Kérdés
Mi a kulcsa annak, hogy tanúságot tehessünk muzulmán embertársainknak?
Válasz
E cikk bevezetőjeként ajánlott a "Mi az iszlám, és miben hisznek a muszlimok?" című cikkünket elolvasni. Jézus Krisztus evangéliumán keresztül Isten azt kínálja, amire a világon mindenkinek szüksége van, és amire oly' sokan vágynak beleértve minden muszlimot is: bűneink bocsánatát, egy szerető mennyei Atyát, Akivel személyesen kapcsolatba léphetünk, valamint arra való garanciát, hogy ezen az életen túl az örök boldogság vár ránk. Az Úr Jézust személyes Megváltójaként elfogadó minden újjászületett hívő számára ez már egy bevégzett szellemi realitás. A muszlimoknak való tanúságtétel kulcsa annak a szemléltetésében rejlik, hogy míg az iszlám nem kínálja mindezt, a kereszténység igen. Valójában a kereszténység az egyetlen olyan vallás - helyesebben üdvözítő hit - amelyik képes mindezt megadni.
A muszlimok maguk is számos olyan fogalmat használnak, amelyek a Bibliában is szerepelnek: bűn, megváltás, menny, pokol, egy, azaz egy Isten, törvény, és büntetés. Ami viszont szembetűnően hiányzik teológiai szókincsükből, az a "megváltó" szó. A muszlim ember voltaképp nem is hiszi, hogy szüksége van megváltóra, hiszen arra tanítják, hogy bűneiért egyedül neki kell (cselekedetei által) vezekelnie. Az iszlám tanítása szerint minden ember bűn nélkül, ártatlannak születik, vagyis nincs eredendően bűnös természetünk, amiből ki kellene menteni minket. (A Biblia világos tanítása szerint viszont mindenki bűnös természettel, a szellemi halál állapotában látja meg a világot. Ebből, többek között, az következik, hogy ember magát ebből az állapotból sosem lesz képes kimenteni, hiszen az az eszköz (vagyis önmaga), amin keresztül a helyreállítást kiviteleznie kellene, szintén el van romolva - a fordító megjegyzése). Az iszlám tanítása szerint ez a feltételezett eredeti bűntelen állapot külső hatások által romlik meg, ugyanakkor viszont épp ezért van az, hogy Allahnak tetsző (külső) cselekedetek és erőfeszítések által helyre is állítható, az ember tehát ember által "meg is tisztítható" - tartják. Ebből is kitűnik, hogy a lélekvesztő vallásnak - ez minden egyes vallás ismérve - nagyon is van egy belső logikája, még ha az Isten Szent Lelkével egyenesen szembe is megy. A Korán azt sugallja minden muszlimnak, hogy jótettei képesek kioltani, ekvalizálni rossz tetteit (11:114. szúra), azt viszont persze senki sem tudhatja biztosra, hogy mennyi jótett elég. (Ez az elem, vagyis a folyamatos "öröklét-bizonytalanságban" tartás szintén minden vallás magvában ott van, így minden olyan keresztény valláséban is, melyek - kimondva vagy kimondatlanul - az üdvösség elveszíthetőségét tanítják. Ha az üdvösség az ember engedetlensége mentén elveszíthető, akkor az ember engedelmessége mentén meg is szolgálható! Ez persze nem más, mint a tettek általi üdvözülés sátáni tana, melyből egyenesen következik Krisztus áldozatának lábbal tiprása, és a sok, meg a még több emberi "jó tett" farvizén egyenesen beevező farizeusi felfuvalkodás - a fordító megjegyzése). A muszlimok úgy tartják, hogy kérhetik Allahot arra, hogy bocsássa meg bűneiket, Allah viszont vagy megbocsát, vagy nem. Ezért - és ez bizonyságtételünk kulcsa - a muszlimok számára nincs semmi biztosíték az üdvösségre.
