Kérdés
A Biblia mit tanít a fiakról?
Válasz
Bár a Biblia többféle értelemben használja a fiú szót, de mégis mindig egy bizonyos kapcsolatot vagy hovatartozást fejez ki általa. A héberben ez a ben szó (gondoljunk csak “Benjámin”-ra, melynek jelentése: “a jobb kezem fia”), az arámiban bar szó (“Simon Bar-Jóna” azaz “Simon, Jónának fia”- lásd Máté 16:17), a görögben pedig az auios. Leggyakrabban a közvetlen leszármazottakra – legyenek azok akár gyermekek, akár unokák – használják. A fiú szó azonban metaforaként is használatos, hogy egy bizonyos tulajdonságot, hivatást vagy állampolgárságot jelezzen.
A Bibliában a “fiú” szó elsősorban egy közvetlen férfi leszármazottat jelent. A szó használata nem korlátozódik az utódok első generációjának tagjaira; amikor Pál apostol Antiókhiában prédikált, a jelenlévő zsidókat “Ábraham nemzetének fia”-nak nevezte (Apostolok Cselekedetei 13:26). Ahogyan napjainkban mi is, úgy az akkori kor emberei is arra használták a fiú szót, egy olyan személyre utaljanak, aki a (beszélőnél) fiatalabb vagy alacsonyabb társadalmi státuszú, hasonlóan mint ahogy Éli pap azt Sámuellel tette (1.Sámuel 3:16), vagy Jézus az egyik béna emberrel való találkozásánál (Máté 9:2).
A fiú szó azonban gyakran mélyebb jelentést is hordoz, ami a genealógiával kapcsolatos, azaz a vérszerinti leszármazáshoz kapcsolódik. Mikor Jézus a Lukács evangéliuma 19:9 igeversének tanúsága szerint azt mondta Zákeusról, hogy “...ma lett idvessége ennek a háznak! mivelhogy ő is Ábrahám fia”, akkor nem csupán arra gondolt, hogy Zákeus zsidó, és ezzel Ábrahám közvetlen leszármazottja, hanem arra is, hogy Zákeusnak hite volt. A Galátziabeliekhez írt levél 3:7 igeverse ezt így fejti ki: “Értsétek meg tehát, hogy a kik hitből vannak, azok az Ábrahám fiai”— Zákeus “Ábrahám fia” volt, mert maga is részese volt az Ábrahámi szövetségnek, amely Krisztus áldásának elfogadását is magában foglalta. Továbbá a Máté 1:1-ben, ahol az Írás Jézus Krisztust “... Dávid fiának, Ábrahám fiának...” mondja és akként azonosítja be, a szó nem csupán azt jelentik, hogy Jézus Dávid és Ábrahám közvetlen leszármazottja (holott persze az volt). Mindkét értelemben “fiúnak” lenni azt jelenti, valaki nyomdokaiba lépni; valaki más cselekedeteit utánozni; továbbvinni, és bizonyos fokig kiteljesíteni az “apa” életét, valamint beteljesíteni az ő rendeltetését. Mi, hívek, “Ábrahám fiai” vagyunk, mert rajtunk keresztül teljesedik be Isten Ábrahámnak tett ígérete, vagyis hogy barátja, Ábrahám leszármazottai által áldja meg a világot (1.Mózes 12:3). Jézus “Dávid fia”, ugyanis személyében Ő Isten azon ígéretének beteljesítése, mely szerint Dávid utódja(i) soha nem fog(nak) elfogyni a trónról (2.Sámuel 7:10-16). Ezekben az esetekben Ábrahám és Dávid többé válnak, mint puszta pátriárkák vagy személyek; egy eszme megtestesítőivé lesznek – konkrétan Isten az emberiségen elvégzett munkájának megtestesüléseivé. Fiúnak lenni annyi tesz, mint részt venni egy másik ember életének nagyszabású céljának elérésében (Máté 13:38; Lukács 6:35).
