Kérdés
Mond arról a Biblia valamit, hogy hogyan álljunk a pubertáskorhoz?
Válasz
A pubertáskor az az életszakasz, melyben a gyermek fizikai és pszichológiai szinten is elkezd szaporodóképes felnőtté érni. A serdülőkor kezdete egyénről egyénre-, de koronként és kultúránként is eltérő. Manapság sok lány már 10 és 12 éves kora között-, sok fiú pedig 11 és 13 éves kora között belép a pubertáskorba. Modern nyugati kultúránkban a pubertást a “serdülőkornak” vagy a “tinédzseréveknek” feleltetik meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy csak mert a serdülőkor végére a test eléri a fizikai érettséget, a szellemi érettség nem feltétlenül alakul ki párhuzamosan.
Bibliai időkben a pubertást a felnőttkor kezdetének tekintették. A legvilágosabban talán a Korinthusbeliekhez írt első levél 13:11 igeverse mutat rá a gyermekkor és a felnőttkor közötti különbségre, mikor a következő kijelentést közvetíti: “Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat.” A serdülőkor úgy lett Isten által megalkotva, hogy az a gyermek- és a felnőtt életmód közötti átmenet időszaka legyen. Így az már csupán ennél fogva is többet jelent a puszta testi fejlődésnél. A serdülőkor az az időszak, amikor az (elvont) gondolkodás képessége elmélyül, amelyben bölcsességre kell szert tenni, és olyan készségeket elsajátítani, amelyek segítik a fiatal felnőttet abban, hogy sikeres legyen majd az életben. Bár a pubertáskorban lévő fiataloknak nincs befolyásuk arra, hogy testük milyen gyorsan változik és nő, önnön szellemi és érzelmi érettségük kialakulása felett viszont igenis van.
A Példabeszédek könyvének tetemes része voltaképp egy apa a férfikor küszöbén álló fiához szóló üzenetének tekinthető (lásd Példabeszédek 3:1-4; 4:1-13; 5:1; 7:1). A szóban forgó apa olyan bölcsességet és útmutatást ad itt tovább, amelyet érettsége lévén immár fia is képes volt felfogni és munkára fogni. Az ősi zsidó kultúrában a gyermekkor ugyanis csak akkor ért véget, amikor a felnőttkor elkezdődött. A fiatal nők az anyjuktól és a nagyanyjuktól tanulták meg a háztartás vezetéséhez és a gyermekneveléshez szükséges készségeket. A fiatal férfiak pedig apjukkal és testvéreikkel dolgoztak együtt, majd amint képessé váltak rá, elkezdtek függetlenedni, és rend szerint apjuk mesterségét vitték tovább, hacsak mondjuk nem vették fel őket teológiai képzésre (lásd rabbiiskola).
Lukács evangéliumának 2:41-52 igerésze rövid bepillantást enged a serdülő Jézus korai életéveibe. Tizenkét éves volt, amikor már felmehetett a jeruzsálemi templomba a páska-ünnepre. A hazafelé vezető úton szülei észrevették, hogy Jézus nincs a velük felutazott és az immáron hazafelé tartó csoportban. József és Mária aggódva igyekezett visszatalálni, majd három nappal később meg is találták őt a templom udvarában, ahol a rabbikkal teológiai fejtegetéseket folytatott. Jézus tizenkét évesen már képes volt komoly vitákban részt venni tanítóival.
A testi érést kiváltó hormonáradat felboríthatja az agy kémiai egyensúlyát, és az érzelmi stabilitást is befolyásolhatja, ami konfliktusokhoz és nem ritkán a tekintély elleni lázadáshoz vezet. Gyakori, hogy a már-már felnőtt testben még gyermeki agy lakozik, a kettő egymással pedig nyilván nem kompatibilis. A tinédzserkor jól ismert jellemzői az állhatatlanság, a rossz ítélőképesség, és a sajnos tragikus, életre szóló hibák elkövetése. A pubertásba belépő fiatal bölcsen teszi, ha tudatosítja magában, hogy a következő néhány év frusztrációja csak átmeneti jellegű. Ahelyett, hogy olyan jogokat követelne magának, amelyek gyakorlására talán még nem is áll valóban készen, a bölcs fiatal inkább arra használja pubertáséveit, hogy odafigyeljen azokra, akik nála több élettapasztalattal bírnak (Példabeszédek 1:8), hogy fejlessze az önuralmát (Példabeszédek 16:32), valamint hogy arra törekedjen, hogy lehetőleg szellemileg is úgy növekedjen, ahogy a teste fizikailag fejlődik (2.Péter 3:18). Ha a szülők és a gyermekek együttműködnek egymással, akkor a pubertáskor egy olyan izgalmas életszakasszá válhat, amelyben már előre örülhetnek mindannak, amit Isten a jövőre nézve tartogat (Rómabeliekhez 8:28-30).
English
Mond arról a Biblia valamit, hogy hogyan álljunk a pubertáskorhoz?