Mire utal Isten változhatatlansága?


Kérdés: Mire utal Isten változhatatlansága?

Válasz:
Isten változhatatlanságát (immutabilitása) a Szentírás világosan tanítja. A Malakiás 3:6-ban például Isten kijelenti: „én, az Úr, meg nem változom" (Károli). (Ld. még 4Mózes 23:19 1Sámuel 15:29, Ézsaiás 46:9-11, Ezékiel 24:14.)

A Jakab 1:17 szintén Isten változhatatlanságát tanítja: „minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása." A „fénynek és árnyéknak váltakozása" arra utal, hogy mi miként látjuk a napot: elsötétül, úgy tűnik, hogy mozog, és árnyékot vet. A nap minden nap felkel és lenyugszik, megjelenik és eltűnik; az év különböző szakaszaiban egyik égövből a másikba lép. De Istennél, aki, lelki értelemben maga a világosság, egyáltalán nincs sötétség, nincs benne semmi vált(ak)ozás, vagy semmi hasonló. Isten a természetét, tökéletességét, céljait, ígéreteit és ajándékait tekintve változhatatlan. Mivel szent, nem fordulhat a gonosz felé, és Ő, aki a fény forrása, nem is tud sötétséget generálni. Mivel minden jó és tökéletes ajándék tőle származik, a gonosz nem származhat tőle, és senkit nem is tud gonosszal kísérteni (Jakab 1:13). A Biblia világosan tanítja, hogy Isten nem gondolja meg magát, nem változtatja meg akaratát és természetét.

Számos logikai oka van annak, amiért Isten változhatatlan. Először, ha valami változik, a kronológia sorrendben kell történjen. Kell legyen egy időszak a változás előtt, és egy időszak a változás után. Ezért ahhoz, hogy változásra sor kerülhessen, az idő keretei közt kell léteznie; Isten azonban örök, és az idő keretein kívül létezik (Zsoltárok 33:11, 41:13, 90:2-4, János 17:5, 2Timóteus 1:9).

Másodszor, Isten tökéletességéhez szükség van változhatatlanságra. Ha valami megváltozik, akkor az vagy jobb lesz, vagy rosszabb, mert ha semmi különbség nem áll be, akkor nem változott. A változáshoz elengedhetetlen, hogy valami vagy megszerez egy szükséges dolgot amitől jobbá válik, vagy elveszít egy szükséges dolgot, amitől rosszabb lesz. De mivel Isten tökéletes, semmire sincs szüksége. Ennélfogva nem válhat jobbá. Ha viszont Isten elveszítene valamit, akkor már nem lenne tökéletes, ezért rosszabbá sem válhat.

Harmadszor, Isten mindentudásához szükség van változhatatlanságra. Ha valaki meggondolja magát, gyakran azért teszi, mert új információhoz jutott, amelynek korábban nem volt birtokában, vagy mert a körülmények megváltoztak, és egy más fajta hozzáállást vagy tettet követelnek meg. Mivel Isten mindentudó, soha nem tudhat meg valami újat, amit addig ne tudott volna. Ezért, amikor a Biblia Isten arról beszél, hogy Isten meggondolta magát, úgy kell értelmeznünk, hogy a helyzet vagy körülmény változott meg, nem Isten. Amikor a 2Mózes 32:14 és 1Sámuel 15:11-29 azt mondja, hogy Isten meggondolta magát, egyszerűen arról van szó, hogy másképp bánik és jár el külsőségekben az emberrel.

A 4Mózes 23:19 szintén Isten változhatatlanságát tanítja: „Nem ember az Isten, hogy hazudnék, nem embernek fia, hogy bármit megbánna. Mond-e olyat, amit meg ne tenne, ígér-e olyat, amit nem teljesít?" Nem, Isten nem gondolja meg magát. Ezek a versek Isten változhatatlanságának tanát támasztják alá. Ő nem változik, és nem is változhat.

English


Vissza a magyar oldalra
Mire utal Isten változhatatlansága?