Son can also refer to a person’s character or identity. A “son of Aaron” was a priest, a “son of Asaph” was a musician and songwriter (2 Chronicles 35:14–15), and a “son of the prophets” was a prophet (2 Kings 2:3). “Son of” was also used metaphorically to identify one’s nature or a personality trait: Jesus is called the “Son of God,” a title communicating His divine nature (1 John 5:13); and the “sons of thunder”—James and John—were known for their somewhat outgoing personalities (Mark 3:17). Son could refer to nationality: a “son of Zion” was a Jew—a citizen of Israel or Jerusalem. Son also indicated religion: sons of Chemosh (Numbers 21:29) and sons of Belial (Deuteronomy 13:13). This is perhaps the most ominous use of the word, since it indicates that pagans followed in the purpose of these demon-gods.
So, to be a “son” is to be closely related to and allied with a person, place, or characteristic. This is true for biological sons, as well. Genesis 5:3 identifies Seth as Adam’s biological son, but more so a “son in his own likeness, after his image.” When Rebekah and Isaac had twins, Isaac identified more with Esau while Rebekah loved Jacob (Genesis 25:27–28). To be a son in Israel in Jesus' day was to be an extension and representative of the parents, particularly the father (Mark 12:6).
A fiú szó egy adott személy jellemére vagy identitására is utalhat. “Áron fia” pap volt, “Aszáf fia” zeneszerző, dalnok és zsoltáríró (2.Krónikák 35:14-15), "a próféták fia" pedig próféta (2Királyok 2:3). A "fia" kifejezést metaforikusan használták a természet vagy egy személyiségjegy azonosítására is: Jézust "Isten fiának" nevezik, ami az o isteni természetét fejezi ki (1János 5:13); a "mennydörgés fiai" - Jakab és János - pedig némileg kifelé forduló személyiségükrol voltak ismertek (Márk 3:17). A fiú utalhatott nemzetiségre is: a "Sion fia" zsidó volt - Izrael vagy Jeruzsálem polgára. A fiú vallásra is utalt: Kémosz fiai (4Mózes 21:29) és Béliál fiai (5Mózes 13:13). Ez talán a szó legveszélyesebb használata, mivel azt jelzi, hogy a pogányok e démonistenek célját követték.
"Fiúnak" lenni tehát azt jelenti, hogy valaki egy személyhez, helyhez vagy tulajdonsághoz szorosan kapcsolódik és azzal szövetséges. Ez a biológiai fiakra is igaz. Az 1Mózes 5:3 szerint Széth Ádám biológiai fia, de még inkább "saját képmása szerinti, az o képmására való fiú". Amikor Rebekának és Izsáknak ikrei születtek, Izsák inkább Ézsauval azonosult, míg Rebeka Jákobot szerette (1Mózes 25:27-28). Jézus korában Izraelben fiúnak lenni annyit jelentett, mint a szülok, különösen az apa meghosszabbítása és képviseloje lenni (Márk 12:6).
A szüloknek a fiakkal kapcsolatban adott útmutatás a lányokra is általános érvényu:
- Tanítsd oket Istenrol (5Mózes 11:18-19).
- Tanítsd meg oket arra, hogyan használják megfeleloen a tehetségüket és adottságaikat (Példabeszédek 22:6).
- Ne frusztráljátok oket annyira, hogy tiszteletlenek legyenek (Efézus 6:4).
- Fegyelmezd oket megfeleloen (Példabeszédek 19:18).
- Gondoskodjatok a szükségleteikrol (Máté 7:9).
- Bocsáss meg nekik (Lukács 15:24)
- Ismerd fel, hogy ok áldás (Zsoltárok 127:3-5).
A legfontosabb dolog, amit a szülok tehetnek fiaikért, hogy Isten fiaivá vezetik oket. Végso soron nem a mi fiainkat kell megtartanunk. A Róma 8:14 elmagyarázza, hogy mi legyen a végso célunk szüloként: "Mert mindazok, akiket Isten Lelke vezet, Isten fiai". Egy fiú örökölheti a szemünket, a magasságunkat vagy a természet szeretetét, de a legnagyobb dolog, amit örökölhet, az a hitünk és az Isten fiaiként való helytállásunk: "És mivel fiak vagytok, Isten elküldte Fiának Lelkét a szívünkbe, aki így kiált: Abba! Atyám!"" (Galata 4:6). Amikor újjászületnek, többé válnak, mint fiaink - testvéreinkké válnak (Róma 8:16-17).
English
A Biblia mit tanít a fiakról?
