Kérdés
Mi a bogomilizmus? Miben hisznek a bogumilok?
Válasz
A bogomilizmus egy olyan eretnek szekta ideológiája volt, amely a tizedik században Bulgáriából indult és egészen a tizenötödik századig jelen volt a térségben. A bogomilizmus a manicheizmussal rokon gnosztikus vallási mozgalomnak tekinthető. A bogumilok (a szó jelentés: Istenben való öröm) hittek abban, hogy minden anyagi, materiális természetű dolog rossz, minden szellemi pedig jó. A bogomilizmusból mára csak egyes dél-balti szlávok néphagyománya és néhány dualista, gnosztikus elem maradt ránk a régió egyes vallásaiban.
Bár a bogomilizmus pontos eredete ismeretlen, úgy tűnik, hogy a messzalianizmus, a paulicianizmus, esetleg a manicheizmus hamis tanaiban gyökerezik. A bogomilizmus voltaképp egy a bolgár ortodox egyház megreformálására tett kísérlet volt. A bogumilok azonban nem csupán koruk egyházával fordultak szembe, hanem köztudottan a világi fennhatóságokkal is (ami persze jelezheti azt is, hogy e két felsőbbség kéz a kézben járt). Bár a bogumilok kereszténynek vallották maguk, számos alapvető tanításuk mégis egyenesen ellentmond a Bibliának.
A bogomilizmus dualista jellegű volt, vagyis a bogumilok úgy vélték, hogy a jó és a rossz egyenlő mértékű és minőségű erőként van jelen a világban. Ez a teremtésről alkotott felfogásukban is megmutatkozik. A bogumilok úgy hitték, hogy a föld és a testi élet a Sátán, vagyis egy földre küldött angyal teremtésének eredménye. A Biblia világos tanítása szerint viszont Isten teremtette az eget és a földet (1Mózes 1:1). Két Teremtő márpedig nincs.
A bogumilok Krisztus megtestesülését, azaz testben való inkarnációját is tagadták. Ennek következtében az üdvösség nem a Jézus halálába és feltámadásába vetett hit által, hanem az ismeret vagy a megvilágosodás elérése révén jön el - már legalábbis nézetük szerint. A bogumilok azt tanították, hogy a test (értsd testi késztetések) megtagadásához és megtisztításához szenvedésre van szükség. A Biblia ezzel szemben megerősíti, hogy Jézus Krisztus teljes mértékben ember és teljes mértékben Isten (János 1:1, 14). Ha Jézus Krisztus valóban nem is létezett testileg, akkor nem szenvedhetett, de nem is halhatott meg a kereszten a bűneinkért való engesztelő áldozatként (Zsidókhoz 2:14-17), és mi még mindig halottak vagyunk a bűneinkben (Efézus 2:1).
Mind a katolicizmus, mind pedig az ortodox egyház eretnekekként kezelte a bogumilokat. A bolgár egyház zsinatokat tartott, hogy azokon ítélje el a bogomilizmust és annak tanításait. Ezek nyomán a tizenharmadik századra Bulgáriában és Bizáncban is sikeresen felszámolták az irányzatot. Boszniában és Hercegovinában azonban mindaddig fennmaradt, amíg az Oszmán Birodalom a XV. században át nem vette az irányítást. És bár a magyarok is indítottak keresztes hadjáratokat az eretnekek ellen Boszniába, a bogomilizmus szektájának végül az oszmán hódítás vetett véget.
A bogumilok által tanított dualista teológia egy a korai egyházban terjedő eretnekség volt, de még ma is fel-felüti a fejét. Meg van azonban írva, hogy csak egyetlen Mindenható Isten van, mégpedig az az Isten, Akit a Biblia kinyilatkoztat nekünk. Neki nincs párja. Bölcsen járunk el tehát, ha kizárólag a Biblia Istenébe vetjük bizalmunk, és az Ő Igéjére építjük életünk és világnézetünk. Az elmúlás ellenszere már rég közölve lett velünk: "Megszáradt a fű, elhullt a virág; de Istenünk beszéde mindörökre megmarad" (Ézsaiás 40:8).
English
Mi a bogomilizmus? Miben hisznek a bogumilok?
