Kérdés
A hírnök című könyv tényleg hitelesen jósolja meg Amerika jövőjét?
Válasz
Jonathan Cahn messianisztikus zsidó rabbi, A hírnök: Az ősi titok, amely magában rejti az egész világ eljövedő sorsát című, magyar nyelven az Immanuel Alapítvány gondozásában 2014-ben kiadott könyve, nemzetközi bestseller lett. A regény sok érdekes kérdést feszeget, ennek megfelelően pedig számos diskurzust generált - nem kizárólag keresztény körökben. Cahn szenvedélyesen figyelmezteti honfitársait - a meglátása szerint - az Egyesült Államokat fenyegető szellemi, gazdasági, és erkölcsi veszélyekre. De vajon helyesen értelmezi a fejtegetései alapjául szolgáló igei passzusokat Ézsaiás könyvéből, és az ószövetségi próféciák vajon egy az egyben átültethetők korunk Amerikájára?
A könyv hátlapján nagy betűkkel szerepel a "FIKTÍV" felirat, a szerzői jogokat felvonultató oldal utáni sorban pedig rögtön ezt olvassuk: "Amit most olvasni fog, az egy kitalált történet formájában kerül bemutatásra...". A mondat további része azonban már kétértelmű: "... ami viszont a történetben szerepel, valós." Ha a szerző tehát azt sugallja, hogy a könyv Isten üzenete az USA-nak, akkor fontos megvizsgálni, hogyan helyesen értelmezi-e az egyes a bibliai próféciákat.
A történet alcíme így hangzik: "Az ősi titok, amely magában rejti az egész világ eljövedő sorsát". Ezt a blickfangos állítást az író a történet narrátora és főszereplője, egy bizonyos Nouriel Kaplan újságíró szájába adja. Kaplan megpróbálja meggyőzni Ana Goren médiaigazgatót arról, hogy olyan információkat tegyen közzé, amelyek Kaplan szerint nagy hatással lesznek az Egyesült Államok gazdasági, politikai, katonai, erkölcsi, és spirituális jövőjére. Bár Cahn az elmondottakat fiktív keretbe helyezi, mégis azt állítja, hogy azok "igazak". De ez tényleg így is van?
A történet kibontása során azt láthatjuk, amint egy névtelen próféta több alkalommal is találkozik Kaplannal, és egyre többet fed fel abból, hogy a közelmúlt eseményeit, köztük a 9/11-i World Trade Center ellen szervezett terrortámadást, az ingatlanpiaci lufi kidurranását, az iraki háborút, a Wall Street 2008-as összeomlását stb. Ézsaiás próféta már az ószövetségi időkben megjósolta. A próféta arról tájékoztatja Kaplant, hogy Ézsaiás nem csupán saját nemzetét (Izráel) figyelmeztette az Istentől való elszakadás veszélyes következményeire, hanem egyben korunk Amerikája meghatározó történelmi eseményeit is prediktálta.
Párhuzamot vonva Izrael és Amerika között Cahn több dolgot is állít: először is, hogy Amerika éppúgy az Istennel kötött szövetségre épült, mint Izrael. Másodszor, hogy Amerika kikerült Isten védelme alól, így ki van téve az Istentől való elszakadás következményeinek, mivel háttérbe szorította Őt. Harmadszor, hogy Ézsaiás próféta mindezt megjósolta.
A könyvbéli rejtélyes próféta azt is elmondja Kaplannak, hogy a 2001. szeptember 11. óta történt minden egyes kulcsfontosságú esemény valójában már Amerika közelgő bukásának hírnöke - minden egyes katasztrófa egy újabb arra irányuló figyelmeztetés Istentől, hogy a nemzet térjen vissza hozzá. Cahn mondandójának lényege - még ha azt egy fiktív elbeszélésbe ágyazza is - az, hogy ha az USA nem változtat irányt, ugyanarra a sorsra jut majd, mint annyi felemelkedő majd elbukó világbirodalom előtte: Isten végül meg fogja engedni, hogy külső és belső ellenségei megbuktassák. Cahn állítása alapjául és egyben bizonyítékául Ézsaiás próféta könyvének 9. fejezete szolgál.
