Kérdés
Hogyan ismerhetem meg Isten életemre vonatkozó akaratát?
Válasz
Természetesen fontos Isten akaratát ismerni. Jézus Krisztus egy ízben azt
mondta, hogy azok az igazi családtagjai, akik megcselekszik az Atya
akaratát: “Aki az Isten akaratát cselekszi, az az én fivérem, nővérem és az
én anyám” (Márk 3:35). Isten akaratát pedig nyilván csak úgy lehet
megcselekedni, ha ismerjük is azt. A két tesvérről szóló példázat nyomán
Jézus megdorgálta a példázatot hallgató főpapokat és a nép véneit, rámutatva, hogy ők nem teljesítették az Atya arra néző akaratát, hogy térjenek meg és higgyenek Őbenne (lásd Máté 21:32,
KAR alapján). Az Atya akarata legalapvetőbb szinten tehát az, hogy térjünk meg
bűneinkből, továbbá hogy (megváltásunkért) teljes szívből, teljes lélekből, teljes
elménkből és minden erőnkből az Úr Jézus Krisztusban bízzunk. Amennyiben ezt
az első lépést még nem tettük meg, akkor Isten életünkre vonatkozó alapvető akaratát
sem fogadtuk még el.
Amikor aztán elfogadjuk és befogadjuk Jézust egyedüli Megváltónkként, akkor
azzal máris Isten gyermekeivé válunk (János 1:12). Ő ettől a pillanattól fogva jó Atyaként, hű
pásztorként szeretne minket vezetni az Ő Útján (Zsoltárok 143:10). Isten
tehát nem rejtegeti előttünk életünkre néző akaratát – épp ellenkezőleg –
egyre inkább fel akarja fedni azt előttünk! Ennek érdekében már számos
útmutatást adott nekünk az Igéjében. Ezek közül egyesek így hangzanak:
“mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata...” (1Thesszalonika 5:18,
MBT). Mindenért, azaz hetünk legrosszabb óráiért is. Az szintén Isten
akarata, hogy jó tetteket vigyünk véghez (lásd 1Péter 2:15). Isten ugyanakkor a
folyamatos megszentelődésünket is szeretné: “Az az Isten akarata, hogy
megszentelődjetek: hogy tartózkodjatok a paráznaságtól” (1Thesszalonika 4:3,
MBT).
Isten akarata tehát megismerhető, és Igéje által újra és újra
felidézhető ill. felidézendő. A Rómabeliekhez írt levél 12:2 igeverse ma is
így szól hozzánk: “és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg
értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az,
ami jó, ami neki tetsző és tökéletes” (MBT). Ebből az igerészből valami igen
fontos tűnik ki: Isten gyermeke tudatosan ellenáll annak, hogy e világhoz
igazodjon, ehelyett viszont Isten Szent Lelke által hagyja magát átformálni,
(Krisztus hasonlatosságára) átváltoztatni. Amint elméjét, azaz gondolkodását
Isten gondolatai szerint újítja meg, úgy egyre jobban megismeri Isten
tökéletes akaratát is.
Isten akaratát fürkészvén mindenekelőtt azt kell észbe venni, hogy az, ami tenni
fontolgatunk, nem megy-e szembe a Biblia szellemével, esetleg konkrétan nem
tiltja-e az Írás. Isten Igéje például tiltja a lopást. Mivel Isten
világosan kinyilvánította az ezt a témát illető akaratát, tudjuk, hogy nem
lehet az az Ő akarata, hogy ilyet tegyünk – még akkor sem, ha színes
filmek tömegei istenítenek bankrablókat és gengsztereket. Mivel az erre néző
akaratát kijelentése által tehát már ismerjük, így efölött nem is kell nagyon
imádkozni (ha mégis erre irányuló kísértést érzünk, akkor afelett viszont már
nagyon is). Azt is jól tesszük, ha olyan dolgokon gondolkozunk, és olyan dolgokat valósítunk
meg, melyek Isten dicsőségét öregbítik, valamint az embertársaink és a
saját szellemi-lelki növekedésünk szolgálják.
Isten életünkre néző akaratának kiderítése időnként nehéznek bizonyul,
ugyanis az türelmet igényel részünkről, ami – a legkevesebb kivételtől
eltekintve – finoman szólva nem éppen veleszületett emberi erényünk. Bukott
lényünkből fakad, hogy Isten teljes életünkre néző akaratát meg akarjuk tudni
– itt és most, de lehetőleg már tegnap! Ő viszont az esetek legtöbbjében nem
így munkálkodik az ember életében: Isten rendre csak a következő szükséges
lépést tárja fel előttünk. Minden ilyen új lépés hitet igényel részünkről.
Ezt nem csupán azért teszi így, hogy folyamatos bizalommal viseltessünk felé,
hanem mert teljes életünk nehézségeit előrelátva összeomlanánk azok súlya
alatt, teljes életünk sikereit előrelátva pedig felfuvalkodnánk, és az volna vesztünkre.
A lényeg tehát az, hogy míg a következő útmutatásra várunk,
addig olyan cselekedetekben buzgólkodjunk, melyekről már megbizonyosodtunk, hogy azok
helyénvalóak életünkben.
Sokszor azt szeretnénk Istentől, hogy bárcsak konkrétan megmondaná, milyen
munkát vállaljunk, hol telepedjünk le, ki legyen az életre szóló társunk stb. Isten azonban
azt szeretné, hogy szabad akaratból hozzunk döntéseket, és amennyiben
szívünket már odaszántuk Neki, akkor nem éppen kevés eszköze van arra, hogy
visszatartson minket az esetleges rossz döntéseinktől is.
Minél jobban megismerünk egy személyt, annál jobban megismerjük a vágyait, az
akaratát is. Mikor például a játszó kisfiú labdája a forgalmas úttesten túlra
gurul, akkor már tudja, hogy nem szabad ész nélkül utánafutnia, mert apukája
– fia legjobb érdekét szem előtt tartva – ezt nem szeretné. A kisfiú tehát
nem kell külön megkérdezze az apját, hiszen ismerve őt már tudja, mi az
akarata. Ez az Istennel való kapcsolatunkban sincs másképp. Minél több időt
töltünk Istennel (Igéje tanulmányozása-, imádság-, valamint a Neki való
engedelmeskedés által), annál inkább azt fogjuk magunkon észrevenni, hogy
Krisztus értelme egyre tágasabb teret foglal majd el gondolatvilágunkban az Ő
Szent Lelke által (lásd 1Korinthus 2:16). Amint egyre jobban megismerjük Őt,
egyre jobban megismerjük majd az életünkre néző akaratát is. Újra és újra azt
fogjuk tapasztalni, hogy Isten útmutatása már készen várt ránk: “A
feddhetetlenek útját igazságuk egyengeti, de a bűnös elbukik bűnössége miatt”
(Példabeszédek 11:5, MBT). Boldog az az ember, akik már felismerte, hogy az ő
feddhetetlensége miben, pontosabban Kiben található!
Minél több időt töltünk Istennel, és egyre inkább azt szeretnénk, hogy az Ő
akarata jusson érvényre az életünkben (felismerve, hogy annál jobbat sosem
akarhatnánk magunknak), Ő annál mélyebbre fogja ültetni akaratát,
vágyait a szívünkbe. “Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit!”
(Zsoltárok 37:4, MBT).
https://www.gotquestions.org/know-God-will.html English
Hogyan ismerhetem meg Isten életemre vonatkozó akaratát?
