Kérdés
Kik az alaviták és miben hisznek?
Válasz
Az alaviták egy iszlám szekta, amelyet Ibn Nusayr alapított a Krisztus utáni kilencedik században. Néha alawitának, helytelenül ansarinak nevezik őket, Nusayrisznak viszont, ami szinte kizárólag szidalmazás volt, manapság már nem szólítják őket. Az alaviták központja történelmük nagy részében Észak-Szíriában volt, de Törökországban, Libanonban, és Izraelben is voltak és vannak kisebb közösségeik. A jelenlegi számukat azonban a szíriai menekültválság miatt nehéz megbecsülni.
Az alavita tanításokat sokáig titokban tartották, állítólag a többi muszlim csoport általi üldöztetés miatt. Az alaviták gyökerei a tibeti síita iszlámból erednek. Köztudott, hogy az alaviták egyetlen Istenben hisznek, akinek hármas emanációja három szerepből áll, amelyet a történelem során különböző ember töltött be. A jelenlegi triász Aliból mint a Jelentésből, Mohamedből mint a Fátyolból, és Szalmán al-Farisziból mint a Kapuból áll. Az alaviták hisznek a reinkarnációban is, ritkán vannak rendszeres találkozóhelyeik, az olyan muszlim vallási elemeket, mint a böjt és a kollektív ima pedig már régóta nem tartják annyira fontosnak. Az alaviták teológiailag egyre közelebb kerültek a síita iszlám tizenkét
ágához, amióta 1970-ben politikai és katonai hatalmat szereztek Szíriában, és néhány prominens síita az iszlám részeként ismerte el az őket. Sok muszlim szerint azonban az alavita teológia nem mutat elég átfedést az iszlám teológiával ahhoz, hogy az alaviták a "muszlim" címre igényt tarthassanak.
Az alavitákat többnyire nem érintették a keresztes hadjáratok, mivel a keresztesek úgy vélték, hogy az alaviták nem muszlimok. Vannak, akik úgy vélik, hogy az alaviták más muszlim szektáktól való elkülönülése elősegítette néhány szinkretista gyakorlat kialakulását köreikben. Az alaviták a karácsonyt, az Epifániát, a pünkösdöt, valamint Krizosztomos János és Mária Magdolna ünnepét is megünneplik. A szentmise vagy az áldozás egy formáját is gyakorolják, ekkor megszentelt bort is szerephez jut, de a szertartás pontos részleteit titokban tartják. Sok alavitának keresztény nevet adnak.
Hasonlóan, mint ahogyan sok muszlim szerint az alaviták túlságosan unortodoxok ahhoz, hogy muszlimnak lehessen őket mondani, az alavita teológiában fellelhető keresztény elemek sem elegendőek ahhoz, hogy hitüket bibliainak lehessen tekinteni. Bár az általuk celebrált mise pontos részletei ismeretlenek, az utolsó vacsoráról való megemlékezés értelmetlen anélkül, hogy hinnénk Jézus értünk hozott áldozatának értékében. Az alavita felfogás Istenről, miszerint Istennek hármas szerepben lép fel, nem felel meg a szentháromságról szóló keresztény teológiának, amely szerint Isten egyetlen lény, aki három különböző, egyenrangú személyből áll, és nem csupán három aspektusra vagy szerepre oszlik.
Isten üdvösségi ajánlata mindenki számára elérhető, aki hisz Jézus halálában és feltámadásában. Ha szeretnéd elfogadni Isten megbocsátásra és kegyelemre szóló szeretetteljes meghívását, itt megtudhatod, hogyan teheted: "Hogyan válhatok kereszténnyé?" Ha muszlim vagy, és nem vagy biztos benne, hogy miért érdemes megfontolnod, hogy kereszténnyé válj, itt elolvashatod.
English
Kik az alaviták és miben hisznek?
