Kérdés
Mit foglal pontosan magába a "God of the gaps"-érv?
Válasz
A "God of the gaps"-érvet valahogy így lehetne magyarul visszaadni: "a hézagok Istene-érv" vagy a "tátongó űr Istene-érv". Mivel mindkét megnevezés nevetségesen ostobán hangzik, és mivel ezen érvrendszer magyar nyelven nem illettetett eddig külön névvel, így az angolszász nyelvterület kifejezését vesszük át. Tartalmát tekintve a "God of the gaps"-érv arra a jelenségre utal, mely szerint egyre inkább hajlunk arra, hogy a minket körülvevő világegyetemet teljesen megismerhetőnek-, és természetes folyamatok által leírhatónak tekintsük. Ennek mentén tehát már csak olyan dolgokat tulajdonítunk Isten működésének, melyeket a tudomány (még) nem volt képes hitelt érdemlően magyarázni. Más szavakkal tehát Isten működési területét már csak a tudományos elméletekben tátongó űrre, vagy hézagokra korlátozzuk, innen ered az érvrendszer elnevezése is, vagyis a a hézagok Istene-érv, amit ígérünk, most használtunk utoljára.
Könnyen belátható, hogy ha a tudományos ismereteink bővülésével minél több jelenséget címkézünk "természetes" jelenségnek, akkor Isten közbeavatkozása és működése annál jobban veszít jelentőségéből. A legharsányabb kritikus hangok sűrűn mondják, hogy a jelenségek természetfeletti magyarázatainak száma egyre jobban vissza kell essen, és így az előzőleg Isten hatáskörébe sorolt dolgok körének is csökkennie kell.
A modern tudomány és technológia térnyerése által azonban, egyszerre csak a nyúl vállára került a vadászpuska. Az elektronmikroszkópok korának beköszöntével a múlt században váltunk először képesek arra, hogy az egyszerűnek vélt egysejtű organizmusok működésébe mélyebb betekintést nyerjünk. Amiről eredetileg azt feltételezték, hogy csak egy sejtfal által körülhatárolt kezdetleges amőba, vagy valami random módon összeállt protoplazma, arról egyre inkább bebizonyosodott, hogy messze több információt-, és sokkalte komplexebb struktúrákat rejt magában, mint azt valaha valaki is el merte volna képzelni.
Így sok olyan dologról, amit a 20. század eleji tudomány megfejetett titoknak tekintett, egyszerre csak kiderült, hogy a naturalista paradigma keretein belül egyszerűen nem magyarázhatóak. Napjaink tudományos eredményei az evolúciós elméletben egyre nagyobb következetlenségekre, és egyre tátongóbb hézagokra mutatnak rá.
Az egysejtűek egyszerűnek vélt felépítéséről csak a közelmúltban sikerült reális képet kapnunk. Ennek folytán kiderült, hogy sok jelzővel lehet ezen életformákat illetni, de az "egyszerű" még véletlenül sem szerepel közöttük. Az anyagot szervező információ minősége csak a legeslegkisebb vonatkozásaiban tekinthető anyaginak, azaz az információ puszta léte és eredete már nem vezethető le olyan könnyen anyagi folyamatokból (gondoljunk csak arra, hogy egy DNS-szálban az anyag már szinte csak atomi, vagy ahhoz elég közeli szinten van jelen).
Isten létezésének a tényét időközben már tárgyilagos tudományos megállapításokból is le lehet vezetni, nem pedig csak szubjektívnak nevezhető feltevésekből, mint az elmúlt évezredek során. Sok ember azonban homokba dugja a fejét, és megvakítja magát, hogy ne is lássa a nyilvánvalót. A Szentírás követekező passzusa ezekhez az emberekhez szól. "Mert nyilván van az Istennek haragja mennyből, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal feltartóztatják. Mert a mi az Isten felől tudható nyilván van ő bennök; mert az Isten megjelentette nékik: Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek" (Rómabeliekhez 1:18-20). A menthetetlen szó régiesebb használata itt arra utal, hogy nincs lehetőség mentegetőzésre. Jézus Krisztust megmentésébe kapaszkodva nincsen olyan ember, akit Ő ne tudna megmenteni. God of the gaps-érv egy jó példa az igazság effajta feltartóztatására, hiszen Istennek csak azokra az esetekre szán holmi beugró szerepet, mikor a jelenségek már nagyon nyakatekert és kiforgatott módon sem magyarázhatóak a naturalista paradigma keretein belül. Egyes embereket ez azon hamis konklúzióra levonására késztet, mely szerint Isten nem egy olyan mindenható, mindentudó és mindenhol jelenlévő, személlyel rendelkező Lény, mint Akiről a Szentírás és az Úr Jézus is élő bizonyságot tesz.
Számos olyan dolog és jelenség létezik, amelyre a természettudományok egyszerűen nem tudnak kielégítő magyarázatot adni. Ezek közé sorolható a világegyetem, az idő és az anyag kialakulása, illetve a tér-idő kontinuum létrejötte, valamint számos kozmológiai állandó finomhangoltsága. Az élet eredete és annak pontos kifejlődése is ezen jelenségek közé tartozik. Nem kevésbé a minden élő organizmust szervező specifikus információs rendszerek, melyek eredetét spontán kifejlődés útján soha nem lesznek képesek megmagyarázni, hiszen az információ soha nem állhat elő önmagából. Így tehát a természetfeletti magyarázatot sem lehet teljesen kizárni a megfigyelhető világegyetemben tapasztalható jelenségek értelmezéséből, vagyis újra is újra bebizonyosodik azon igazság, amit Isten élő és ható Igéje már a kezdetek kezdete óta állít, vagyis hogy "Kezdetben teremté Isten az eget és a földet" (1. Mózes 1: 1).
English
Mit foglal pontosan magába a "God of the gaps"-érv?
