Ha Isten mindenhol jelenlévő, akkor a pokolban is jelen van?


Kérdés: Ha Isten mindenhol jelenlévő, akkor a pokolban is jelen van?

Válasz:
Isten mindenhol jelenlévő, azaz omniprezens, ez az egyik meghatározó tulajdonsága. Igazságossága azonban legalább ennyire alapvető vonása, így tehát egy napon arra is sor fog kerülni, hogy meg fog ítélni minden olyan bűnöst, akik nem hívták fel hittel Jézus Krisztus nevét, akik nem bíztak az Ő megváltásában. Olyan Istenünk van, Aki valósággal mindenhol jelen van, Aki a pokolnak nevezett helyet is fenntartja azon bukott angyalok és kegyelmét elutasító emberek számára, akik az Ő jelenlététől távol akarnak lenni (lásd Máté 25:41).

A mai kérdésünk tekintetében három igehely kiemelten fontos, így rövid vizsgálatunkat azok fényében fogjuk levezetni. Az első igerész a Zsoltárok 139: 7-12, melyben Dávid király Isten Szent Lelke által következőképp nyilatkozik: "Hová menjek a te lelked elől és a te orczád elől hova fussak? Ha a mennybe hágok fel, ott vagy; ha a Seolba vetek ágyat, ott is jelen vagy." A Seol szó egy héber főnév latin betűs átirata, melynek jelentése "sír", a "halottak helye". A Seol egy igen tág fogalom, mely semmiképp sem azonos a pokollal, amely kifejezés az örök szenvedés helyét jelöli.

A Thesszalonikabeliekhez írt második levél igaz bizonysága szerint mindazok, akik hátat fordítanak Istennek, "meg fognak lakolni örök veszedelemmel az Úr ábrázatától, és az ő hatalmának dicsőségétől" (2.Thesszalonikabeliekhez 1:7-9). A Jelenések könyvének 14:10 igerészében azonban az áll, hogy minden ember, aki istenként tiszteli majd az Antikrisztust, "...iszik az Isten haragjának borából...és kínoztatik tűzzel és kénkővel a szent angyalok előtt és a Bárány előtt". Ha egy kicsit közelebbről vesszük szemügyre az eredeti görög szöveget, akkor viszonylag gyorsan magyarázatot találunk erre a látszólagos formai ellentmondásra, vagyis arra, hogy az előbbi igerészben a hitetlenek elűzetnek Isten jelenlétéből, míg az utóbbiban Isten "előtt" vannak.

A Jelenések 14:10-ben található "jelenlétében" szó (Károli-fordítás szerint "előtt") az enopion görög szó fordítása, ami azt jelenti "valaki jelenlétében", "valaki előtt". Ez tehát első sorban egy térbeli fogalom, ami szó szerinti, mérhető fizikai távolságot jelöl. A Thesszalonikabeliekhez írt második levélben ezzel szemben a prosopon görög szó áll, ami legtöbbször egy személy tekintetére (értsd arcára), vagy külső megjelenésére utal. A Pál apostolon keresztül dolgozó Szent Lélek látszólag Ézsaiás próféta könyvének 2:10 igehelyén található szófordulatot visszhangozza (a Szeptuaginta fordítás szerint). További utalásokat is találunk arra, hogy Isten és gyülekezete — itt a földi világban még — "különálló". Jézus Krisztus halálakor hallatott kiáltása is alátámasztja ezt (Máté 27:46; Márk 15:34). A teológus, Dr. Louis Berkhof nézete szerint, Pál apostol a prosopon szóval "az Istentől való teljes elválasztásra" utal. Ez a megállapítás jól illeszkedik a pokol leírásába, hiszen az a menny szöges ellentettje. A mennyben persze nem azért lesz teljességben és minden elképzelhető áldásban részünk, mert térben közelebb vagyunk Istenhez, hanem azért, mert tökéletes egységre lépünk Ővele. Mivel a pokolban az Istentől való teljes elválasztás valósul meg, ezért Isten áldásai is hiányoznak onnan.

Végső soron tehát azt kell mondjuk, hogy Isten bizonyos értelemben nagyon is jelen van a pokolban, vagy helyesebben a pokol mindig szemei előtt van. Isten mindig is mindenhol jelenlévő, és örökre az is marad, vagyis azt is mindig tudni fogja, hogy pontosan mi történik a pokolban. Ebből a tényből persze még nem következik az, hogy a tömlöcben ülő lelkeknek valaha bármiféle kapcsolatuk lesz Istennel, vagy hogy szólhatnak Hozzá.

English


Vissza a magyar oldalra
Ha Isten mindenhol jelenlévő, akkor a pokolban is jelen van?

Tudja meg, hogyan kell ...

Örökkévalóság Istennel



Bocsáss meg Istentől