Miért tanított Jézus példázatokban?


Kérdés: Miért tanított Jézus példázatokban?

Válasz:
Azt szokták mondani, hogy a példázat egy földi történet mennyei jelentéssel. Az Úr Jézus gyakran használt példázatokat mély, isteni igazságok illusztrálásaként. Az ilyen történetek könnyen felidézhetőek, szereplői markánsak, és szimbólumai jelentésgazdagok. A judaizmusban a példázatokat széles körben használták. Szolgálatának egy bizonyos pontja előtt Jézus sok szemléletes analógiát használt olyan tárgyakkal, amelyeket mindenki ismert (só, kenyér, bárány, stb.), és amelyeknek a jelentése elég világos volt a tanításaiban. A példázatok több magyarázatra szorultak, és egy adott ponton túl Jézus elkezdett kizárólag példázatokban tanítani.

A kérdés az, hogy miért akarta Jézus, hogy a legtöbb ember tűnődjön a példázatok jelentésén? Az első alkalommal a magok és a talajtípusok példázatát mondta el. Mielőtt megmagyarázta volna a példázatot, a tanítványait félrehívta a tömegtől. Megkérdezték tőle, hogy „Miért beszélsz nekik példázatokban?" Jézus azt felelte nekik: „Mert nektek megadatott, hogy megértsétek a mennyek országának titkait, de azoknak nem adatott meg. Mert akinek van, annak adatik, és bővelkedik, akinek pedig nincs, attól az is elvétetik, amije van. Azért beszélek nekik példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, és nem értenek. Beteljesedik rajtuk Ézsaiás jövendölése:

Hallván halljatok, de ne értsetek, látván lássatok, de ne ismerjetek! Mert megkövéredett e nép szíve, fülükkel nehezen hallanak, szemüket behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, szívükkel ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket. A ti szemetek pedig boldog, mert lát, és fületek boldog, mert hall. Bizony, mondom néktek, hogy sok próféta és igaz kívánta látni, amit láttok, de nem látták, és hallani, amit hallotok, de nem hallották" (Máté 13:10-17).

Ettől a ponttól kezdve, amikor Jézus példázatokban beszélt, csak a tanítványoknak magyarázta el a jelentést. De azokat, akik folyamatosan elutasították az üzenetét, lelki vakságban hagyta, hogy tűnődniük kelljen a jelentésen. Világos különbséget tett azok közt, akiknek „volt füle a hallásra" és azok közt, akik megmaradtak hitetlenségükben, akik mindig hallanak, de igazából soha nem fogják fel a hallottakat, és „mindig tanulnak, de az igazságot sohasem ismerik meg" (2Timóteus 3:7). A tanítványok lelki tisztánlátást nyertek, amely révén megértették a Lélek dolgait. Mivel elfogadták az igazságot Jézustól, több igazságban részesültek. Ma is igaz ez a hívőkre, akik a Lélek ajándékát kapták – azét a Lélekét, aki elvezet minket minden igazságra (János 16:13). Megnyitotta a szemünket, hogy lássuk az igazság fényét, és a füleinket, hogy halljuk az örök élet édes szavait.

Az Úr Jézus tudta, hogy az igazság nem minden fülnek kellemes melódia. Egyszerűen fogalmazva, vannak olyanok, akik sem érdeklődést, sem figyelmet nem tanúsítanak Isten dolgai iránt. Miért beszélt tehát példázatokban? Azok számára, akik őszintén szomjúhozzák Istent, a példázatok hatékony és emlékezetes eszközei az isteni igazságok átadásának. Az Úr példázatai rengeteg igazságot tartalmaznak nagyon kevés szóban, és mivel a példázatok tele vannak képekkel, könnyen lehet rájuk emlékezni. Ezért a példázatok áldást jelentenek a készséges fülek számára. De azok számára, akiknek szívük és fülük zárva van az igazság előtt, a példázatok egy fajta ítélethirdetés is.

English
Vissza a magyar oldalra
Miért tanított Jézus példázatokban?