Kérdés
Mit jelent a 2Timótheus 2:15 igeversben szereplő azon felszólítás, mely arra hív fel, hogy "Isten előtt becsületesen megállj"?
Válasz
Pál apostol arra buzdította Timótheust, hogy keményen dolgozzon és szorgalmasan tanuljon, hogy így biztos lehessen abban, hogy Isten jóváhagyásával kezeli a Szentírást: "Igyekezzél, hogy Isten előtt becsületesen megállj, mint oly munkás, a ki szégyent nem vall, a ki helyesen hasogatja az igazságnak beszédét" (2Timótheus 2:15, KAR).
"Igyekezzél, hogy Isten előtt becsületesen megállj" - ez egy olyan, mára már némileg avíttnak ható nyelvezetbe burkolt üzenet, melynek helyes értelmezése adott esetben kihívás elé állíthatja a mai Biblia-olvasókat. Az "Igyekezz kipróbált emberként megállni az Isten előtt" (MBT), valamint "Igyekezz mindent megtenni, hogy Isten tetszését elnyerjed" (EFO) e passzus olyan modernebb fordításai, amelyek minden bizonnyal jobban érthetővé teszik az eredeti szöveget a Biblia mai olvasói számára.
Éppúgy, mint ahogyan napjainkban, a hamis tanítók az ősegyházban is problémát jelentettek. A lelkipásztorok és gyülekezeti vezetők feladata, hogy megóvják Isten népét az ezek által terjesztett elvetemedett tanításoktól, melyek megfojtják a Szentírás igazságát, és istentelen életvezetésre visznek (2Timótheus 2:16-17). Pál apostol azt mondja Timótheusnak, hogy figyelmeztesse Isten népét: "...Figyelmeztesd őket Isten jelenlétében, hogy ne vitatkozzanak bizonyos szavakon, mert annak semmi értelme! Sőt, az ilyen vitatkozás kárt okoz azokban, akik hallgatják!" (2Timótheus 2:14, EFO). Timótheusnak meg kellett parancsolnia az embereknek Isten színe előtt, hogy hagyják abba az Ige betűin való vitatkozást, és ne hallgassanak azokra, akik értelmetlen szőrszálhasogatásukkal széthúzást szítanak soraikban. Az ilyen elméletekbe való belemerülés - vagyis teológiai hegyek összehordása oktalan emberi beszédekből - ugyanis szellemi romlást von maga után.
Az "igyekezzél, hogy Isten előtt becsületesen megállj" felszólítás azt jelenti, hogy olyan életvezetésünk legyen, hogy elnyerjük Isten jóváhagyását. Jézus Krisztus követőinek, de különösen a lelkipásztoroknak és tanítóknak, kitartóan kell azon munkálkodniuk, hogy helyesen értsék és magyarázzák Isten Igéjének igazságát. Az eredeti nyelven a 2Timótheus 2:15-ben szereplő "becsületesen" megállni kifejezés voltaképp arra mutat rá, hogy egy adott személy/dolog "kipróbált és igaz", azaz kiállta a próbát és hitelesnek bizonyult. Az Isten jóváhagyásának elnyerése úgy tűnik arra utal, hogy átmentünk egy (szellemi) "átvilágításon" (lásd 1Thesszalonika 2:4).
Isten jóváhagyott munkásai helyesen hasogatják, kétélű kardként forgatják az igazság Igéjét. A helyesen hasogatni mint kifejezés az eredeti görög szövegben szó szerint azt jelenti, hogy "egyenesen vágni". A lelkipásztorok és tanítók Isten Igéjének képzett munkásai kell legyenek, akik gondosan és alaposan utánajárnak Isten a Szentírásban közölt kijelentésének, és semmilyen módon nem térnek el attól, vagy torzítják el annak üzenetét (5Mózes 4:2; 12:32; Példabeszédek 30:5-6; Jelenések 22:18-19). Egyenes érvmenet mentén érvelve segítenek olyan stabil alapot építeni, ami kiállja az idők próbáját (2Timótheus 2:19). A jóváhagyott munkás olyan, mint a béreai gyülekezet tagjai, "...kik bevevék az ígét teljes készséggel, naponként tudakozva az írásokat" (Apostolok Cselekedetei 17:11). Az ilyen ember tanulmányozza Isten Igéjét, majd igyekszik azt a saját életére alkalmazni.
Az Isten által jóvá nem hagyott munkás értelmetlen beszédeivel ferde ösvényekre téved, istentelen fecsegéssel, hamis ismereteibe kapaszkodva és a hitet elhagyva pedig egyre távolabbra sodródik az igazságtól (1Timótheus 1:6; 6:20; 2Timótheus 2:16-18). Meg van írva, hogy "...a származással kapcsolatos ostoba vitatkozásokat és a Mózes Törvénye körüli veszekedéseket! Ezek értelmetlen és haszontalan dolgok" (Titusz 3:9, EFO), igyekezzünk tehát ezekbe nem belefolyni. Pál apostol az Isten jóváhagyása nélküli munkásokat úgy jellemzi, mint akik "nagyra tartják magukat", ugyanakkor "...semmihez sem értenek igazán. Valójában az a betegségük, hogy szeretnek vitatkozni, és bizonyos szavak miatt huzakodni. Ebből azonban csak irigység, veszekedés, egymás sértegetése és gonosz gyanúsítás származik" (1Timótheus 6:4, EFO).
Azok a keresztény tanítók, akik Isten jóváhagyásában részesültek és arról bizonyságot is tettek, nem fognak szégyent vallani. Pál apostol Jézus Krisztus szolgájaként ezt tűzte ki szilárd célul maga elé: "...nem fogok szégyent vallani semmiben. Sőt, bátran meg fog mutatkozni bennem ... hogy Krisztus mindenkinél hatalmasabb", akár éljen, akár haljon (Filippi 1:20, EFO).
Pál Timótheushoz intézett utasítása, vagyis hogy "becsületesen megállj"-on Isten munkájában, visszhangzik abban a következő igerészben is, melyben mindenféle szabadkozás és ál-alázat nélkül Isten igaz tanúságtevőjeként ajánlja magát: "Annakokáért, mivelhogy ilyen szolgálatban vagyunk, a mint a kegyelmet nyertük, nem csüggedünk el; Hanem lemondtunk a szégyen takargatásáról, mint a kik nem járunk ravaszságban, és nem is hamisítjuk meg az Isten ígéjét, de a nyilvánvaló igazsággal kelletjük magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt" (2Korinthus 4:1-2).
English
Mit jelent a 2Timótheus 2:15 igeversben szereplő azon felszólítás, mely arra hív fel, hogy "Isten előtt becsületesen megállj"?
