Kérdés
Ki volt Charles Taze Russell?
Válasz
Charles Taze Russell annak a vallásnak az alapítója, amelyből végül a mai Jehova tanúi szervezete nőtte ki magát. Az ő példája jól mutatja, hogy megfelelő Biblia-ismeret híján lévő, csapongó emberek hogyan képesek a Szentírást úgy kiforgatni, hogy az a saját preferenciáiknak feleljen meg, továbbá hogy micsoda kriminális potenciál van a világban az ilyen tévelygések terjesztésére, mások megvezetésére. Russell szellemiségét az állhatatlanság, a be nem teljesült próféciák, és a sűrűn felizzó torzsalkodás jellemezte. Halála után követői különböző csoportokra bomlottak, a legbefolyásosabb csoport ekkor vette fel a Jehova tanúi nevet, élén Joseph Rutherforddal.
Charles Russell egy üzletember fia volt és presbiteriánus neveltetésben részesült. 1868-ban, 16 éves kora körül egy barátja szkeptikus kérdéseivel bogarat tett a fülébe. Ez a beszélgetés arra késztette, hogy megkérdőjelezze vallásos neveltetése helyességét. Russell eztán megismerkedett az adventizmussal, amelyet vallásánál, melyben nevelkedett, sokkal vonzóbbnak talált. 1870-re, azaz 18 éves korára egy kisebb Biblia-tanulmányozó csoportot is alapított, amelyet néhány hasonló gondolkodású tag és ő maga alkotott. Ez a csoport már akkor is bizonyos, a bibliai kereszténység tanainak élesen ellentmondó eszméket vallott. A továbbiakban ezeket soroljuk fel a teljesség igénye nélkül:
- A Szentháromság tanának elvetése.
- Annak hite, hogy Jézus azonos Mihály arkangyallal, valamint hogy Ő Isten első teremtménye (tehát maga nem a Teremtő).
- Annak hite, hogy a Szent Lélek csupán holmi erő, nem pedig egy személy.
- A pokol örökkévaló voltának elutasítása.
- Krisztus testi feltámadásának kétségbe vonása.
- A már-már megszállottságig fokozódó intenzitású érdeklődés Krisztus visszatérése iránt.
Charles Taze Russell kezdetben minden arra irányuló kísérletet elutasított, mely Krisztus visszatérte időpontjának prófétai megjósolására irányult. Ezen hozzáállását azonban gyorsan megváltoztatta, miután egy bizonyos Nelson Barbour nevű adventista íróval beszélt/levelezett. 1876-ra már meg volt róla győződve, hogy Krisztus 1878-ban tér vissza. A második eljövetelre készülve minden üzleti érdekeltségéből kiszállt, javait pedig pénzzé tette. E jóslat meghiúsulása aztán a Barbourral való szakításhoz-, ugyanakkor Russell hűségesebb követői szemében semmilyen arcveszteséghez nem vezetett. Az ezen csoporthoz tartozó tagok "Biblia-tanulók" néven váltak ismertté.
Russell 1881-ben alapította az Őrtorony Traktátus Társaságot. Később azzal állt elő, hogy Krisztus 1874-ben - szellemi értelemben - valóban visszatért, és hogy a világvége 1914-ben biztosan be fog következni. Russell tanítványai azt kezdték terjeszteni róla, hogy valójában ő a Máté 24:45-ben említett prófécia végidőkbeli beteljesülése, vagyis hogy ő az a "hű és bölcs szolga", aki rendíthetetlenül várja ura visszatérését. Bár Russell ezt konkrétan sosem állította magáról, sosem cáfolta a róla terjesztett dolgokat. Utódai, Joseph Rutherforddal egyetemben, később szintén magukra aggatták ezt a címet, és végül így váltak idővel az Őrtorony megkérdőjelezhetetlen szellemi tekintélyeivé. Russell halála előtt hat kötetet írt a spiritualitásról, amelyek együttesen Studies in the Scriptures (Tanulmányok a Szentírásról) címmel ismertek.
