Kérdés
Mi a candomblé?
Válasz
A candomblé szó a nigériai yoruba nyelvből származik, és az afrikai hagyományokban gyökerezik. A candomblé egy olyan szinkretikus vallás, ami különböző eltérő hitbéli nézeteket-, többek között yoruba, fon, bantu, és római katolikus hiedelmeket ötvöz, miközben legmeghatározóbb mértékben a yoruba mitológiára támaszkodik. Bizonyos tekintetben a candomblé az umbandához, vagyis egy további afro-brazil valláshoz hasonlítható (kapcsolódó cikkünket megtalálod az oldalunkon).
A candomblét a transzatlanti rabszolga-kereskedelem során Dél-Amerikába hurcolt afrikai rabszolgák hozták létre a 19. századi Brazíliában. A hitrendszerre a rabszolgakereskedők fő vallása, a római katolicizmus is nagy hatással volt, még ha a candomblé 20. századi számos híve igyekezett az ősvallást ezen katolikus elemektől megtisztítani. Sok candomblé-hívő azonban a mai napig megkeresztelt katolikusnak vallja magát, vagy akár még egy-egy protestáns istentiszteletre is betéved.
Még ha a candomblét és az umbandát egyes régiókban együtt is gyakorolják, esetükben két különálló vallásról kell beszéljünk. Az umbanda nyilvánosabb és kevésbé támaszkodik a tradicionális afrikai vallásokra. A candomblé inkább a haiti voodoohoz és a kubai santeriahoz áll közel, így ezeket gyakran testvérvallásoknak tekintik.
A candomblé-hívők Olodumarét, a yoruba vallások legfelsőbb lényét tisztelik istenként. Olodumare mellett az orixa néven ismert alacsonyabb szellemi lényeket is vallásos tisztelettel veszik körül. Őket könnyebben megközelíthetőnek tartják, mint a transzcendens, távoli Olodumarét. Az orixák voltaképp közvetítőként szolgálnak az emberek és Olodumare között. A candomblé szerint minden ember mellett ott van a személyes orixája, aki aktívan alakítja identitását. A rituálék során a hívők az adott orixa érkezésére várnak, aki megszállhatja az arra alkalmas személyt (médium), hogy általa így üzeneteket közvetítsen. Az orixáknak olyan neveket adnak, mint Xango, Ogum, és Tempo. Az utóbbit gyakran a Szent Lélekkel hozzák kapcsolatba, másokat pedig katolikus szentekkel szinkretizálnak, így például Szent Antal személyével (Ogum nevezetű orixa).
A candomblé hívei az orixákon kívül még olyan szellemekben is hisznek, mint az exus (férfi), az exuas (nő) és az exu-mirim (gyermek). Úgy gondolják, hogy ezek a szellemek az orixák alárendeltjei, ezzel pedig még könnyebben megközelíthető közbenjárók. A hívek azt állítják, hogy képesek rábírni az exusokat, hogy azok teljesítsék az akaratuk.
A candomblén belül különböző hagyományok léteznek, amelyeket "nemzeteknek" neveznek. Ilyen például a Ketu, a Jege, és az Angola. Mindegyiknek saját vallási gyakorlata és nyelve van: A Ketu a yoruba nyelvet használja, a Jege pedig az ewet.
A candombléban nincs egy olyan szent irat, ami központi tekintélyt képezne, így minden Terreiro (szabad fordításban: szenthely, imaház) voltaképp független. Vannak azonban közös vallási gyakorlatok, mint például az orixáknak való felajánlások, valamint az ezen szellemekkel való kommunikáció egy-egy emberi médiumon keresztül. A candomblé követőit povo de santo, azaz "a szentek népének" nevezik, a papokat (babalorixá) és a papnőket (iyalorixá) pedig egyedi címekkel illetik, de az újonnan beavatottak (iao) is külön nevet kapnak.
