Milyen csodákat tett Jézus? Melyek Jézus csodái?



Pitanje: Milyen csodákat tett Jézus? Melyek Jézus csodái?

Odgovor:
Isten csodái olyan különleges, természetfeletti események, amelyek hatalmas és soha nem látott isteni cselekedetek által világítanak rá egy konkrét üzenetre, más esetekben pedig éppen egy efféle üzenet megerősítését szolgálják. Jézus Krisztus számos csodát tett. Minden csodán és jelen keresztül, mellyel az Úr közvetlenül is segítette embertársait, Isten dicsőségét öregbítetette, és egyben bizonyította általuk, hogy Ő pontosan az, Akinek mondja magát, vagyis Isten Fia. Máté evangéliumának 8. fejezetében tanúi lehetünk, amint Jézus megdorgálja és lecsendesíti a tapasztalt halászembereket is módfelett megfélemlítő-, a természetestől igencsak eltérő vihart. Mikor tanítványai lassan felocsúdtak az ámulatból, akkor csak a következő kérdés jött ki szájukon: "...Kicsoda ez, hogy mind a szelek, mind a tenger engednek néki" (Máté 8:27).

A négy evangélium az Úr Jézus számos csodáját említi. Emellett persze az is igaz, hogy Jézus számtalan tettéről nem keletkezett írásos feljegyzés (ha figyelmesen olvassuk a három ún. szinoptikus evangéliumot, akkor fel fogjuk ismerni, hogy a tartalmuk jó kétharmada mindössze egy pár nap eseményeire összpontosít). János apostol tehát a követekező a tényt is siet leszögezni: "Sok más jelt is mívelt ugyan Jézus az ő tanítványai előtt, a melyek nincsenek megírva ebben a könyvben. . . . De van sok egyéb is, a miket Jézus cselekedett vala, a melyek, ha egyenként megiratnának, azt vélem, hogy maga a világ sem foghatná be a könyveket, a melyeket írnának..." (János 20: 30 és János 21: 25).

A négy különböző evangélium több ízben is ugyanazokat a csodákat említi, még ha némileg eltérő szemszögből is. Ezek a perspektivikus eltérések kicsit sem önkényesek, hanem mindig a Szent Lélek általi tudatos szerkesztés eredményei. Ha tehát kérjük és hagyjuk, hogy Ő bontsa ki nekünk a Szentírást, akkor mindig valamilyen új felismeréssel ajándékoz meg minket. Néha lehetetlennek tűnik visszafejteni, hogy a különböző evangéliumokban megörökített egy s más csoda egy és ugyanazon csoda más megvilágításba helyezése, vagy pedig két különböző-, és mégis nagyon hasonló csodatettről van szó. Az evangéliumok emberi tollfogói nem az események szigorú időbeli lefolyására összpontosítottak, hanem magukra a bennük megnyilvánuló isteni tettekre fókuszáltak, ezért időnként olyan részletekkel is adósok maradnak, melyek hiányában emberi kíváncsiságunk csak tüze tovább gerjed.

A következőkben Jézus Krisztus egyes csodáit igyekeztünk két különböző-, de ugyanakkor igen tág csoportba osztani. A csodákat rögzítő igehelyek besorolásánál nem volt szempont, hogy egy adott csoda több evangéliumban is említésre kerül, vagy pedig csak a négy evangélium egyikében jegyeztetik fel. Az igehelyek feltüntetésével célunk az, hogy olvasónk maga is utánajárjon azoknak.

A gyógyulás csodái
• A leprások megtisztítása: Máté 8:1–4; Márk 1:41–45; Lukács 5:12–14; 17:11–19
• A vakok látóvá lesznek: Máté 9:27–31; Márk 8:22–26; 10:46–52 Lukács 18:35–43; János 9:1–38
• Az Úr Jézus szavára emberek nagy távolságból is meggyógyulnak: Máté 8:5–13; Lukács 7:2–10; János 4:46–54
• Péter anyósa meggyógyul: Márk 1:29–31
• A lebénult férfi gyógyulása: Máté 9:1–8; Márk 2:1–12; Lukács 5:17–26
• A Jézus ruháját megérintő emberek meggyógyulnak: Máté 9:20–23; 14:35–36; Márk 5:25–34; 6:53–56; Lukács 8:43–48
• Különféle gyógyulások szombat napján: Márk 3:1–6; Lukács 6:6–10; 13:10–17; 14:1–6; János 5:1–18
• A süketnéma ember gyógyulása: Márk 7:31–37
• A levágott fül visszaillesztése: Lukács 22:47–53
• Démonok kiűzése (a démoni tevékenységhez kapcsolódó betegségek meggyógyítása): Máté 9:32–33; 17:14–18; Márk 9:14–29; Lukács 9:37–42
• Démonok kiűzése (testi megbetegedések említése nélkül): Máté 8:28–34; 15:21–28; Márk 1:23–27; 5:1–20; 7:24–30; Lukács 4:31–37; 8:26–39
• A sokaság meggyógyítása: Máté 9:35; 15:29–31; Márk 1:32–34; 3:9–12; Lukács 6:17–19
• Halottak feltámasztása: Máté 9:18–26; Márk 5:21–43; 8:40–56; János 11:1–45