Cahn az Ézsaiás 9:7-10 igerészben a bekövetkező, közeli katasztrófa hírét látja. Így olvassuk az Írást: "...Egy igét küldött az Úr Jákóbnak, eljutott Izráelhez, Efraim és Samária lakossága, mely gőgösen és dölyfös szívvel mondja: Téglák omlottak le, de mi faragott kőből építünk! Vadfügefákat vágtak ki, de mi cédrusokkal pótoljuk!..." (MBT). A szöveg eredeti kontextusában az szerepel, hogy Isten kiönti haragját Izraelre, amiért az nem volt hajlandó megtérni a bálványimádásból. Izráel népe még azután is, hogy Istentől egyértelmű, több katasztrófa formájában teste öltő figyelmeztetést kapott, mégis dacos és nyakas maradt. Ha szavaikat parafrazálni akarnánk, akkor valahogy így hangozna az Isten dorgálására adott reakciójuk: "Isten, lehet, hogy megengedted, hogy ellenségeink megrongálják városunkat, de mit számít ez, hiszen mi még erősebb falakat építünk azok helyébe". Itt tehát egy Isten elleni tudatos és szándékos lázadásnak vagyunk tanúi. Ézsaiás korának Izráelje nem alázta meg magát Isten előtt, még akkor sem, mikor az Úr keze már igen súlyosan rájuk nehezedett.
Cahn prófétája az amerikai kormány vezetőit idézi, akik hasonlóan dacos szavakkal éltek a 2001. szeptember 11-én a World Trade Center összeomlása után. Mivel az amerikai vezetők az "Újjáépítjük!" szlogent harsogták, azzal a "dac szellemét" idézték fel, így Cahn az Ézsaiás 9.-ben szereplő haragos, Istentől kimenő szavakat egyenesen Amerikára ülteti át. Ezzel az értelmezéssel viszont az a probléma, hogy mikor Amerika vezetői megfogadták, hogy újjáépítik a World Trade Centert, nem Istennel, hanem a terroristák destruktív törekvéseivel szálltak szembe. Izráel viszont nem csupán emberi ellenségeivel, hanem magával Istennel is szembeszállt. Az, hogy Cahn egyazon próféciához kapcsolja a két nemzetet, nem feltétlenül helyes. Az Ézsaiás próféciája mögött meghúzódó elv - miszerint az ítélet minden olyan nemzetet utolér, ami elhagyja Istent - ugyanakkor Amerikára is alkalmazható. Az talán csupán egy véletlen egybeesés, hogy Ézsaiás lehulló téglákat említ - még ha egy igen látványos is. Amellett viszont, hogy a könyv izgalmas olvasmány lehet, mégis hibás exegézis egy egyértelműen Izráelnek szóló próféciát korunk Amerikájára vonatkoztatni.
Cahn nem állítja könyvében, hogy ő maga próféta volna, mint ahogy azt sem, hogy a történetében foglalt üzenetet közvetlenül Istentől kapta. Az viszont kétségtelen, hogy tanítóként lép fel, mikor Kaplan szájába Ézsaiás próféciájának meglátása szerinti helyes értelmezését adja az eredeti, ószövetségi kontextusban, valamint a prófécia szintén az ő meglátása szerinti, korunkra néző helyes interpretációját hangoztatja általa. Cahn nem követi el azt a hibát, hogy azt állítaná, Ézsaiás az Amerika vagy az Egyesült Államok nevet használja próféciáiban. Azt sem mondja, hogy célja Ézsaiás próféciája vélt kettős beteljesülésének a megfejtése lett volna. Cahn nyilván csak egy meggyőző történeti szálat akart fonni, hogy így hathatósabban meggyőzze olvasóit arról a szerinte valós veszélyről, ami az Izraelben Kr. e. 600-500-ban végbement események mintája alapján meglátása szerint a mai Amerikát is fenyegeti.