Sok afrikai ember a "fehér ember vallása"-ként tekint a kereszténységre, annak befogadását pedig kulturális identitása feladásának éli meg. Sokan közülük ezért vagy teljesen elutasítják a keresztény hitet, vagy pedig annak egy szinkretikus változatát, mint például candomblét követik. Az evangélium üzenete azonban messze nem kizárólag a kaukázusi nagyrasszhoz tartozó emberekhez szól. Bár Jézus Krisztus követése valóban átformálja világnézetünk, a hívők nem arra kapnak elhívást, hogy amerikaiakká, európaiakká, zsidókká vagy bármi mássá váljanak. Péter apostol Isten Szent Lelke által kijelentette, hogy "...nem személyválogató az Isten; hanem minden nemzetben kedves ő előtte, a ki őt féli és igazságot cselekszik" (Apostolok Cselekedetei 10:34-35). János apostol szintén lejegyezte, hogy mennyei jelenésében nagy sokaságot látott "...minden nemzetből és ágazatból, és népből és nyelvből; és a királyiszék előtt és a Bárány előtt állnak..." (Jelenések 7:9, kiemelve).
Az afrikai vagy bármelyik kontinensről származó nemzetek keresztény hívei nem kell úgy érezzék, hogy bármi presszió nehezedne rájuk kultúrájuk feladására, amikor Jézust uruknak fogadják. A Biblia tanításai természetesen szembemennek néhány afrikai hiedelemmel és vallási gyakorlattal, Krisztus követése azonban lényegében mindenhol, így nyugaton is, mindig szembemegy a fővonalas kultúrával. A keresztény vallást (minden más vallással egyetemben) a tanításai, azaz a mondanivalója alapján kell megmérni, nem pedig ilyen-olyan kulturális kötődései mentén. Ha bármely kultúra bármely szokása bűnös a Biblia fényében, akkor az ahhoz kapcsolódó hiedelmeket/gyakorlatot Krisztus uralmának tiszteletére el kell hagyni.
A candomblé Olodumare mint legfőbb istenség képzetével voltaképp Isten önmaga általi kinyilatkoztatására reagál a maga módján, hasonlóan ahogyan az athéniak reagáltak rá Pál apostol korában (lásd Apostolok Cselekedetei 17:22-23). A misszionáriusok megérkezése előtti időkben a gyarmatosítást még el nem szenvedett afrikai társadalmak egy Legfelsőbb Lény vagy Teremtő létezésében hittek, akinek különböző neveket adtak, mint például Chukwu, Mawu, vagy Modimo. "Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétõl fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik..." - olvassuk az Írást (Róma 1:20). Az sem véletlen, hogy az olyan pogány vallások, mint a candomblé, annak a módját is keresik, hogy hogyan kommunikálhatnak ezzel a Legfelsőbb Lénnyel.
A probléma az, hogy a bűn elválasztja az emberiséget Istentől - a candomblé ezzel párhuzamosan maga is elismeri, hogy Olodumare egy távoli isten. A candomblé követői nagy buzgósággal imádják az orixákat, hogy általuk elérhessék ezt a távoli istent, ez a buzgóság azonban mégis csupán "megismerés szerint" való (Róma 10:2). Még veszélyesebb, hogy vallási gyakorlataik utat nyitnak a nem Istentől származó szellemekkel való kapcsolatfelvétel előtt. Az igazi "Olodumare" (vagyis Akinek a helyére ez a nevű bukott angyali lény bálványként beállt) valójában egyáltalán nem egy távolságtartó Isten (Apostolok Cselekedetei 17:27), hanem élő kapcsolatra törekszik teremtményeivel, aminek érdekében Ő meg is tette a megbékélés első lépését felénk. Nekünk, az Úr Jézus követőinek, semmi szükségünk arra, hogy a számtalan orixa egyike közbenjárjon értünk a magasságos Istennél, miközben mi különböző áldozatokkal engesztelgetjük ki őket. Jézus Krisztus egyszeri és mindenkorra tökéletes engesztelőáldozatként ajánlotta fel magát bűneinkért. Ő a mi egyedüli közbenjárónk.
English
Mi a candomblé?
