Mohamed örököse legyen, az évszázadok során sok viszálykodás és megosztottság alakult ki az iszlám világban. A széthúzás eredete tehát náluk teljesen más, mint a protestánsok és a római katolikusok között Európában a reformáció idején. Az iszlám főbb irányzatait létrehozó szakadás nem dogmabeli nézetkülönbségek nyomán ment végbe, mint a protestánsok és a katolikusok között, hanem annak a kérdése körül forog, hogy ki Mohamed "jogos utódja", ezzel pedig örököse a vezetésben.
Az tény, hogy Ali Mohamed vejeként a legközelebbi tanítványai között volt, és a legjobban ismerte a tanításait. Amikor azonban Mohamed Kr. u. 632-ben meghalt, az örökösödésben átugrották Alit - a síiták viszont mindmáig őt tartják Mohamed jogos utódjának. Helyette Mohamed eggyel távolabbi leszármazottja, Uthmán (Kr. u. 644-656) egyik unokatestvére, Mu'awiya Umayyad kiáltotta ki magát kalifának. Amikor ő Kr. u. 680-ban meghalt, fia, Jazid bitorolta el a kalifátust Ali legfiatalabb fiától, Husszeintől. Nem sokkal később a kerbalai csatában dőlt el, hogy ki a jogos utód, ki lehet a kalifa. Husszein ott elesett, de egyetlen fia, Ali életben maradt, és fenntartotta a család vérvonlát. Yazidtól párhuzamosan viszont az Ummayad-ág származik, amelyet a szunniták támogatnak.
Ami a hitüket illeti, mind a szunnita, mind a síita muszlimok egyetértenek az iszlám öt pillérében, az iszlám öt alapvetését illetően. Míg a szunniták tisztelik Alit, imámjaik nincsenek olyan nagy becsben, de legalábbis nem tekintik őket tévedhetetlen isteni közbenjáróknak. A síiták szemében az imámok azonban a Korán értelmezésében tévedhetetlennek számítanak. Ez sok tekintetben hasonlít arra, amilyen autoritást a pápának tulajdonítanak nyugaton. A szunniták közösségben imádkoznak, és hisznek abban, hogy maguk is közvetlenül kapcsolatba léphetnek Istennel. A vallási terrorizmus rémtetteinek kivitelezői között sajnos mindkét oldal képviselteti magát. A síita csoportok közé tartozik a libanoni Hizbollah és az iráni Forradalmi Gárda. Ismert szunnita csoport az al-Kaida, az ISIS/ISIL, az afganisztáni tálibok, és a Boko-Haram.
A mindennapi istentisztelet a szunnita muszlimoknál abban merül ki, hogy naponta ötször imádkoznak: ekkor elmondják a napszaknak megfelelő fajr-, zohr-, aszár-, maghrib és végül az isha ("sötétség") imát. A síita muszlimok csak háromszor imádkoznak - reggel, délben és napnyugtakor. Egy másik fontos különbség a két irányzat között, hogy a síita muszlimok megengedik a határozott idejű, ideiglenes házasságot, az úgynevezett mutah-t. A mutah eredetileg csak Mohamed próféta idején volt engedélyezett, ugyanakkor napjainkban - kicsit pikáns módon - konzervatív papok és feministák valószínűtlen szövetsége támogatja Iránban. Ez utóbbi csoport így igyekszik formálni az ottani társadalom azon nézetét, hogy egy nő csak szűzen léphet be a házasságba. Rámutatnak arra, hogy a Próféta tizenhárom felesége közül csak egy volt szűz, amikor Mohamed feleségül vette.
Irán síita többségű - 89 százalékban. Síita muszlimok teszik ki Jemen, Azerbajdzsán és Bahrein lakosságának legnagyobb hányadát, mint ahogy Irak lakosságának kerek 60 százalékát is. Szaúd-Arábia keleti partvidékén és Libanonban is jelentős síita közösségek élnek. A jól ismert gerillaszervezet, a Hezbollah, ami 2000-ben kiszorította az izraelieket Dél-Libanonból, szintén síita. Míg világszerte a teljes muszlim lakosság csupán 10-15 százalékát teszik ki a síiták, az iszlám radikális, erőszakos vonulatának gerincét viszont mégis ők képezik.
English
Mi a különbség a síita és a szunnita iszlám között?
