Miért olyan fontos, hogy szívből keressük Istent?


Kérdés: Miért olyan fontos, hogy szívből keressük Istent?

Válasz:
Pál apostol a rómabeli gyülekezethez írt levelében a Zsoltárok könyvének egyik igencsak elképesztő bizonyságát idézi. Ezek szerint "Nincs, a ki megértse, nincs, a ki keresse az Istent" (Rómabeliekhez 3:11). De vajon hogyan tehet Dávid király-, és nyomán Pál apostol ilyen égbekiáltó kijelentést Isten Szent Lelke által? A világon valaha élt emberek közül valóban egyetlen egy sem kereste szívből Istent? Kétség sem fér hozzá, hogy a történelem során emberek milliárdjai kerestek egy valamiféle istent, azonban sokan voltak, akik nem az egy igaz Istent kutatták.

A fenti kijelentés közvetlen kapcsolatban áll Ádám és Éva bűnbeesésével, mely csak Sátán megtévesztő ügyködése mentén mehetett végbe. Azóta a Vádló által terjesztett hazugságok olyan alaposan átmosták az emberiség tudatát a történelem hosszú századai alatt, hogy a természet szerinti, vagyis a test-, és nem szellem-vezérelt ember saját erőfeszítései és képességei mentén csak elenyésző számú homályos ismeretre tehet szert Istenről, melynek következtében az egész emberiség Istenről alkotott képe igencsak eltorzult. Amint Isten azonban egyre inkább feltárja igaz valóját előttünk, és szemeink mind jobban megnyílnak az Igazságra, úgy a nagy kirakós egyes darabkái is egyre pontosabban helyükre kerülnek. Csak ezután válik egyáltalán lehetővé számunkra, hogy Istent valóban és teljes szívből kereshessük.

János evangéliumának 17:3 igehelyéről Jézus Krisztus ma is így szól hozzánk. "Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust" (János 17:3). Jézus urunk ma is arra tanít minket, hogy Isten keresése és az Ő személyének megismerésének szívbéli vágya maga a valós, örök élet kvintesszenciája. A legjelentőségteljesebb gondolatok, amelyek halandó ember fejében egyáltalán megfoganhatnak, maguk az Istenről alkotott gondolatok. Ezeket csak az élő Ige hallása olthatja belénk. Az effajta szellemi tartalom életutunk irányára-, de földi életünk minőségére is közvetlenül kihat. Isten keresése a keresztény hívő embernek tehát nem csupán előjoga, de egyre nagyobb mértékben kibontakozó felelőssége is.

Szubjektív tapasztalatunk időnként azt sugallja, hogy Isten keresése nem mindig könnyű feladat. Ez persze nem azért van, mert Isten valami nehezen megragadható tünemény volna, hanem sokkal inkább arra vezetendő vissza, hogy az elménk és szívünk csordultig telve van a Sátán által táplált hamis képzetek és ordas hazugságok mocskos masszájával, melyek méreg módjára málasztják emberi kultúránk szövetét sőt, romboló hatásuk terjedésük által csak még inkább felerősödik. Emellé társul eredendően bukott természetünk, melynek trónján mindenek felett csalárd szívünk terpeszkedik, valamint a bűn általánosan kifejtett hatása is (Jeremiás 17:9; Jakab 1:13-15). A jó hír azonban az, hogy a Sátán által kiötlött hazugságok egyre inkább szertefoszlanak, amint jobban megismerjük Istent, és a növekedünk a Vele való élő kapcsolatban.

Mindez pontosan akkor veszi kezdetét, amikor imában Isten színe elé járulunk, és megváltásunkért kizárólag az Úr Jézus Krisztusban kezdünk bízni. Mikor aztán elfogadjuk Isten megváltó kegyelmi ajándékát, akkor a Szent Lélek Isten lakozást vesz szívünkben. Ő az, Aki segít nekünk jobban megismerni Istent, Ő kezdi el szívünk rejtett belső emberét úgy átalakítani, hogy Isten iránti igaz vágy nőjön fel benne (Efézusbeliekhez 1:13-14; Filippibeliekhez 1:6; 2:12-13; Rómabeliekhez 8:26-30). A Rómabeliekhez írt levél 12:2 igerésze ezzel a tanáccsal támogat minket véges földi utunkon: "...ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata" (Rómabeliekhez 12:2). Igaz ismeretet az élő Igén-, azaz a Szentíráson keresztül szerezhetünk Istenről. Ima és dicsőítés által szintén közelebb kerülhetünk a mennyei Atyánk szent jelenlétéhez. Hittestvéreink közösségében és szívünk belső kamrájában egyaránt eljuthatunk Urunk trónja elé. A Jézus Krisztusban élő érett keresztény hívő testvérekkel együtt töltött idő azért is olyan fontos, mert az ő lelki tartásuk motiválni fog minket abban, hogy Istenbe kapaszkodjunk, valamint hogy szívünk minden ünnep- és gyásznapján Őt keressük (Zsidókhoz 10:24-25).

A Krónikák második könyve szintén jó tanácsokkal lát el minket. Bár a következő igerész jóval több, mint kétezer évvel ezelőtt íródott, a hívő ember életében egy iótányit sem veszített aktualitásából: Azária "...Asa elé lépett, és monda: Hallgassatok meg engem, Asa s egész Júda és Benjámin! Az Úr van veletek, ha ti is ő vele lesztek; ha őt keresénditek, megtaláljátok; de ha őt elhagyándjátok, ő is elhágy titeket. Sok ideje, hogy Izráel az igaz Isten nélkül, tanító pap nélkül, és törvény nélkül van. Ha megtért volna az ő nyomorúságában az Úrhoz, Izráel Istenéhez: megtalálták volna azok, a kik őt keresik" (2.Krónikák 15:2-4).

Az iménti ihletett Ige instrukciói jól érthetőek: ha őszintén és szívből keressük Istent, akkor az Ő megtartó áldásai sem maradnak el, ha azonban az Úrban való örömünk alábbhagy, majd tovaszáll, akkor életünk minden erőssége meginog, és személyes világunk egyre inkább ki lesz téve a bűn romboló hatásának. Amint aztán a bűn egyre nagyobb teret hódít életünk szellemi küzdőterén, úgy az erkölcsös viselkedés is mind jobban kivész, és az Istennel való kapcsolat megszakad. Régi korok híveinek intelmei napjainkban is világosan visszhangoznak a hallók füleiben: "ha őt keresénditek, megtaláljátok". Ez az alapvető elv újra és újra felbukkan a Szentírás hasábjain (lásd 5.Mózes 4:29; Jeremiás 29:13; Máté 7:7; Apostolok Cselekedetei 17:27; Jakab 4:8). Az elv és a hozzá szorosan kapcsolódó gyakorlat tehát úgy foglalható össze, hogy közeledjünk Istenhez, így Ő is egyre inkább közelít majd hozzánk, ha már egy lépést sántítunk irányába, akkor Ő tíz lépést fut felénk, és csókkal borul nyakunkba. Isten soha-örökké nem rejti el magát az Őt teljes szívből kereső gyermekei előtt.

"De ha onnan keresed meg az Urat, a te Istenedet, akkor is megtalálod, hogyha teljes szívedből és teljes lelkedből keresed őt" (5. Mózes 4:29).

"És kerestek engem és megtaláltok, mert teljes szívetekből kerestek engem." (Jeremiás 29:13)

"Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek" (Máté 7:7)

English


Vissza a magyar oldalra
Miért olyan fontos, hogy szívből keressük Istent?

Tudja meg, hogyan kell ...

Örökkévalóság Istennel



Bocsáss meg Istentől