Kérdés
Mit jelent az, hogy Jézus Isten bölcsességévé vált számunkra (1Korinthus 1:30)?
Válasz
A korinthusi gyülekezet hívei közül sokan szellemileg éretlenek voltak, és még az evangélium alapvető igazságát sem értették helyesen. Az 1Korinthus 1:18-31 igerészben Pál apostol azzal a céllal ír, hogy eloszlassa a hamis felfogásokat, valamint hogy elmagyarázza, Jézus Krisztus kereszthalála valóban mit jelent a hívők számára. Kijelentette, hogy Jézus Krisztus és az evangélium üzenete "Istennek ereje" (18. és 24. igevers) és "Isten bölcsessége" (24. igevers).
Ami a hívő ember Krisztussal való egységét illeti, Pál a korinthusiak minden büszkélkedésének és dicsekvésének elejét vette (lásd 1Korinthus 1:31), mikor ezt a bölcsességet közvetítette Istentől nekik: "Tőle vagytok pedig ti a Krisztus Jézusban, ki bölcseségül lőn nékünk Istentől, és igazságul, szentségül és váltságul" (1Korinthus 1:30). Emberi (testi) bölcsesség által a korinthusiak nem juthattak el az evangéliumban való hitre - mint ahogy mások sem juthatnak el. Önnön erejük nem válthatta meg őket. Kizárólag Isten kegyelméből lehettek Jézus Krisztusban.
Isten ereje és bölcsessége az a hatalom, amely lehetővé teszi számunkra, hogy higgyünk és üdvözüljünk. "Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék" (Efézus 2:8-9; lásd még János 1:12). Nem tulajdoníthatjuk magunknak annak érdemét, hogy Krisztusban üdvösségre jutottunk. Minden erő és bölcsesség Istentől származik mégpedig Jézus Krisztus keresztáldozatán keresztül. Egyedül az Övé minden érdem.
Pál apostol tudta, hogy a korinthusi hívők túl nagyra tartják az emberi bölcsességet (1Korinthus 1:20). Ha viszont valóban el akartak jutni "az értelem meggyőződésének teljes gazdagságára", akkor fel kellett hagyniuk a világ bölcsességének követésével, és (f)el kellett ismerniük, hogy egyedül Jézus Krisztusban van elrejtve "...a bölcsességnek és ismeretnek minden kincse..." (Kolossé 2:2-3).
Az 1Korinthus 1:30-ban Pál három különböző területet is meghatároz, melyeken Jézus "Isten bölcsességévé" vált a hívők számára: Ő lett "a mi igazságunk, szentségünk és megváltásunk" - írja. Jézus Krisztus magára vette a bűneinket a kereszten, hogy igaznak nyilváníttathassunk és bátran megállhassunk Isten színe előtt. Ézsaiás próféta megjövendölte, hogy Izráel népének Messiása a mi "...bűneinkért kapott sebeket, vétkeinkért törték össze őt! Békességünk büntetését ő fizette meg, és sebei árán gyógyultunk meg" (Ézsaiás 53:5, EFO). Jézus áldozati halála által a törvény "...Krisztusban érte el a végső célját: aki bízik és hisz Jézus Krisztusban, azt Isten elfogadja" (Róma 10:4, EFO; lásd még Filippi 3:9; Galata 3:24).
A második módja annak, ahogy Jézus Isten bölcsességévé vált a hívők számára, abban áll, hogy szentté tett minket Isten szemében. A Zsidókhoz írt levél szerzője megerősíti: "az ő akarata szentelt meg minket Jézus Krisztus testének feláldozása által egyszer s mindenkorra" (Zsidókhoz 10:10, MBT; lásd még Zsidókhoz 13:12; Efézus 5:25-27; 1Péter 2:4-5; Róma 6:22). Isten tudta, hogy önerőnkből semmit sem tehetünk azért, hogy eléggé szentté váljunk ahhoz, hogy üdvözüljünk - mégpedig soha (lásd Róma 3:23; Máté 19:26; Efézus 2:4-9).
Harmadszor, Jézus azáltal vált Isten bölcsességévé, hogy vére árán váltott meg és szabadított meg minket a bűntől (Róma 3:23-26; 1Korinthus 6:20; Efézus 1:7). Csak Jézus Krisztus vére volt elégséges fizetség lelki üdvösségünkért (Apostolok Cselekedetei 20:28; 1Péter 1:18-19; Jelenések 7:14).
A Jézus Krisztuson keresztül megnyilvánuló Istentől való bölcsesség alázatosan elfogadja, sőt, örömmel fogadja, hogy semmiféle emberi módon nem válhatunk igazzá, szentté vagy megváltottá: "Ezek után dicsekedhetünk-e valamivel? Egyáltalán nem! És miért nem? Vajon az a törvény teszi lehetetlenné, amely a tetteken alapul? Nem, hanem a hit törvénye! Ezt úgy értem, hogy az ember az Istenben való hite által válik Isten számára elfogadhatóvá, nem pedig annak következtében, amit a Törvényt követve tesz . . . . Hiszen csak egy Isten van, és ő az, aki a zsidókat a hitük alapján teszi elfogadhatóvá, a nem zsidókat pedig ugyancsak a hitük segítségével" (Róma 3:27-30, EFO).
Pál a következőket mondta a római híveknek: "Most tehát Isten elfogadott bennünket a hitünk alapján. Ezért Urunk, Jézus Krisztus által békességben élünk vele. Jézus által kaptunk szabad hozzáférést Isten kegyelméhez, amelyben élünk. Örvendezünk annak, hogy reménységünk szerint részesülni fogunk Isten dicsőségében" (Róma 5:1-2, EFO). Új, hitből fakadó életünkben mindent Jézus Krisztusnak, Isten egyszülött Fiának köszönhetünk. Ő a legértékesebb kincs, amit valósággal a magunkénak tudhatunk. Krisztus Isten bölcsességévé vált, arra küldve, hogy éljen és meghaljon értünk, és biztosítsa számunkra az örök élet kimondhatatlanul nagy ajándékát (János 3:15-16; Róma 10:9; 2Korinthus 9:15).
English
Mit jelent az, hogy Jézus Isten bölcsességévé vált számunkra (1Korinthus 1:30)?