Írásában Cahn egy fiktív eszközt alkalmaz a történet szerint Istentől származó próféciák kinyilatkoztatásánál: olyan agyagpecsétek feltépésen keresztül szemlélteti az ítélet elszabadítását, amilyenek dokumentumok hitelesítésére voltak használatosak. A Hírnökben a próféta kilenc ilyen pecsétes hírlevelet ad át Kaplannak, melyek közül minden egyes pecsét Izráel történelmének egy-egy meghatározó eseményét reprezentálja. Ezek tehát olyan dolgok bekövetkeztének hírnökeként szolgálnak, melyek mind a végső összeomlásra és a környező pogány nemzetek közé való szétszórásra figyelmeztetnek. Ezeket állítja aztán párhuzamba olyan aktuális amerikai történésekkel, amelyek - állítása szerint - szintén a bekövetkező végzet hírnökei, már legalábbis amennyiben Amerika nem tér meg Istenhez.
Cahn az egyes pecséteket a 2001. szeptember 11-ét követő évtized amerikai történelmének egy-egy fajsúlyos eseményével, valamint Izrael történelmének egy-egy múltbéli eseményével kapcsolja össze. Mivel Cahn írása fikció, így szabad keze van abban, hogy annyi agyagpecsétet meg rejtélyes "véletlen egybeesését" konfabuláljon, amennyit a papír csak elbír. A papír pedig igen türelmes jószág. Nyilván írói remekének tudható be, hogy ezeket az egybeeséseket a történet folyamatos kibontása szempontjából is nagyon kreatív és meggyőző módon tárja olvasói elé. A látszólag véletlen egybeesésekben Isten figyelmeztetéseinek mintájára mutat rá, mind az Isten választott népe, azaz Izráel-, mind pedig az Egyesült Államok esetében. Minden pecsét felszakítása és az annak nyomán fellépő szörnyű esemény a végzet hírnöke. Amerika tehát ismételten azt a figyelmeztetést kapta, hogy térjen vissza Istenhez.
Mit mondhatunk tehát, mivel állunk itt pontosan szemben? Valóban a Biblia szövegének helyes értelmezése volna ez. Nem, semmiképp sem. Talán egy jól felépített, szemléltető eszközökkel teletűzdelt, fikciós köntösbe bújtatott meggyőző prédikáció volna egy valós szükségletről, vagyis arról, hogy Amerikának (is) meg kell térnie Istenhez? Igen, ez már sokkal találóbb. Mint arra már kitértünk, Izráel és Amerika ilyen formában való szellemi szinkronizálása már csupán azért sem áll meg, mert Izráel az egyetlen nemzet, amellyel Isten szövetséget kötött Ábrahámon keresztül (1Mózes 12:1-3). Amerika tehát nem Izrael.
Ha olvasónk úgy dönt, hogy kézbe veszi Jonathan Cahn Hírnök című könyvét, akkor érdemes észben tartania, hogy általánosságban igaz az, hogy csupán az idő mutathatja meg, hogy egy állítólag Istentől származó prófécia valóban Istentől származik-e (lásd 5Mózes 18:21-22). Cahn explicite persze nem állítja, hogy Istentől való próféciát közölne, és még ha írása tartalmaz is teológiai szempontból problémás megállapításokat, a teljes üzenete elől hiba volna elzárkózni. Cahnnak ugyanis igaza van abban a tekintetben, hogy Amerikának (is) bűnbánatra van szüksége. Meg van ugyanis írva: "Az igazságosság felmagasztalja a népet, a bűn pedig gyalázatukra van a nemzeteknek" (Példabeszédek 14:34, MBT). Az Amerikai Egyesült Államok egy napon nagy valószínűséggel ugyanarra a sorsra jut majd, mint az ókori Izrael, ha népe nem tér meg. Az amerikaiak át kell adják szívük Istennek, hitüket pedig egyedül Jézus Krisztusba mint Megváltójukba és Urukba kell vessék. Ezért mindig érdemes imádkoznunk.
English
A hírnök című könyv tényleg hitelesen jósolja meg Amerika jövőjét?
