Mit takar a Krisztus szeretete?


Kérdés: Mit takar a Krisztus szeretete?

Válasz:
A Krisztus szeretete kifejezés, szemben a Krisztus iránti szeretettel, Krisztusnak az emberiség iránti szeretetét fejezi ki. Ezt a szeretetet úgy lehetne röviden összefoglalni, hogy kész a javunkra szolgálni, különös tekintettel lévén a szükségleteinkre, és ezért nagy árat is fizetett, noha teljesen méltatlanok vagyunk ekkora szeretetre.

Habár Jézus Krisztus isteni természeténél fogva már az idő kezdete előtt létezett az Atya Istennel (János 1:1) és a Szentlélekkel együtt, kész volt lemondani a trónról (János 1:1-14), hogy ember legyen, és ily módon kifizesse a büntetést a bűneinkért, hogy ne nekünk kelljen megfizetnünk a tűznek tavában az örökkévalóságban (Jelenések 20:11-15). Mivel a bűntelen Megváltó, Jézus Krisztus megfizetett az emberiség bűnéért, az igazságos és szent Isten meg tud bocsátani nekünk, ha elfogadjuk Krisztus Jézus váltsághalálát (Róma 3:21-26). Krisztus szeretete tehát abban nyilvánul meg, hogy elhagyta mennyei otthonát, ahol a neki kijáró imádatban és tiszteletben részesült, hogy emberként jöjjön a földre, ahol kigúnyolták, elárulták, megverték és keresztre feszítették, és megfizessen a bűneinkért, majd harmadnap feltámadjon a halottak közül. A Szabadító iránti szükségünket fontosabbnak tartotta a maga kényelménél és életénél (Filippi 2:3-8).

Néha az emberek hajlandóak feláldozni az életüket olyasvalakiért, akit méltónak találnak rá – egy barátért, rokonért vagy más „jó" emberért, de Krisztus szeretete túlmutat ezen. A Krisztus szeretete olyanokra terjed ki, akik egyáltalán nem érdemlik meg. Kész volt elhordozni azoknak a büntetését, akik megkínozták és gyűlölték, akik fellázadtak ellene és nem törődtek vele, akik teljességgel méltatlanok voltak a szeretetére (Róma 5:6-8). Mindent odaadott azokért, akik nem érdemeltek semmit! Tehát az isteni szeretet, az ún. agapé szeretet lényege az önfeláldozás. Ez egy Isten szerinti szeretet, nem emberek szerinti (Máté 5:43-48).

De ez a szeretet, amelyet a kereszten mutatott ki irántunk még csak a kezdet. Amikor elfogadjuk Megváltóként, akkor Isten gyermekeivé leszünk és Krisztus örököstársaivá. A Szentlélek által bennünk lakozik, és ígéretéhez híven soha nem hagy el minket és nem távozik el tőlünk (Zsidók 13:5-6). Így egész életünkben van egy szerető társunk. Függetlenül attól, hogy min megyünk keresztül, ő ott van, és szeretete mindig elérhető a számunkra (Róma 8:35). De míg jogosan uralkodik a mennyben jótevő királyként, a szívünkben is meg kell adnunk neki a kellő tiszteletet, és úrként fogadnunk el, nemcsak társként. Csak ebben az esetben tudjuk azt az életet élni, amelyet Isten szeretetének teljességében nekünk szánt (János 10:10b).

English
Vissza a magyar oldalra
Mit takar a Krisztus szeretete?