Mit jelent valóban követni Krisztust?


Kérdés: Mit jelent valóban követni Krisztust?

Válasz:
Az evangéliumokban (Máté, Márk, Lukács, János) gyakran elhangzik Jézus „kövess engem" felhívása (pl. Máté 8:22; 9:9, Márk 2:14; Lukács 5:27; János 1:43). Sok esetben Jézus azt a 12 férfit hívja, aki később a tanítványa lesz (Máté 10:3-4). De máskor mindazokhoz szól, akik készek elfogadni azt, amit Ő adni akar (János 3:16, Márk 8:34).

A Máté 10:34-39-ben Jézus világosan elmondta, mit jelent az Ő követése. Azt mondta: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre. Nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem hogy kardot. Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával, és így az embernek ellensége lesz a háza népe. Aki jobban szereti apját vagy anyját, mint engem, az nem méltó hozzám; aki jobban szereti fiát vagy leányát, mint engem, az nem méltó hozzám; és aki nem veszi fel keresztjét, és nem követ engem, nem méltó hozzám. Aki megtalálja életét, az elveszti azt, aki pedig elveszti életét énértem, az megtalálja azt."

Amikor azt mondja, hogy kardot hoz, és egymás ellen fordítja a családtagokat, kicsit keménynek tűnhet azok után, hogy azt mondta, „aki hisz őbenne el ne vesszen" (János 3:16). De Jézus soha nem finomított az igazságon, és az igazság az, hogy az Ő követése nehéz döntések elé állít. Néha a visszafordulás nagyon csábító lehet. Amikor Jézus a boldogmondásokról (Máté 5:3-11) áttért a közelgő kereszt hirdetésére, a követői közül sokan elfordultak tőle (János 6:66). Még a tanítványok is úgy érezték, hogy a letartóztatása éjjelén nagyon nehéz volt követni Őt. Mindegyikük elhagyta (Máté 26:56, Márk 14:50). Akkor éjjel a Krisztus követése az ő letartóztatásukat és kivégzésüket is jelenthette. Ahelyett, hogy a saját életét kockáztatta volna, Péter háromszor még azt is letagadta, hogy ismerte Jézust (Máté 26:69-75).

Krisztus igazi követése azt jelenti, hogy Ő lett minden a számunkra. Mindenki követ valamit: barátokat, népszerű kultúrát, családot, önző vágyakat – vagy Istent. Egyszerre csak egy dolgot követhetünk (Máté 6:24). Isten azt mondja, hogy nem lehetnek más isteneink rajta kívül (2Mózes 20:3, 5Mózes 5:7, Márk 12:30). Igazán követni Krisztust azt jelenti, hogy nem követünk semmi mást. A Lukács 9:23-ban Jézus azt mondta: „Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen engem." Nincs olyan, hogy „félig tanítvány". Amint a tanítványoknál is láttuk, saját akaraterőből senki sem követheti Krisztust. A farizeusok jó példái azoknak, akik saját erejükből próbáltak engedelmeskedni Istennek. Az erőlködésük viszont oda vezetett, hogy másokat lenéztek, és Isten törvényének a célját elferdítették (Lukács 11:39, Máté 23:24).

Jézus megadta a nyitját a tanítványoknak, hogy miként követhetik Őt teljesen, de akkor még nem értették meg. Azt mondta: „A lélek az, aki életre kelt, a test nem használ semmit" (János 6:63), és „Ezért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, ha nem adta meg ezt neki az Atya" (65. v.). A tanítványok három évig jártak Jézussal látván, megértvén és vele együtt csinálván Jézus csodáit. Ennek ellenére még ők sem tudták saját erejükből hűségesen követni Őt. Szükségük volt egy segítőre.

Jézus többször is ígérte, hogy amikor felmegy az Atyához, küld nekik egy „segítőt", a Szentlelket (János 14:26, 15:26). Ami azt illeti, azt mondta, hogy az nekik csak jó, ha Ő elmegy, mert így eljöhet a Szentlélek (János 16:7). A Szentlélek minden hívő szívében benne lakozik (Galata 2:20, Róma 8:16, Zsidók 13:5, Máté 28:20). Jézus figyelmeztette a követőit, hogy addig ne tegyenek róla bizonyságot, „amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel" (Lukács 24:49, ApCsel 1:4). Amikor pünkösdkor a Szentlélek kitöltetett az első hívőkre, hirtelen megkapták az erőt, amely ahhoz kellett, hogy szükség szerint akár a halálba is követhessék Krisztust (ApCsel 2:1–4; 4:31; 7:59-60).

Jézust követni annyi, mint törekedni arra, hogy hozzá hasonlítsunk. Ő mindig engedelmeskedett az Atyának, és nekünk is erre kell törekednünk (János 8:29, 15:10). Krisztus követése az, hogy hagyjuk, hogy Ő legyen a főnök. Ezt jelenti, hogy Jézust tesszük Urrá az életünkben (Róma 10:9, 1Korinthus 12:3, 2Korinthus 4:5). Minden döntést és álmot az Ő igéjén kell megszűrni, hogy mindenben neki tudjunk dicsőséget szerezni (1Korinthus 10:31). Nem azon dolgok által üdvözülünk, amelyeket Krisztusért teszünk (Efezus 2:8-9), hanem az által, amit Ő tett értünk. E miatt a kegyelem miatt szeretnénk mindenben a tetszésére lenni. Ezt úgy valósíthatjuk meg, hogy az életünk feletti uralmat teljesen átadjuk a Szentléleknek (Efezus 5:18). Ő megvilágosítja a Szentírást (1Korinthus 2:14), lelki ajándékokkal lát el (1Korinthus 12:4-11), vigasztal minket (János 14:16) és vezet (János 14:26). Krisztust követni annyi, mint alkalmazni azokat az igazságokat, amelyeket az igéjéből megértünk, és úgy élni, mintha Jézus személyesen mellettünk állna.

English


Vissza a magyar oldalra
Mit jelent valóban követni Krisztust?