Más csodák
• A sokaság megvendégelése (az étel csodás megszaporítása): Máté 14:13–21; 15:32–39; Márk 6:33–44; 8:1–10; Lukács 9:12–17; János 6:1–14
• Jézus a vízen jár: Máté 14:22–33 (Péter is a vízen jár); Márk 6:45–52; János 6:15–21
• Jézus lecsendesíti a vihart: Máté 8:22–25; Márk 4:35–41; Lukács 8:22–25
• Jézus megtölti a hálót hallal: Lukács 5:1–11; János 21:1–14
• Péter — Jézus jelenlétében — olyan halat fog, melynek a szájában pénzt talál (a templomi adó megfizetésére): Máté 17:24–27
• Jézus borrá változtatja a vizet: János 2:1–11
• A megátkozott fügefa elszárad: Máté 21:18–22; Márk 11:12–25

A fenti csoportosításból is jól kitűnik, hogy a négy evangéliumban rögzített csodák túlnyomó részét a csodás gyógyítások teszik ki. Míg nyilvánvaló, hogy a meggyógyult emberek feloldozást nyertek testi bajaikból, addig a csodák túlmutatnak fizikai szenvedés puszta enyhítésén. Rendelt céljuk mindig az, hogy egy messze magasabb kinyilatkoztatás előtt nyissanak ajtót, azaz hogy igazolják, hogy Jézus Krisztus Isten Fia, aki ugyanolyan tekintéllyel és teljhatalommal bír, mint maga az Atya. Mikor az Úr Jézus démonokat (eredeti, megdicsőült mennyei testüket elvető, bukott angyali lények) űz ki emberek testéből, akkor egyben a felettük való tekintélyét és hatalmát is kinyilvánítja. Mikor szombat napján gyógyít, akkor éppen azt fejezi ki, hogy Ő a szombat felett is Úr. Más csodái pedig a természet erői felett való uralmáról tanúskodnak.

Jézus csodái tanulmányozásának nincs jobb módja, mint hogy figyelmesen olvassuk az evangéliumot, majd pedig sorra vesszük az összes csodát és a hozzájuk kapcsolódó magyarázatot. (János evangéliumának második fejezetében arról olvasunk, hogy Jézus borrá változtatta a vizet. Ezen csodája által mintegy megkímélte a vendéglátót a bor kifogyása miatti kínos arcveszteségtől, és egyidejűleg testi anyjának is kedvére tett — hiszen az előzetesen arra szólította Őt, hogy tegyen valamit ez ügyben. A csoda legfőbb kihatását azonban a 11. igevers tárja világosan szemeink elé: "Ezt az első jelt a galileai Kánában tevé Jézus, és megmutatá az ő dicsőségét; és hivének benne az ő tanítványai.") Egyes esetekben a csoda, vagy jel célja rögtön kifejtésre kerül, néha pedig annak szemtanúi szájából hangzik el az összegzés és a tanulság. Fontos világosan kifejeznünk, hogy Jézus csodái sosem voltak öncélúak, hanem mindig Isten dicsőségét öregbítették. Jézus sosem önző szereplésvágyból-, és nem is a show kedvéért tette, amit tett. Minden egyes csodája túlmutatott önmagán. Ezt a megállapítást János evangéliumának előbbi igerésze is hangsúlyozza, nem véletlen ugyanis, hogy a Szent Lélek a szeretett apostolon keresztül jelnek nevezi Jézus ezen csodáját.

Az ötezer család(!) megvendégelése Jézus csodákkal szegélyezett földi szolgálatának egy további példája. János evangéliumának hatodik fejezete azzal a kijelentéssel vezeti be a további történéseket, hogy az emberek azért követték az Urat, mert látták a jeleket. Első olvasatra talán azt hihetjük, hogy ez egy jó dolog. Jézus valóban 5 kenyérrel és két hallal 5000 férfi, azok feleségei és gyermekei, étkeztetéséről gondoskodik, majd az éjszaka leple alatt továbbáll.

Mikor aztán a hajnal hasadtával az emberek észrevették az Úr hiányát, keresni kezdték. Jézus Krisztus ekkor hagyja magát az Őt keresőktől megtalálni, azonban nevén nevezi önző késztetésüket: "...Bizony, bizony mondom néktek: nem azért kerestek engem, hogy jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek ama kenyerekből, és jóllaktatok" (János 6: 26). Nem mehetünk el szó nélkül a történetben foglalt nyilvánvaló irónia mellett, hiszen a tömeg csak azért követte Jézust, mert Ő csodás módon — mintegy égből való kenyérrel — táplálta őket. Az járhatott az emberek fejében, hogy ha továbbra is követik Jézust, akkor mindig meglesz a napi betevő falatjuk. Semmi kétség afelől, hogy ez egy igen előnyös "üzletnek" tűnt. Jézus éppen ezért figyelmezteti őket arra, hogy a valós "jelet" nem vették észre. Ha látták is a csodát, a tányérjuk szélén már nem láttak túl, azaz csak a kenyér és a hal lebegett szemeik előtt. A Jézus által itt bemutatott csoda megint valami sokkal nagyobbra utal, mint puszta kenyérre és halra. Bár a sokaság saját szemével látta, és saját ínyével ízlelte a csodát, mégsem ismerték fel, hogy az magára az Élet kenyerére, azaz Jézus Krisztusra, mutat rá. Az Úr teljes földi szolgálata alatt sok ember csak a kézzelfogható csodákat látta az Úr működésében, így tehát úgy tekintettek azokra, mintha a csodák öncélúak volnának, és sajnos nem ismerték fel, hogy azok mindig Valaki sokkal nagyobb eljöttét jelezték.

English


Vratite se na hrvatsku naslovnu stranicu
Milyen csodákat tett Jézus? Melyek Jézus csodái?

Saznajte kako ...

provesti vječnost s Bogom



primiti oprost od Boga