A muszlimok hisznek abban, hogy az ember meg kell bánja bűneit, valamint hogy meg kell térnie azokból. Annak a koncepciója viszont, hogy a bűnért mint az Isten elleni sértésért való egyetlen valid jóvátétel kizárólag a szent Istentől-, nem pedig gyarló embertől jöhet, nem része az iszlámnak. Fontos azon gondolat átadásával kezdeni, hogy a bűnbánat (az iszlám vallási keretei közötti elképzelése) nem lesz segítségére, mikor az ítélet napján meg kell álljon Isten előtt. Kérdezzük meg a muszlim embert arról, hogy egy gyilkos büntetés nélkül szabadlábra kerülhet-e, ha a bírósági tárgyaláson töredelmesen megbánja bűnét. A legtöbb muszlim erre minden bizonnyal azt fogja felelni, hogy amennyiben a tettes egy igazságos bíróval áll szemben, akkor az utóbbi gondoskodni fog arról, hogy igazság és az igazságosság érvényesüljön, vagyis valamilyen büntetést fog kiszabni a tettesre. A bocsánatkérés önmagában tehát nem fogja megóvni a gyilkost attól, hogy börtönbe kerüljön. Ezután kérdezzük meg tőle, hogy hisz-e abban, hogy ő, vagyis személyesen ő a mennybe jut-e. A muszlimok igaznak vallják Mózes törvényét, ezért azt is máris megkérdezhetjük beszéhetőpartnerünktől, hogy minden hiányosság nélkül sikerül-e neki az egyes parancsolatokat betartani. Miután aztán beismeri, hogy nyilván volt már olyan eset az életében, hogy hazudott, vagy a szíve mélyén kívánkozva nézett egy nőre vagy egy férfira, kérdezzük meg azt is tőle, hogy amennyiben egy földi bíró nem bocsáthat meg csak úgy egy gyilkosnak azért, mert az megbánta bűnét, akkor az embernél messze tökéletesebb és igazságosabb Allah hogyan bocsáthatna meg személyesen neki, hiszen épp most ismerte be, hogy a szíve mélyén hazug vagy házasságtörő volt! Ha csak egy parányi őszinteség is szorult muszlim felebarátunkba (amire sokszor sajnos nagyobb esély van, mint egy hozzánk hasonlóbb átlagos nyugati ember esetében), akkor be fogja ismerni, hogy ez valóban lehetetlen. Ezt követően már rögtön rá is térhetünk arra, hogy a Biblia által kijelentett Isten viszont kegyelmeből teszi lehetővé számára, hogy a mennybe juthasson, még akkor is-, helyesebben különösen azért, mert ez az ember saját erőfeszítései mentén teljességgel lehetetlen. Itt azt is emeljük ki, hogy Isten igazságos bíró, így nem csupán elnézi a bűnt, hanem annyira szeret minket, hogy bűneink jogos büntetését önmagán hajtja végre. Jézus Krisztus, Aki a mi bűneinkért tartotta oda a hátát, a saját életén váltott meg minket bűneink terhe alól, vagyis egy olyan tartozást rendezett kezesként helyettünk, amit mi sosem lettünk volna képesek. A beszélgetés ezen a szintjén minden bizonnyal érdemes kerülni annak említését, hogy az Úr Jézus Krisztus Isten Fia, de a Szentháromság-Istenre tett utalásokat is, ugyanis ezek jó eséllyel a beszélgetőpartnerünk elvesztéséhez vezetnek. A muszlim ember fejébe ugyanis azt tömték bele, hogy Isten és Isten Fia nem lehetnek egymással teljesen azonosak, annak gondolata pedig egyenesen gyűlöletes szemükben, hogy az egy igaz Isten bár egy Isten, de egyidejűleg mégis három teljesen egyenrangú isteni személy.
Érdemes még egyszer kiemelnünk, hogy a muszlimoknak, és egyben minden vallásos embernek való tanúságtétel kulcsa az üdvbiztonság hiányára való világos rámutatásban rejlik. Az iszlám azt tanítja, hogy Allah a Biblia és a Korán szerzője, így a muzulmán emberek hajlandóak meghallgatni a Biblia passzusait. Azon igerészek által, amelyek az emberi szív gonoszságáról (Zsoltárok 14:1-3; Jeremiás 17:9; Róma 3:9-18), Isten szentségéről (2Mózes 15:11; 1Sámuel 2:2; Józsué 24:19; Zsoltárok 93:5) és Isten bűngyűlölő természetéről szólnak (5Mózes 25:16; Példabeszédek 6:16-19) a Megváltó fellépésének szükségességére világíthatunk rá. Amíg a muszlim ember váltig azt hiszi, hogy saját maga is jóvá tudja tenni bűneit, addig persze az evangélium üzenete bolondságként fog hatni szemeiben. Ha viszont beengedi a szívébe, hogy "...a törvény cselekedeteiből nem fog megigazulni egyetlen halandó sem őelőtte..." (Róma 3:20), azaz Isten előtt, akkor résnyire megnyílik az ajtó az evangélium fénye előtt az életében.
Azért persze ne áltassuk magunkat: meg van írva, ezért jól tudjuk, hogy AZ igazság megismerésére senki nem jut el pusztán a MI jó, és még annál is sokkal jobb apologetikai retorikánk, test szerint példátlan felfuvalkodásra törő félismereteink által, hiszen senki sem mehet az Úr Jézushoz, hogyha az Atya nem vonzza és vonja hozzá őt. Persze azt is tudjuk, hogy az Atya minden téren egy gentleman: Ő a végsőkig hív, kér, sőt, kérlel mindenkit, de az ember szabad akaratát sosem fogja áthágni. A természet szerint való, azaz még újjá nem született ember nem képes befogadni az Isten Szent Lelke által kijelentett dolgokat, azok ugyanis szellemi látást, a szellemi dolgok helyes megkülönböztetésének a képességét igénylik, ami maga is a Szent Lélek gyümölcsének része (1Korinthus 2:14). Mindazonáltal a Szent Lélek Isten az egyetlen olyan személy, Aki fel tudja nyitni a szellemi vakok szemeit Jézus Krisztus felismerésére. Elengedhetetlen ezért, hogy minden tanúságtételünket imában hordozzuk, kitartóan fohászkodva azért, hogy megnyíljanak a szívek és az elmék, hogy mikor a muszlim embertársunknak szeretetben szóljuk az igazságot, Isten az Úr Jézus Krisztusba vetett hit általi üdvösség kegyelmében részesíthesse őt.
English
Mi a kulcsa annak, hogy tanúságot tehessünk muzulmán embertársainknak?
