Kérdés
Dávid valóban együtt uralkodik majd Jézussal az ezeréves királyságban?
Válasz
A nagy nyomorúság és az armageddoni csata után Jézus megalapítja majd ezeréves királyságát a földön. Jeremiás próféta könyvének 30. fejezetében Isten azt ígéri Izráelnek, hogy az idegen elnyomás igáját messzire veti tőlük, ők pedig “...szolgálnak az Úrnak az ő Istenöknek, és Dávidnak az ő királyoknak, a kit feltámasztok nékik” (9. igevers). Ugyanezen időről Isten így szól Ezékiel prófétán keresztül: “És az én szolgám, Dávid lesz a király ő rajtok, s egy pásztora lesz mindnyájoknak; és az én törvényeim szerint járnak, s parancsolataimat megőrzik és cselekszik” (Ezékiel 37:24). Jeremiás és Ezékiel próféták jövendöléseiből egyesek arra következtetnek, hogy Dávid király feltámad a millennium alatt és társuralkodó lesz Izrael fölött, vagyis Jézus Krisztussal együtt uralkodik majd a királyságban.
Meggyőződésünk, hogy Jeremiás és Ezékiel próféciái a következőképp értendőek: a zsidók egy napon visszatérnek saját országukba, a rabszolgaságuk igája végképp összetöretik, Istennel való közösségüket helyreáll, és az Úr olyan királyt ad nekik, akiben örömét leli, aki az Ő szíve szerint való. Ez a király bizonyos értelemben olyan lesz, mint Dávid a régi időkből. Ezek az igerészek nem utalhatnak másra, mint a rég várt Messiásra, az Úr szolgájára (lásd “az én szolgám” vö. Ézsaiás 42:1). A zsidók néha "Dávidként" hivatkoztak a Messiásra, mert ismeretes volt köreikben, hogy Isten felkentje (a Messiás szó jelentése) Dávid vérvonalából/nemzetségéből fog származni. Ennélfogva az sem ritka, hogy az Újszövetség “Dávid fia”-ként utal Jézusra (Máté 15:22; Márk 10:47).
Azon kívül, hogy a Messiás valóban Dávid király vérvonalán öltött testet, más okai is vannak, hogy a Messiást "Dávidként" említi a Szentírás. Az Ószövetség idején élt Dávid király Isten szíve szerint való férfiú volt (Apostolok Cselekedetei 13:22). Őt személyesen Isten választotta (Sámuel próféta közreműködésével – a fordító megjegyzése), származása, társadalmi helyzete, és (akkori) életkora szerint ugyanis teljesen valószínűtlen volt, hogy király legyen belőle. Isten Szent Lelke azonban mégis betöltötte őt (1.Sámuel 16:12-13). Mindezt egybevetve azt mondhatjuk, hogy Dávid Krisztust ábrázolta ki, az általa megtestesített (teológia értelemben vett)“típus” az eljövendő Krisztus előrevetülő árnyéka volt. Illés, a próféta, az effajta tipológia egy másik megnyilvánulása: szolgálata olyannyira előrevetítette Keresztelő János jellemét és tevékenységét, hogy Malakiás próféta egyszerűen csak "Illyés"-nek nevezte őt (Malakiás 4:5 vö. Lukács 1:17; Márk 9:11-13).
Krisztus ezeréves földi országlása kezdetén, Dávid az összes többi ószövetségi szenttel (Isten minden egyes megváltottja az ószövetségi időkből – a fordító megjegyzése) egyetemben feltámad majd. Dávid tehát egyike lesz azoknak, akik Jézussal együtt uralkodnak a Királyságban (Dániel 7:27). Ugyanakkor Isten azt is megígérte, hogy minden hívő Vele együtt fog uralkodni a nemzeteken (Jelenések 2:26-27; 20:4), valamint hogy meg fogja ítélni a világot (1.Korinthusbeliekhez 6:2). A Szent Lélek, Péter apostolon keresztül, a “...választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép...”(1.Péter 2:9) nevekkel illeti az újjászületett keresztényeket. A Jelenések 3:21 igehely tanúsága szerint Jézus ezt mondja az Őbenne és Ő általa a világ felett győzedelmeskedő minden hívőről: “A ki győz, megadom annak, hogy az én királyiszékembe űljön velem...”. Bizonyos értelemben a keresztények tehát osztozni fognak a hatalmon Krisztussal (lásd Efézusbeliekhez 2:6). Arra nézve is rendelkezünk bibliai bizonyítékkal (például a tíz gíráról szóló példázatnak köszönhetően - Lukács 19:11-27), hogy az egyes hívek attól függően kapnak majd több vagy kevesebb hatalmat Királyságban, hogy a jelenvaló világban milyen hűen állnak az Isten által rájuk testált megbízatáshoz (Lukács 19:17).
Az Úr Jézus a királyok Királya (Jelenések 19:16). Testi értelemben Jézus a dávidi dinasztiából származik; de hatalom-, dicsőség-, igazságosság és minden más tekintetben teljes joggal nevezik Őt a Nagyobb Dávidnak. Meg van írva, hogy “...az uralom az Ő vállán lészen...” (Ézsaiás 9:6). Az Ó- és Újszövetség hűen tárja fel előttünk, hogy a jövő királya, Aki a millennium és az egész örökkévalóság ideje alatt uralkodik, maga Jézus Krisztus, és csakis Ő (Jeremiás 23:5; Ézsaiás 9:7; 33:22; Jelenések 17:14; 1.Timótheus 6:15).
English
Dávid valóban együtt uralkodik majd Jézussal az ezeréves királyságban?
