Kérdés
Irán milyen szerepet játszik az utolsó időkben?
Válasz
Iránt, vagyis a Szentírás által Perzsiának vagy Elámnak nevezett térségét, több bibliai prófécia is említi a végidők kapcsán. Tekintettel arra, hogy Irán gyakran olyan országként szerepel a hírekben, ami fegyverkezésre (esetleg nukleáris hadviselésre is) törekszik, és ismételten fenyegetéseket intéz Izrael ellen, nyilván felkelti a bibliai próféciák tanulmányozóinak figyelmét. A 2025 júniusi konfliktus Izraellel csak még inkább a bibliai próféciákról szóló diskurzusok homlokterébe helyezte Iránt.
Irán valóban szerephez jut az utolsó időkben, de hogy azt jobban megérthessük, érdemes előbb egy kis történelmi kitekintést tennünk az országról és szomszédságáról a bibliai történelemírás tükrében. Jeremiás próféta megjövendölte, hogy Elám a Babilontól keletre-, Perzsiától nyugatra-, és a Médiától délre fekvő nemzeteket meghódítja és újra hatalomra tör (Jeremiás 49:34-39). Ennek a próféciának megfelelően Babilon Kr. e. 596-ban leigázta Elámot. Eztán azonban Perzsia Nagy Kürosz vezetésével mégis átvette az irányítást a terület felett, az elámiak és médek így a Perzsa Birodalom részévé váltak. Mikor a Médo-Perzsa birodalom hatalomra jutott, és i. e. 539-ben meghódította Babilont, azzal az Ézsaiás 21:2 próféciáját teljesítette be. Ez Dániel próféta idején ment végbe (Dániel 5. fejezet), így Dániel később maga is "Elám tartományában", Perzsiában élt (Dániel 8:2). Perzsia Eszter könyve és Nehémiás könyve első részének is történelmi pódiumául szolgál.
Perzsiának mint világhatalomnak Nagy Sándor hódításai vetettek véget, beteljesítve a Dániel próféta könyvének 8. fejezetében lejegyzett próféciát. A következő évszázadokban Perzsiát a szeleukidák, a párthusok, a szasszánusok, a rómaiak, a bizánciak, végül Kr. u. 636-ban a muszlimok kerítették uralmukba. 1501-ben pedig megalakult az iráni állam.
Az Újszövetség közvetve említést tesz iráni férfiakról, mivel "parthusok, médek és elamiták" is jelen voltak Jeruzsálemben pünkösd napján (Apostolok Cselekedetei 2:9). Ők azonban valójában olyan zsidók voltak, akik az ókori Perzsia, a mai Irán területén éltek, de akkor jelen voltak Jeruzsálemben, és így tanúi lehettek az egyház születésének.
Irán az utolsó időkben a Góg és Magóg csatájában részt vevő nemzetek egyikeként szerepel a Szentírásban, mely ütközet valószínűleg a nagy nyomorúság első felében zajlik majd. Az Ezékiel 38:5 igeverse Perzsiát kifejezetten Magóg/Oroszország szövetségeseként említi. További nemzetek, melyek szintén csatlakoznak ehhez a koalícióhoz többek között Szudán, Törökország, és Líbia. Ez a hatalmas hadsereg Izraelre fog törni, melynek népe abban az időben "békében és biztonságban" fog lakni (11. igevers).
E végidőkbeli invázió kimenetelét azonban már előre tudatta velünk Isten Igéje: Isten természetfeletti módon beavatkozik, Góg szövetsége pedig teljesen megsemmisül. "Izráel hegyein fogsz elesni valamennyi csapatoddal és a veled levő népekkel együtt. Mindenféle ragadozó madárnak és mezei vadnak adlak eledelül..." (Ezékiel 39:4-5). Az Oroszországgal szövetséges Irán azt fogja hinni, hogy Izrael elleni inváziójuk biztos győzelmet jelent, Istennek azonban merőben más tervei vannak. Jeruzsálem védelmezése által Isten határozott üzenetet küld a világnak: "Megismertetem szent nevemet népemmel, Izráellel, és többé nem hagyom, hogy gyalázzák szent nevemet. Akkor megtudják a népek, hogy én, az Úr, Izráel Szentje vagyok" (7. igevers).
English
Irán milyen szerepet játszik az utolsó időkben?
