Kérdés
Hogyan lehet megérteni a Jelenések könyvét?
Válasz
A Biblia magyarázatának a következetes hermeneutika a kulcsa, s különösen igaz ez a Jelenések könyve esetében. A hermeneutika az írásmagyarázat alapelveinek a tudománya. Másképpen: a hermeneutika a Szentírás magyarázatánál alkalmazott módszert jelenti. A Szentírás „rendes” hermeneutikája vagy értelmezése azt jelenti, hogy mindaddig, amíg az adott igevers vagy igerész nem utal egyértelműen arra, hogy a szerző képletesen beszél, addig az a vers vagy rész szó szerint értelmezendő. Ha tehát az adott mondat természetes jelentésének is van értelme, ne keressünk más jelentést és tartalmat. Hasonlóképpen ne szellemiesítsük el a Szentírást más jelentést tulajdonítva a szavaknak vagy kifejezéseknek, ha világos, hogy a szerző – a Szentlélek vezetése alatt – úgy értette a leírtakat, ahogyan azokat leírta.
Az egyik példa erre a Jelenések könyvének 20. része. Az ezeréves királyságot sokan sokféleképpen magyarázzák, pedig a megfogalmazásból semmiképpen nem lehet arra következtetni, hogy az ezer esztendőre történő utalások ne egy szó szerint ezeréves időszakot takarnának.
A Jelenések könyvének rövid összefoglalását az 1. rész 19. versében találjuk. Az első részben a feltámadt és megdicsőült Krisztus beszél Jánoshoz, és ezt a feladatot adja neki: „Írd meg tehát, amiket láttál: amik vannak, és amik történni fognak ezek után.” Azok a dolgok, amiket már látott János, az 1. részben vannak feljegyezve. „Amik vannak” (amelyek János korára vonatkoztak, ti. a gyülekezetekhez címzett levelek), a 2–3. részekben olvashatók. Azok pedig, „amik történni fognak ezek után” (vagyis az eljövendő dolgok), a 4–22-ben lettek feljegyezve.
Általánosságban elmondható, hogy a Jelenések könyvének 4–18. részei az emberiségre lesújtó isteni csapásokról számolnak be. Ezek a csapások ítéletképpen érik utol az embereket, de nem az egyházat (1 Thesszalonika 5:2, 9). Mielőtt kezdetét venné az ítélet, Isten elviszi egyházát a földről. Ez lesz az úgynevezett elragadtatás (1 Thesszalonika 4:13–18; 1 Korinthus 15:51–52). A 4–18. részek arról az időszakról szólnak, amely „a nyomorúság ideje lesz […] Jákóbnak” (Jeremiás 30:7; Dániel 9:12, 12,1). Egyúttal ez lesz az az időszak is, amikor Isten ítéletet tart a hitetlenek fölött amiatt, hogy föllázadtak ellene.
A 19. részben arról olvasunk, amikor Krisztus visszatér menyasszonyával, az egyházzal. Győzelmet arat a fenevad és a hamis próféta fölött, és mindkettejüket a tűz tavába veti. A 20. részben Krisztus megkötözi és a mélységbe veti Sátánt. Krisztus ezután megalapítja földi királyságát, amely 1000 éven át áll majd fenn. Az 1000 éves időszakot követően Sátán szabadon lesz engedve, és lázadást szít Isten ellen, de hamar vereséget szenved, és ő is a tüzes tóban végzi. Ekkor kerül sor a végítéletre minden hitetlen fölött, és ők is mind a tüzes tóba kerülnek.
A 21. és 22. részekben leírtak az úgynevezett örökkévalóságról szólnak. Isten ezekben a részekben tárja fel előttünk, hogy milyen élet is vár ránk Ővele. A Jelenések könyve igenis érhető könyv. Isten nem adta volna nekünk, ha teljes homály fedné a jelentését. Megértésének a kulcsa abban rejlik, hogy próbáljuk a lehetőségekhez képest szó szerint értelmezni – feltételezve, hogy a dolgok azt jelentik, ahogyan leírattak.
English
Hogyan lehet megérteni a Jelenések könyvét?