Kérdés
Ki volt az agágita Hámán?
Válasz
Az Eszter könyvének 3:5-6 igerésze Hámánt Márdokeus-, és egyben a zsidó nép ellenségeként mutatja be: "És látván Hámán, hogy Márdokeus térdet nem hajt és nem borul le előtte, megtelék Hámán haraggal. De kevés volt előtte, hogy csakis Márdokeusra magára vesse rá kezét, (mert megmondták néki Márdokeus nemzetségét) azért igyekezett Hámán elveszteni minden zsidót, a ki Ahasvérus egész országában vala, a Márdokeus nemzetét." Hámán célja ettől fogva a zsidó nép kiirtása volt, ezzel pedig Eszter és népe ellenlábasává vált, ahogy arról Eszter ihletett könyve hitelesen számot ad.
Hámán agágita származású volt, egy bizonyos Hammedáta fia. Hámán valószínűleg Agág, az amalekiták királyának, a zsidó nép régi ellenségének leszármazottja volt. Isten évszázadokkal korábban azt mondta Saul királynak, hogy törölje el az amalekitákat (lásd 1Sámuel 15:3), Saul viszont nem engedelmeskedett a parancsnak. Engedetlensége királyi pozíciója elvesztéséhez vezetett, Eszter korára pedig így már az összes zsidót a megsemmisülés veszélye fenyegette.
Hámán egy Zéres nevű asszonyt vett feleségül, aki tíz fiat szült neki. Hámán Xerxész király (más nevén Ahasvérus) közeli bizalmasa volt. Hámán, amint azt fent olvashattuk, magára vette, hogy Márdokeus nem hajolt meg előtte, személyes sértettségtől vezérelve pedig minden zsidó iránt gyilkos gyűlölettel kezdett viseltetni.
A királyhoz fűződő kapcsolatát kihasználva Hámán egy, a zsidó nép kiirtását legitimáló törvényt hozott: "...elküldettek a levelek futárok által a király minden tartományába, hogy kipusztítsák, megöljék és megsemmisítsék mind a zsidókat, ifjútól a vénig, gyermekeket és asszonyokat egy napon, tizenharmadik napján a tizenkettedik hónapnak, (ez Adár hónapja) és hogy javaikat elragadják" (Eszter 3:13). Hámán sorsvetéssel (héberül purim) választotta ki a mészárlás napját. Mivel Hámán példát akart statuálni Márdokeuson, egy körülbelül 75 láb magas akasztófát építtetett külön neki, hogy azon végezhesse ki ellenségét (Eszter 5:14).
Isten azonban képes jóra fordítani legrosszabb dolgokat is. Hámán legnagyobb bánatára Xerxész király (aki nem tudott Hámán Márdokeus elleni bosszújáról) megparancsolta, hogy Márdokeust részesítsék nyilvános királyi tiszteletben, amiért előzetesen meghiúsított egy ellene tervezett összeesküvést, merényletet. Hámán teljes megaláztatására a király úgy rendelkezett, hogy maga Hámán végezze el a tiszteletadást - Hámánnak így az lett a feladata, hogy a király lovára ültetett Márdokeust végigvezesse a városon, és mindenki számára jól hallhatóan, fennhangon hirdesse a király iránta való megbecsülését (Eszter 6:10-11). Zéres és Hámán tanácsadói ezt a fordulatot olyan rossz előjelnek tekintették, ami már Hámán közeli bukását vetítette előre (Eszter 6:13).
Eszter királynő, aki maga is zsidó volt, arra használta fel pozícióját, hogy közbenjárjon népéért. Ezt úgy érte el, hogy meghívta a királyt és Hámánt két lakomára, amit Hámán (aki előtt nem volt ismert a királynő származása) nagy megtiszteltetésnek tekintett. A második lakomán Eszter aztán szembesítette a királyt Hámán zsidók elleni összeesküvésével. A király erre feldühödve hagyta el a vacsoratermet (Eszter 7:7).
Hámán látva, hogy kivívta Xerxész haragját, Eszter elé borult, hogy az életéért könyörögjön. A király ekkor lépett be újra a terembe, és mikor meglátta Hámánt a királyné előtt leborulva a díványon, így szólt: "...Erőszakot is akar elkövetni a királynén én nálam a házban?!..." (Eszter 7:8). A király egyik eunuchja ekkor azt is közölte a királlyal, hogy Hámán már akasztófát is készíttetett Márdokeusnak. Erre "...a király így szólt: Akasszátok föl rá! Föl is akasztották Hámánt arra a fára, amelyet ő állított Mordokajnak. Azután lecsillapodott a király haragja" (Eszter 7:9-10, MBT). Hámán a zsidó néppel szembeni ellenségeskedése végtére önnön halálához vezetett. A Példabeszédek 26:27 igeverse most is igaznak bizonyult: "A ki vermet ás másnak, abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza".
A zsidók elpusztítására kijelölt végzetes napon végtére épp a zsidók ellenségei pusztultak el (Eszter 9:6-9, 16). Hámán tíz fiát szintén felakasztották (14. igevers).
A zsidó Purim ünnepe, amely az Eszter könyvében közvetített szabadulást ünnepli meg, Hámán sorsvetéséről kapta nevét. Purimkor a zsinagógákban Eszter könyvét olvassák fel, minden alkalommal pedig, mikor a "Hámán" név elhangzik az Írásban, a hallgatóság graggernek (vagy groggernek) nevezett racsnis zajkeltő eszközökkel, vagy bármi más hangos és idegesítő zajjal nyomja el a név puszta hallását is. Ilyenkor mindig ébresztőórák csörgésével, játék-xilofonokkal, gombostűkkel kipukkasztott lufikkal, babasírás hangjával, játék-szirénákkal, sípokkal ricsajoznak.
Hámán gonosz neve tehát szimbolikusan ki van törölve, Hámán élete pedig jól példázza, hogy milyen sors vár azokra, akik szembeszállnak Istennel és az Ő népével. Isten ellen fordulni, az Ő népét üldözni hiábavaló - ez sem Hámán-, sem Antiochus Epifánész-, sem pedig Adolf Hitler esetében nem vezetett a várt eredményre, és éppennyire kevéssé lesz sikeres az Antikrisztus esetében is.
English
Ki volt az agágita Hámán?
