settings icon
share icon
Kérdés

Isten halott?

Válasz


Az Isten „halálával" kapcsolatos tanítás szakszóval a teotanatológia, egy, görögből átvett, három elemből álló szó: theosz (isten) + thanatosz (halál) + logosz (szó).

A német költő és filozófus Friedrich Nietzsche híresült el arról, hogy a 19. században azt állította, hogy „Isten halott". Nietzsche, akit a görög filozófia és az evolúció elmélete egyaránt befolyásolt, azt írta: „Isten halott. Isten halott is marad. És mi öltük meg őt! Mivel vigasztaljuk magunkat mi, minden gyilkosok gyilkosai?... E tett nagysága nem túlságosan nagy hozzánk képest? Nem kell-e istenné lennünk nekünk is, hogy méltónak mutatkozzunk e tett nagyságára?" (Nietzsche, A vidám tudomány, 18. aforizma; ford. Wildner Ödön)

Nietzsche célja az volt, hogy véget vessen a „hagyományos" erkölcsiségnek, különösen a keresztyénségnek, mivel, elgondolása szerint az azoknak az öncélú vallásos vezetőknek az eszköze volt, akik a gyenge és nem-gondolkozó tömegeket akarták irányítani. Úgy vélte, hogy Istenre mint fogalomra nincs már szükség, sőt, Isten aktualitását vesztette, mivel az ember eljutott arra a fejlődési szintre, hogy képes legyen magától is egy mélyebb és kielégítőbb „mester erkölcs" létrehozására.

Nietzsche „Isten halott" filozófiáját használták az egzisztencializmus, nihilizmus és szocializmus terjesztésére is. Az olyan radikális teológusok, mint Thomas J. J. Altizer és Paul van Buren a '60-as, '70-es években hirdették az „Isten halott" nézetet.

Az az elképzelés, miszerint Isten halott és a vallás irreleváns, a következő tételekhez vezet:

1. Ha Isten halott, akkor nincsenek erkölcsi abszolútok és egy egyetemes mérce, amelyhez az embernek igazodnia kéne.

2. Ha Isten halott, akkor az életnek nincs célja vagy racionális rendje.

3. Ha Isten halott, akkor minden tervezet, amit a világegyetemben látunk, az annak az embernek a szüleménye, aki kétségbeesetten az élet értelmét keresi.

4. Ha Isten halott, akkor az ember független és teljesen szabad arra, hogy a maga értékeit határozza meg.

5. Ha Isten halott, akkor az embernek csak a „valódi" világgal kell foglalkoznia (szemben a mennyel és pokollal).

Az az elgondolás, miszerint Isten halott, elsősorban Isten tekintélyét vonja kétségbe az életünk felett. Az az eszme, miszerint nyugodtan létrehozhatjuk a saját szabályainkat, a kígyó hazugsága volt Évának: „olyanok lesztek, mint Isten" (1Mózes 3:5). Péter arra figyelmeztet, hogy „közöttetek is lesznek hamis tanítók, akik veszedelmes eretnekségeket fognak közétek becsempészni. Ezekkel megtagadják az Urat, aki őket megváltotta, így gyors pusztulást hoznak magukra" (2Péter 2:1).

A művészek és értelmiségiek számára az „Isten halott" érv többnyire egy racionális, felszabadító filozófiaként jelenik meg. De a Szentírás szerint ez bolondság. „Azt gondolja magában a bolond, hogy nincs Isten" (Zsoltárok 14:1)! A dolog iróniája, hogy azok, akik szerint Isten halott, akkor fognak rájönni a súlyos tévedésre, amikor már maguk is halottak lesznek.

English



Vissza a magyar oldalra

Isten halott?
Oszd meg ezt az oldalt: Facebook icon Twitter icon Pinterest icon Email icon
© Copyright Got Questions Ministries