Kérdés
A Biblia szerint miért fontos az emberi faj szaporodása?
Válasz
A Teremtés könyve első fejezetének tanúsága szerint Isten a következőket mondta Ádámnak és Évának: “Legyetek termékenyek, szaporodjatok...” (1.Mózes 1:28 SZIT 1996). Ez az első parancs – egyben áldás – amelyben Isten arra szólítja fel az embert, hogy gyermekeket nemzzen és szüljön, vagyis hogy szaporodjon. Amint azt az 1.Mózes 9:1 és 9:7 láthatjuk, ugyanezt a parancsot/áldást, vagyis hogy “Legyetek termékenyek, szaporodjatok...” Noé családjára vonatkozólag is megismétli az Úr.
Amikor Isten azt a parancsot adta Ádámnak és Évának, hogy szaporodjanak, akkor még csupán ők voltak az egyetlen emberek a világon. Isten “férfiúvá és asszonnyá” teremtette őket, testüket pedig úgy alkotta meg, hogy azok egyesülésre és gyermeknemzésre/gyermekszülésre alkalmasak legyen (1.Mózes 1:27), és termékenységgel is megáldotta őket. A szaporodás létfontosságú volt, mivel Isten a saját képmására teremtett emberekre néző szándéka abban állt, hogy töltsék be a földet, és hogy uralmuk alá hajtsák azt, valamint hogy uralkodjanak “a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon” (lásd 1.Mózes 1:28). Noé, felesége és három fia, valamint azok feleségei szintén hasonló helyzetben találták maguk: egyszer csak ők lettek az emberiség egyetlen képviselői a földön. Isten ezért adta ennek a nyolc embernek is ugyanazt parancsot, a termékenység áldásával egyetemben.
A szaporodás ma is fontos szerepet tölt be. Ennek az egyik oka igen kézenfekvő – ha senki nem szaporodna tovább, az emberiség létezése megszűnne ezen a bolygón. A gyermekáldás ugyanakkor egyben Isten ajándéka. Számos szentírási szakasz, többek között a Zsoltárok könyvének 127:3-5 igerésze is áldásként hivatkozik a gyermekekre. Így olvassuk az igét: “Íme, az Úrnak öröksége a fiak, a fiak; az anyaméh gyümölcse: jutalom. Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak. Boldog ember, aki ilyenekkel tölti meg tegzét, nem szégyenülnek meg, ha ellenséggel szólnak a kapuban.”
A hívő családban a szülők kiváltsága, de kiváltképp az apa elsődleges felelőssége, hogy saját testét és vérét “...az Úr tanítása és intése szerint...” nevelje (Efézusbeliekhez 6:4). Saját gyermekeinket Krisztus parancsolataira tanítani kiváltság és öröm.
Mindez nem jelenti azt, hogy a szaporodás parancsa a mai hívőkre is vonatkozna. Ha a "Legyetek termékenyek, szaporodjatok” felhívása minden házaspár számára kötelező parancs volna, akkor azzal máris egy problémába ütköznénk. Hacsak nem vagyunk ugyanis hajlandóak azt mondani, hogy a terméketlen párok az Istennek való közvetlen engedetlenségben élnek, akkor azt sem nem állíthatjuk, hogy a szaporodás parancs. A Szentírás egyszer sem ítéli bűnnek a meddőséget, vagy nevezi azt Isten átkának. A Biblia tanítása szerint akár lesz gyermekünk, akár nem, kedvesek lehetünk Isten szemében, és öregbíthetjük az Ő dicsőségét. Megházasodni nem kötelező (Máté 19:12), mint ahogy a gyermekvállalás sem az. Maga Jézus Krisztus a tökéletes példa erre (is), hiszen Ő sem volt házas, és így gyermeke sem született.
Még ha fizikailag nem is vagyunk “termékenyek”, szellemileg akkor is gyümölcsöt hozhatunk, és megszaporíthatjuk Isten királysága, vagyis a mennyország polgárainak számát, ha engedelmeskedünk Jézus parancsának: “Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket...” (Máté 28:19).
English
A Biblia szerint miért fontos az emberi faj szaporodása?