Az 1914-es év természetesen beköszöntött, de el is múlt Krisztus második eljövetele-, illetve minden olyan esemény nélkül, amit akárcsak távolról is Jézus második eljöveteleként lehetett volna beállítani. A Jehova tanúi a sokat emlegetett 1914-es évet illető nézeteiket azóta csak még nyakatekertebb magyarázatokkal próbálják a realitáshoz pászítani. Russell 1916-ban halt meg. Ez idő tájt jelent meg egy hetedik könyv, amit szintén állítólag maga Russell írt. Mint az azonban kiderült, a könyvet valójában Russell munkatársai írták, Rutherford pedig csak szerkesztette azt. A kötet körüli vita, valamint az 1914-es beteljesületlen prófécia miatti kiábrándultság szakadáshoz vezetett, amelynek eredményeképp Rutherford lett a később Jehova tanúira átnevezett csoport vezetője.
A Russell szellemi múltjába való rövid betekintés is bőven ad okot az aggodalomra. Tinédzserként még olyan gyéren ismerte a Szentírást, hogy nem tudott érdemben felelni kétkedő barátja szkepticizmusára. Két év elteltével ugyanez a tinédzser már azt feltételezte magáról, hogy bármely létező egyháznál helyesebben tudja értelmezni a Bibliát. Nem sokkal később drasztikusan megváltoztatta az eszkatológiai nézeteit, és egy utólag hamisnak bizonyult próféciát hirdetett. Russell azon a karizmán túl, amellyel képes volt a már eredendően is rokon-gondolkodású embereket magához vonzani, egyszer sem adta a különleges szellemi éleslátás képességének jelét. Tekintsük azonban szíve szándékát még olyan őszintének és tisztának (vagyis jóhiszeműen azt feltételezve, hogy tévedés, és nem aljas szándék motiválta próféciáit), ki kell mondani, hogy Charles Taze Russell egy hamis próféta, egy hamis evangélium tanítója volt (lásd Galata 1:8-9).
Bár a Biblia-tanulók csoportja valóban Russell hite és erőfeszítései gyümölcseként jött létre, azt mégis joggal mondhatjuk, hogy a napjainkban Jehova tanúi néven ismert csoportot sokkal inkább Joseph Rutherford, sem mint Charles Taze Russell formálta. Rutherford volt ugyanis az, aki bevezette a Jehova tanúi számos jellegzetes tanítását, például az ünnepeken és a szavazáson való részvétel-, valamint a születésnapok megülésének tiltását. Rutherford felelős továbbá a tanúk egyedülálló prófécia elemzési módszeréért, a Királyság-terem név bevezetéséért, és az agresszív, házról házra történő evangelizálás úzusáért. A Russell halála utáni években követőinek csupán körülbelül egynegyede maradt Rutherford mellett. A Jehova tanúi név felvétele is csak erre az időre tehető.
Charles Taze Russell élete és munkássága szemléletes példája annak, hogy a Szentírás miért hangsúlyozza annyira a bibliailag helytálló tanokon alapuló tanítványság kialakításának szükségességét (1Timótheushoz 3:16), hogy miért tartalmaz figyelmeztetéseket az Ige tapasztalatlan és tudatlan félrekezelésére vonatkozólag (2Péter 3:16-17), hogy miért helyezi előbbre az igazság keresését a velünk egyetértők elfogadásának keresésével (2Timótheushoz 4:3), valamint hogy miért figyelmeztet nagyon határozott szavakkal a Krisztus és az apostolok által átadott evangéliumtól való eltévelyedés csapdájára (Galata 1:8-9). Ha több ember lett volna hajlandó próbára tenni Russell állításait a Biblia fényében (Apostolok Cselekedeti 17:11), vagy ha hajlandóak lettek volna tudomásul venni, hogy prófétaként kudarcot vallott (5Mózes 18:22), akkor ma sokkal kevesebb ember lenne egy olyan hamis szekta fogságában, mint a Jehova tanúi.
English
Ki volt Charles Taze Russell?
